Nehéz eset

ora 2011-07-16 22:35:19
Kedves Doktornő!
19 éves lány vagyok, és a legnagyobb problémám, hogy lány vagyok.:S Elég erős identitás zavarom van, és idővel egyre rosszabb lesz. Egész életemben fiú akartam lenni, fiú ruhákban járok, a legtöbben fiúnak néznek. De csak messzebbről, és ha megszólalok, rögtön észreveszik, hogy lány vagyok. Egyre nehezebben viselem, ha vki mégis fiúnak néz, szinte ujjongok belül. Nem tudom mit csináljak... Van egy barátom, szeretem is őt, de a szex nem megy. Egyáltalán. Nem tudok felizgulni, de amint arra gondolok, hogy fiú vagyok, leteperem és én veszem át a férfi szerepét, úgy érzem minden megoldódna. Nem bírom ezt. Minden álmomban fiú vagyok, erotikus álmaimban állandóan péniszem van. Csodás érzés, de amint felkelek, minden összeesik. Nem akarok erről senkinek se beszélni, két megbízható barátom tudja csak. A szüleim ki is tagadnának, soha többet nem szólnának hozzám, vagy jobbik esetben megpróbálnának kényszerrel visszatéríteni a helyes útra. Gondoltam a műtétre, kerestem is neten róla cikkeket, de nem igazán találtam. Beszélne nekem erről, vagy tudna egy oldalt ajánlani, ahol erről van szó? Annyit tudok, hogy soha nem lehetnék teljesen férfi, az orvostudomány még nem képes rá. Ráadásul az árról sem írtak semmit, mennyibe kerülne egy ilyen műtét. Ön szerint mi lenne a helyes megoldás? Mert én őszintén nem tudom. Nem megy a szex, levert és péniszirigy vagyok. Még az anyámnak se beszélhetek róla. Sohasem fogadná el, a családom keresztény... Tudom miket mondanának, tudom miket tennének, és egyik sem jó. Már azért sem hagynak békén, hogy fiú ruhákat vásárolok magamnak, és rövid a hajam, de mindig letudják azzal, hogy majd kinövöm, pedig ha tudnák, mennyire komoly a dolog... Gyermekkorom óta így érzem magam, minden egyes nap, teljesen összeroppanok. Többé nem veszem be a "majd kinövöd" dumát. A barátom egyre többet panaszkodik, hogy nem vagyok képes semmire se az ágyban, és már teljesen kivagyok... Műtessem meg magam, aztán szakítsak meg minden kapcsolatot a szüleimmel akiket szeretek, vagy éljek tovább gyötrődésben? Egyik sem jó, minden kilátástalan... Mégha nem is lehetne péniszem, azzal is megelégednék, ha nem néznének lánynak. Ha mélyebb lenne a hangom, ha nem lennének melleim, ha legalább teljesen fiúnak néznék ki... már az is jobb lenne, talán még a szüleim se vennék észre. Ha tud valami tanácsot, kérem segítsen! Köszönöm.

Szakértőnk válasza a Nehéz eset kérdésre

Kedves Levélíró!

Szerintem első lépésként fordulj személyesen pszichológushoz, mielőtt komolyabban elgondolkoznál a műtéti megoldáson. Úgy tűnik, ezzel a problémával mindenképpen segítséget kellene kérned és sajnos így, interneten keresztül, ismeretlenül, mi nem fogunk tudni neked hatékonyan segíteni. Azt javaslom, mondd el a szüleidnek is (vagy ha nekik nem tudod, akkor valakinek, akiben megbízol és segíthet), hogy mi a helyzet, mennyire fontos számodra ez a kérdés és mennyire megnehezíti az életedet. Biztosan ők is megpróbálnak majd segíteni, szakembert keresni, akár először pszichológust, akár végül, miután az összes lehetőséget átgondoltátok együtt, orvost, aki felvilágiosítást tud nyújtani azzal kapcsolatban, hogy mit várhatnál a műtéttől.

Minden jót!



Pyreschitz Anna, pszichológus Pyreschitz Anna, pszichológus
Hirdetések