/ TEST / Tíz érdekes tény az álmok...
  2017-01-18

Tíz érdekes tény az álmokról

Veled is előfordult már, hogy ébredés után néhány perccel nehezedre esett felidézni egy furcsa álom részleteit, csak a hangulata maradt meg benned? Többet szeretnél tudni az álmokról? Kíváncsi vagy, hogy mi történik a testeddel, amikor alszol? Most minden kiderül!

1. A vak emberek is álmodnak

Azok az emberek, akik jóval a születésük után veszítették el a látásukat, képesek álomképek észlelésére. Azok pedig, akik látás nélkül születtek, szintén álmodnak, de a többi érzékszervük által nyert információk alapján alakulnak az álmaik. Egy átlagos, látó ember számára igen nehéz elképzelni, hogyan lehetséges ez. 

- hirdetések -

2. Az álmaid 90%-át hamar elfelejted

Az ébredéstől számított öt percen belül az álmaid 50%-a feledésbe merül. Tíz perc után pedig már 90%-ukra nem emlékszel. Sok művész, költő, író, nagy gondolkodó személy nyer (nyert) ihletet az álmából, a probléma akkor van, ha nem veti azonnal papírra a ködös emlékképeket, mert azok hamar eltűnnek, és örökre elvesznek. Sok művész járt úgy, hogy félbe maradt a műve, mert nem jegyezte le álmát időben, vagy alkotás közben megzavarták, és minden feledésbe merült.álom

3. Mindenki álmodik

Minden ember álmodik valamit, valamiről (kivéve a nagyon súlyos mentális problémákban szenvedőket), azonban a férfiak és nők igen eltérően álmodhatnak, és mások az álom hatására kialakuló fizikai reakciók is.

A férfiak rendszerint más férfiakkal álmodnak, míg a nők egyaránt álmodnak nőkkel és férfiakkal. Ráadásul mindkét nem olykor szexuális jellegű dolgokat is megtapasztalhat az álmaik során, ezek az élmények pedig fizikai reakciókat is kiválthat: férfiaknál erekciót, nőknél fokozott vaginális vérkeringést (vérbőséget).

4. Az álmok megelőzhetik a pszichés problémákat

Egy nemrégiben folytatott tanulmány során az alvással kísérleteztek a kutatók, az önkéntes kísérleti alanyokat nem engedték álmodni, felkeltették őket mielőtt az álomszakaszba értek volna - de hagyták őket összesen nyolc órát aludni. Az önkéntesek már három nap után igen kellemetlen tünetekkel szembesültek: dekoncentráltság, hallucináció, pszichés problémák. A következő szakaszban hagyták az alanyokat végig aludni (főleg a fontos REM-szakaszban, amit előzőleg mindig megszakítottak), az önkéntesek agya pedig megpróbálta bepótolni a kiesett álommal töltött időt azzal, hogy megnövelte az alvás során a REM-fázis hosszát.

5. Csak arról álmodunk, amit már megismertünk

Az álmainkban sok idegen és furcsa dolgot tapasztalunk, például számunkra idegen és ismeretlen emberekkel találkozunk. Vajon az agyunk kreálta azokat a személyeket? Nem, azok valós, létező emberek, akikkel életünk során találkoztunk, vagy csak láttuk őket valahol, de számunkra fel sem tűntek. Az agyunk eltárolja a beérkező összes információt és később felhasználja az álmok kreálása során. Így gyakorlatilag végtelen mennyiségű nyersanyag áll az agy rendelkezésére, amiből aztán színes, érdekes vagy rémisztő álmokat gyárthat.

A narkolepszia
Veled is előfordul, hogy egész nap álmosnak érzed magad, esetleg napközben többször is arra riadsz, hogy lecsuklik a fejed? Ha előző este sokáig buliztál, ezen nincs mit csodálni, ám ha ez buli nélkül is gyakran előfordul, komoly betegség jele lehet!

