Manapság nemcsak a sportolók hordanak okosórát, hanem szinte minden korosztály napi szintű viseletévé vált. A modern okosórák és fitneszkövetők ma már nemcsak lépésszámlálók, hanem – azáltal, hogy bele van építve a pulzusmérés, alvásfigyelés, stresszszint-elemzés és véroxigén-monitorozás –, komoly egészségügyi adatelemző eszközökké váltak. De vajon mennyire lehet hinni ezeknek az adatoknak? Tényleg tudja az órád, mikor vagy kipihent, vagy ez csak egy újabb marketingfogás?

Mit mérnek az okoseszközök és hogyan?

Az eszközökbe beépített AI szenzorok és modellek rengeteg adatot gyűjtenek. Amikor az okosórád megmutatja, hogy mekkora a pulzusod, az valójában egy kis szenzor és egy okos szoftver közös munkája. A szenzor fényt bocsát ki a bőrödre, a szoftver pedig kiszámolja a visszaverődő jelek alapján, milyen gyorsan dobog a szíved. Ezek feldolgozása után a felhasználó azonnali visszajelzést kap a szívritmusáról, vagy mondjuk az aktivitási szintjéről. A probléma az, hogy ez nem mindig pontos. Például, ha sokat mozogsz, izzadsz, vagy épp lazán viseled az órát, az algoritmus könnyen tévedhet.

Technológia a háttérben

Minden okosóra mögött fejlesztők és tesztelők dolgoznak azon, hogy az adatok minél megbízhatóbbak legyenek. Ők írják és próbálják ki azokat a programokat, amik értelmezik és rendszerezik az adataidat. A fejlesztők és tesztelők olyan környezeteket hoznak létre, ahol különböző fiziológiai adatok (pl. gyors szívverés, mozgás közbeni zaj) szimulálhatók. Ha hibás a szoftver, a kijelzőn megjelenő érték is félrevezető lehet. Ezért van az, hogy két különböző óra akár eltérő eredményt is mutathat ugyanarra az edzésre, ami nemcsak kellemetlen, hanem bizonyos esetekben veszélyes is lehet.

Mit lát és mit tárol az okosóra?

A pontosság mellett a biztonság is kulcsfontosságú. Az okosórák érzékeny egészségügyi adatokat tárolnak és továbbítanak, ezért a fejlesztés során elengedhetetlen az adatvédelem tesztelése. A legtöbb okosóra az adataidat egy appba menti, ami internetkapcsolaton keresztül szinkronizál. Ezért fontos, hogy tudd, hova kerülnek az adataid, és milyen engedélyeket adsz meg a telefonodon. A fejlesztők sokat tesznek a biztonságért, de mindig érdemes megnézni, milyen appot töltesz le és kinek engeded, hogy hozzáférjen az egészségügyi infóidhoz.

Miért ne vedd mindig komolyan a számokat?

Az okosóra szuper motiváció is lehet, ugyanis segít követni a mozgásaidat, alvási szokásaidat, és támogat abban, hogy egészségesebb legyél. De ne feledd: nem orvosi eszköz! Egy fura pulzusérték vagy kevés mélyalvás még nem jelenti azt, hogy baj van. Az okosóra tájékoztat és nem diagnosztizál. A mesterséges intelligencia képes lehet betegségek korai jeleit is felismerni, de csak akkor, ha a mögötte álló szoftver stabil és jól tesztelt. A fejlesztők és tesztelők együttműködése garantálja, hogy az okosóra ne csak gyors legyen, hanem megbízható is.

Jövőkép: AI, egészség és megbízhatóság

Az okosórák hasznosak és menők, de ne hagyd, hogy az adataik irányítsanak. Figyelj a tested jelzéseire, ne csak a kijelzőre, és ha valami furcsát látsz, inkább kérdezz meg egy szakembert. Az okosóra jó társ és eszköz lehet az egészséges élethez, de a legokosabb mindig te magad legyél, mint tudatos felhasználó.

(Forrás: FrontEndART)