Mi lenne a helyes megoldás?
19 éves lány vagyok, és mások szerint egy nagyon egyszerű dologgal állok szemben, én is sejtem, de hiszem, hogy jobb lehet. Kezdem az elején. Van egy srác, nevezzük R-nek (20). Kb. 4 éve ismerjük egymást. 4 évvel ezelőtt, el is csattant közöttünk egy csók, de csak ennyi. Utána néha-néha beszélgettünk. Baráti szinten tartottuk a kapcsolatot, de csak interneten, meg míg egy suliba jártunk párszor összefutottunk a suliban. Később 2 évvel ezelőtt nekem lett egy barátom akivel most májusban ért véget a kapcsolatom. Ezalatt a párkapcsolatom alatt, folyamatosan tartottam a kapcsolatot R-rel. Nem találkoztunk, de interneten beszélgettünk. Ez év decembertől egyre sűrűsödtek a beszélgetéseink. Aztán április óta viszont már szinte minden napossá vált az, hogy beszélünk. Nagyon jól megértettük egymást annak ellenére, hogy R. nagyon egoista, öntelt, beképzeld, viszont megmutatta a másik oldalát is, amikor komoly, okos, aranyos és rendes, kedves. Májusban véget ért a 2 éves párkapcsolatom és onnantól kezdve, R-rel, minden egyes nap beszélgettünk telefonon, órákon keresztül. Volt olyan is, hogy egy fél délutánt végig beszéltünk. Jól éreztük magunkat. Május végén, elhívott fürdőzni. 3 év után először találkoztunk. Nagyon jól éreztük magunkat, sokat beszélgettünk, utána elmentünk kajázni. Majd - mivel ő thai boxol és szeret edzeni - megkértem, hogy lenne-e kedve mutatni nekem pár önvédelemmel kapcsolatos fogást. A válasza igen volt. Elmentem hozzájuk, (ez volt a második találkozás). Ez a nap is nagyon jól telt, és megtörtént az első csók is. A nap végén rákérdeztem, hogy ezek után hogy legyen, és azt válaszolta, hogy sokat gondolkodott rajta, hogy lehetne köztünk komolyabb is a dolog, és hogy ha én is úgy gondolom akkor próbáljuk meg. Beleegyeztem. A beszélgetések ezek után is ugyan úgy történtek...bár volt 1 hét "hatásszünet" mert neki vizsgái voltak, és nem keresett. Ez már fura volt nekem, hogy 2 perce nem volt, hogy felhívjon de elnéztem neki, viszont elmondtam őszintén, hogy engem ez bántott. Megértette és igazat adott. Aztán találkozgattunk még, nála is. És 1 hónap után június elején, lefeküdtem vele. Azóta, megromlott a kapcsolatunk. Alig keres, minden nap 2 mondatot beszélünk, és bunkó, valamint flegma lett. Igen, talán arra kellettem neki, de nem értek egy-két dolgot. Miért várt rám 1 hónapig? Miért mondta háromszor is, hogy komolyan gondolja velem? Miért mutatott be a szüleinek? És amikor barátok voltunk miért volt velem olyan kedves, megértő és a párkapcsolatunkban pedig miért változott meg ennyire? Nem keres, nem érdeklődik, nem hív, néha-néha ír, és már vagy 2 hete nem találkoztunk. Igaz, dolgozik és 3 naponta jár haza, de akkor is. Amikor viszont telefonálunk, (ritkán) akkor bunkóskodik, olyanokat mondd amivel megbánt és mikor szóvá teszem neki, akkor az a válasza, hogy velem nem lehet viccelődni , és hogy nekem is vissza kellene szólnom ilyenkor. Mit tegyek? Üljek le vele beszélgetni? Keressem sűrűbben? Vagy szakítsak vele? Van egy olyan sejtésem is, hogy fél a kapcsolattól mivel Decemberben érte egy nagy csalódás. Nem tudom mi lenne a helyes. Viszont olyan könnyen sem szeretnék vele szakítani, mert ismerem a másik oldalát, és talán megtudna változni. De így ebben a kapcsolatban én nem érzem jól magam. Olyan mintha nem is lenne. Barátként sokkal jobb volt a kapcsolatunk.
Szakértőnk válasza a Mi lenne a helyes megoldás? kérdésre
Kedves Levélíró!
Szerintem mindenképpen érdemes lenne megpróbálnod beszélgetni erről R-rel! Biztos vagyok benne, hogy ő is érzi, valami nincs rendben köztetek. Azt írod, ahhoz köthető talán a változás, hogy összejöttetek, mintha R valahogyan távolságot igyekezne tartani, miközben barátként minden nehézség nélkül közel engedett magához, kedves volt. Talán érdemes lenne megpróbálnod átmenetileg lazítani a kapcsolatotok keretein, hogy kicsit jobban hasonlítson ahhoz, ami barátként volt köztetek, hiszen abban R láthatóan könnyebben mozgott. Így kapcsolaton belül is újraindulhat köztetek a közeledési folyamat, anélkül, hogy ő folyton védekezni próbálna. Arra gondolok például, hogy mennyit, miről, milyen hosszan beszélgettek és próbáljátok minél őszintébben kifejezni mind a pozitív, mind a negatív érzéseiteket egymás iránt. Természetesen, amikor személyesen találkoztok, akkor jelenlen meg az is, hogy párként vagytok együtt együtt! Remélhetőleg javulni fog a helyzet!
Minden jót!