/ TEST / Mi az a mikrobiom?
  2021-01-03

Mi az a mikrobiom?

A mikrobiológia nagyon sokáig csak azokkal a mikroorganizmusokkal foglalkozott, amelyek betegséget okoznak és laboratóriumban tenyészthetők.

A molekuláris genetika és a bioinformatika fejlődése viszont lehetővé tette annak felismerését, hogy szervezetünk nem steril, hanem törékeny egyensúlyban él a körülöttünk, illetve a bennünk élő mikroorganizmusokkal (baktériumokkal, gombákkal, vírusokkal, protozoonokkal). A mikrobióta (régebben mikroflóra volt a neve) a velünk együtt élő, meghatározott helyen (húgyutakban, bélben, bőrön) jelenlévő mikroorganizmusok összességét jelenti.

Egy bonyolult ökoszisztéma része vagy

Becslések szerint a szervezetünk tízszer annyi mikrobának ad otthont, mint amennyi sejttel önmaga rendelkezik. Sajátos ökoszisztémát alkotsz te magad is – egy élőhely (te) és az ott lévő valamennyi élőlény társulásának (mikroorganizmusok) együttes, kölcsönhatásos rendszerét (képesek vagytok egymással fizikai, kémiai, biológiai kölcsönhatásba lépni).

Szervezeted nagyságrendileg 100 billió mikroorganizmussal (együttesen „mikrobióta”) él együtt, amelyek alapvető szerepet játszanak az egészséged fenntartásában. A mikrobióta sejtekből áll, a sejtekben pedig megtalálható a DNS, aminek egy meghatározott szakasza a gén. A mikrobióta sejtjeinek génállományát nevezzük mikrobiomnak. A benned található több mint 10 ezer mikrobafajnak - összesen 8 millió génje van. A mikrobiom tehát a szervezetedben található mikrobiális génállomány neve.

- hirdetések -

Az emberi bélrendszer mikrobiomja

Napjainkban a legtöbb tudományos vizsgálat a gyomor-, bélrendszerben fellelhető mikroorganizmusokkal foglalkozik. A bél mikrobiomja a leggazdagabb és legnagyobb hatású mikrobiális közösség az ember egészsége szempontjából. A felnőttek bélrendszerében legalább 1000 féle mikroorganizmus él. A bélbaktériumok súlya az emberi testben elérheti akár a 2 kilogrammot is. A bélbaktériumok egyharmada a legtöbb emberben azonos, de kétharmad részük egyedi. A belekben lévő bélbaktériumok olyanok, mintha az embereknek saját, egyedi „mikrobiális bélyegük” vagy ujjlenyomatuk lenne.

Kiderült, hogy a bélrendszer mikrobiótája:

  • közreműködik a kórokozó baktériumok megtelepedésének kivédésében, azáltal, hogy fizikai gátat alkot, illetve antimikrobiális anyagokat képez
  • fokozza a bélrendszer immunrendszerének hatékonyságát, védi a bélnyálkahártya épségét
  • bizonyos mértékig részt vesz azoknak az anyagoknak az emésztésében, amelyek ellenálltak a fiziológiás emésztésnek.
  • részt vesz a tápanyagok megfelelő felszívódásában, egyes vitaminok termelésében - B-, és K-vitamin
  • a bél-mikrobióta metabolikus folyamatainak köszönhetően rövid láncú zsírsavak termelődnek, amelyeket a vastagbél- és a májsejtek használnak fel
  • segíti az immunrendszer működésében, biztosítja a szervezet védekező képességét
  • segíti a vérnyomás szabályozást, hat a gyulladásra, befolyásolja az étvágyat, hatással van a közérzetre, alvás-ébrenléti ciklusra, hangulatra
  •  a bélflóra mintegy „távirányítja” az agy bizonyos működéseit, fejlődését, a táplálkozási és egyéb magatartásbeli jellemzőit

A bél-mikrobióta kialakulása a születéskor kezdődik. A méh környezete steril, de az újszülött emésztőrendszere gyorsan benépesedik mikroorganizmusokkal, amelyeket az anyával (hüvelyi, széklet, bőr, mell stb.), környezettel (ahol a születés történt), a levegővel stb. történő érintkezés során kap. A harmadik naptól a bélbaktériumok összetétele attól függően alakul ki, hogy a csecsemőt hogyan táplálják: az anyatejjel vagy  tápszerrel. A mikrobióta összetétele 3 éves korra alakul ki -  és meghatározza a felnőttkori bélbaktérium-populáció összetételét.

A mikrobióta szerkezetében egyensúlyi állapot uralkodik (eubiosis), de az  összetételét károsan befolyásolja az általános egészségi állapot, a táplálkozás, a stressz, a környezet, a gyógyszerek (pl.:antibiotikumok szedése). Ha emiatt az  egyensúly  felbomlik (a dysbiosis), olyan rendellenességek alakulhatnak ki: mint pl. a gyulladásos bélbetegség (IBD), az irritábilis bél szindróma (IBS), allergia, ízületi gyulladás, depresszió, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, autoimmun betegségek vagy az atópiás dermatitis.

A molekuláris genetika és a bioinformatika fejlődésének köszönhetően egyre több ismeretre tesznek szert a mikrobiommal kapcsolatban - élettani szerepük pontos meghatározásával lehetőség nyílik életminőségünk, egészségünk javítására, és különböző betegségek megelőzésére, gyógyítására.

(Faar Ida)

Felhasznált irodalom: