A pica alatt fura sóvárgást okozó evészavart értünk. Az elnevezés a szarka latin nevéből (Pica pica) származik, mely madár köztudottan nagy étvágyú és bármit megeszik, amit tápláléknak vél.

A picatól szenvedő betegek olyan nem élelmiszer jellegű anyagokat fogyasztanak, amelyeknek fogyasztásra nem alkalmasak, és nincs tápértékük sem. Bár fejlődési szempontból előfordul a 2 év alatti gyermekek esetében, hogy különböző tárgyakat vesznek a szájukba, minden hasonló tevékenység ezen életkor után aggodalomra adhat okot.

Néhány dolog, amit a pica-ban szenvedő betegek általában elfogyasztanak:

• kréta
• szappan
• festékforgácsok
• agyag
• föld

A pica gyakori okai a következők lehetnek

• mentális vagy fejlődési zavarok
• gyermekkori trauma vagy elhanyagoltság
• ingerhiányos közösség
• terhesség
• autizmus spektrum zavar (ASD)
• vashiány vagy vérszegénység

A pica súlyos egészségügyi kockázatokat hordozhat a veszélyes anyagok fogyasztásával kapcsolatban, beleértve az ólommérgezést is.

A picában szenvedők kockázatai

• táplálkozási hiányosságok (alultápláltság)
• vitaminhiányok
• elektrolit egyensúlyzavarok
• kiszáradás

A pica az emésztőrendszerre is komoly hatással lehet. Ha a szervezet nem tudja lebontani a nem élelmiszer jellegű anyagokat, az olyan sérülésekhez vezethet, amelyek bizonyos esetekben életveszélyesek lehetnek, például:

• székrekedés
• bélelzáródás
• lyukak a belekben
• emésztési zavar

Az emésztési rendellenesség fő tünete a nemrégiben elfogyasztott étel ismételt visszafolyása, majd a tartalom kiköpése, újrarágása vagy lenyelése.

Az ilyen zavarban szenvedők általában nem tapasztalják:

• hányinger
• önkéntelen hányás
• és az undor érzését

A emésztési rendellenesség csecsemőknél, gyermekeknél és felnőtteknél is (!) diagnosztizálható. Sokszor rosszul diagnosztizálják és nagyon kevesen ismerik fel. Sok emésztési zavarban szenvedő ember ugyan felismeri, hogy a vele járó viselkedés durva vagy társadalmilag nem megfelelő, de jellemzően képtelenek ellenállni az “étel” visszaöklendezési késztetésének.

(Fordító: Szegő Miklós, Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta, Forrás: psychcentral.com)