Akár évi másfél-kétmillió forintot is fizethetnek az állami ösztöndíjas helyekről kiszoruló egyetemisták, ha a kormány után a parlament is rábólint a felsőoktatási törvény tervezetére.

Az eduline által megkérdezett közgazdász szerint a hallgatóknak még a világ legjobb egyetemein sem kell kifizetniük a képzés teljes árát, az oktatási államtitkárság terve így igazi "hungarikum" lehet.

„A világon sehol nem működik olyan állami felsőoktatási rendszer, ahol a hallgatókkal a képzés teljes költségét kifizettetik” – így kommentálta a kormány felsőoktatási terveit Semjén András közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa. A költségtérítéses képzések önköltségessé alakításáról már márciusban, a Széll Kálmán-terv bemutatása után beszélt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, a felsőoktatási tervezet kiszivárgott – többek között szerkesztőségünkhöz is eljutott – változatából az is kiderül, hogyan módosítana a kormány a fizetős szakok rendszerén.

A koncepció alapján több képzési területen csak minimális számú államilag finanszírozott hallgatói helyet hagynának meg, a többi jelentkező kizárólag önköltséges formában tanulhatna – igaz, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár néhány napja korrigált, és úgy fogalmazott, nem lesz olyan szak, ahol senki sem tanulhat ingyen. A féléves tandíj a modellszámítások szerint átlagosan 300-400 ezer forint lesz, a drágább – például az orvosi, gyógyszerészeti és idegen nyelvű gazdasági – szakokon ennél is többet kell majd fizetni.

Hungarikum lesz az önköltséges képzés

„A hallgatók többségének még a leghíresebb amerikai nonprofit magánegyetemeken – például a Harvardon – sem kell kifizetnie azt a tandíjat, amely a brosúrákban szerepel. Az intézmények tandíjbevételeik jelentős részét, 40-50 százalékát a tehetséges, de nem jó anyagi helyzetű diákok támogatására fordítják” – mondja Semjén András, aki szerint ezek az egyetemek még azoktól sem kérik az átlagos képzési költség megtérítését, akik semmilyen kedvezményt vagy támogatást sem kapnak.