Tudnivalók a narkolepsziáról >>

6. Nem minden ember álmodik színeset

A látássérültek 12%-a gyakorlatilag csak fekete-fehérben látja az álmait. A többiek számára pedig az álmok színesek. Előfordul, hogy az egy csoportot alkotó emberek (iskola, munkahely) hasonlót álmodnak, nem meglepő módon, hiszen napközben ugyanazt vagy igen hasonlót tapasztalnak meg együtt. Ezek az iskolai élmények elég nyomasztóak tudnak lenni, főleg a rossz élmények álmokban történő megismétlése (bukás, verekedés, késés, felelés, baleset, lassított érzés, sőt szexuális tartalmú is lehet). Gyakoriak az erőszakos cselekedetek vagy rémálmok, ha rossz élményt tapasztalunk napközben.

7. Az álmok nem feltétlenül jelentik azt, ami történik bennük

Hiába álmodsz egy konkrét dolgot, az nem épp azt fogja jelenteni. Nem lehet közvetlenül átültetni a valóságba az álomban tapasztaltakat, mert az álmok szimbolikusak, csak utalnak valamire, egy sokkal mélyebb dologra. A tudatalatti megpróbálja a látott álmot valamihez kötni, hasonlítani, amivel összekapcsolható vagy hasonlóságot mutat. Tehát valószínűtlen, hogy a látott kép önmagát jelentené, sokkal inkább valami elvont jelentése van.  

8. A leszokófélben lévők álmai sokkal színesebbek, élénkebbek

Azok az emberek, akik hosszú dohányzással töltött időszak után végre leszoktak, azok sokkal élénkebb álmokról tapasztalásáról számoltak be, mint ami megszokott volt azelőtt. Ráadásul néhány exdohányos olyan álomról számolt be, ahol cigizett, ráadásul ez az élmény igen negatív érzéseket váltott ki bennük (kétségbeesés, bűntudat). Az ilyen álmok a dohányzás abbahagyása (nikotin megvonás) miatt jelentkeznek. A vizsgált alanyok 97%-a nem tapasztalt hasonlót, amikor még aktívan dohányozott, az ilyen álmok észlelése az elvonási tünetek és a kényszer függvényében volt gyakoribb vagy ritkább. Sokkal látványosabbak, élénkebbek, színesebbek voltak a leszokási időszak alatt tapasztalt álmok, leginkább a napközbeni elvonási tünetekhez lehetett hasonlítani a gyakoriságukat.  

9. A külső ingerek befolyással vannak álmainkra

Ezt szokták nevezni álomba való beépülésnek is. Ezt szinte mindenki megtapasztalta már, például egy, a külvilágból érkező hang érzékelése kivált valamilyen hatást az álomban, beépül oda. Egy hasonló példa (bár kevésbé külső inger), ha szomjas vagy a valóságban, akkor az álmodban is az leszel. Azonban hiába iszol az álmodban, az inger folyamatosan fennáll a valósában és addig fog folytatódni az álombéli körforgás, amíg fel nem kelsz és iszol egy jót. Erre még számos jó példát lehetne felsorolni, valószínűleg mindenki tudna néhányat a saját tapasztalatai közül.

10. Alvás közben a test bénult állapotban van

Akár hiszed, akár nem, a tested gyakorlatilag bénult állapotban van, amíg alszol. Leginkább azért, hogy álmaink hatására ne legyen akaratlan reakciónk, ami sérüléshez vezethetne a valóságban. Ez igen hasznos, ha magas és/vagy szűk helyen alszol, így elkerülheted a leesést. Az alvás folyamata hormonális irányítás alatt áll, a neuronok pedig olyan jeleket küldenek a gerincvelői idegekbe, melyek hatására ellazulnak az izmok, majd egy virtuális bénult állapot jön léte, ami az ébredéssel megszűnik.

Extrák:

1. Amikor valaki horkol, akkor épp nem álmodik semmit.

2. A kisbabák nem álmodnak önmagukról egészen három éves korukig. Szintén kicsi korban a gyerekek sokkal gyakrabban és intenzívebben tapasztalnak rémálmokat, mint a felnőttek, egészen 7-8 éves korukig.

3. Ha valakit a REM-fázisból keltenek fel, akkor sokkal jobban és részletesebben fog emlékezni a látott álomra, mint ha rendesen, a teljes alvási szakasz végén ébredne.

(KamaszPanasz - N. L., listverse.com)