Egy kutatás eredménye szerint a videójátékot használó fiatalok közel 9 százaléka függő. Ezek a gyerekek nem csak sokat játszanak, hanem a játékhoz való viszonyuk károsan befolyásolja az iskolai teljesítményüket, a családjukkal és barátaikkal való viszonyukat.

Ez az adat ma is gyakran előkerül, de fontos frissítés, hogy azóta a probléma még komolyabb figyelmet kapott. Ma már a videojáték-függőséget az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is mentális zavarként tartja számon, tehát nem csak „rossz szokásról” van szó.

Tényleg sok a játékfüggő fiatal?

A rövid válasz: igen, de nem mindenki függő, aki sokat játszik. Ez nagyon fontos különbség.

Tízből egy fiatal videójáték-függő lehet a felhasználók körében – ez már az eredeti cikkben is szerepelt, és ma is hasonló arányokat mutatnak egyes kutatások.

Ugyanakkor a mai világban sokkal több időt töltünk képernyő előtt (telefon, TikTok, online játékok), ezért nehezebb megmondani, hol a határ a „sok játék” és a „függőség” között.

Nem az számít, hány órát játszol, hanem az, hogy ez milyen hatással van az életedre.

• romlanak a jegyeid
• elhanyagolod a barátaidat
• veszekedsz miatta otthon
• nem tudod abbahagyni, még ha akarod sem
• a játékba menekülsz a problémák elől

Ha ezek közül több is igaz rád, akkor már érdemes komolyabban foglalkozni a témával.

Miért alakul ki a függőség?

Sokan azt gondolják, hogy a játékok „tesznek függővé”, de a helyzet bonyolultabb. A szakemberek szerint a háttérben gyakran lelki okok állnak.

A legtöbb esetben ezek a gyerekek szorongóak, depressziósak, önértékelési zavarral küzdenek – ez a megállapítás ma is érvényes.

A játék ilyenkor egyfajta menekülés:

• sikerélményt ad
• kikapcsol
• eltereli a figyelmet a problémákról
• könnyebb „valaki lenni” benne

Ez önmagában nem baj – a gond akkor kezdődik, amikor ez lesz az egyetlen megküzdési mód.

Milyen következményei lehetnek?

Ezek a gyerekek többször és több időt töltenek a videójáték előtt, rosszabb jegyeket kapnak, mint társaik. Emellett gyakrabban jelennek meg egészségügyi problémák, például kéz- és csuklófájdalom.

További lehetséges következmények:

• alvászavar
• figyelemzavar
• elszigetelődés
• motiváció csökkenése
• hangulati problémák

Fontos: nem minden gamer lesz függő, sőt a játék sok esetben fejlesztheti a reakcióidőt vagy a problémamegoldást. A kulcs az egyensúly.

Mit tehetsz ellene?

Ez az a kérdés, amiről ma már sokkal többet tudunk, mint régen. Nem az a megoldás, hogy „letiltanak a gépről”, hanem az, hogy megtanulod kontrollálni.

• Állíts be időkorlátot (pl. napi 1-2 óra)
• Tarts szüneteket játék közben
• Legyen más hobbid is (sport, zene, barátok)
• Ne a játék legyen az egyetlen örömforrásod
• Figyeld magad: miért játszol?

Az is nagyon fontos, hogy beszélj róla. Ha úgy érzed, kicsúszik a kezedből az irányítás, szólj egy szülőnek, tanárnak vagy akár egy barátnak.

Mikor kell segítséget kérni?

Ha már nem tudod abbahagyni, ha a játék fontosabb lett mindennél, vagy ha rosszul érzed magad nélküle, akkor érdemes szakemberhez fordulni.

Ma már egyre több pszichológus foglalkozik kifejezetten digitális függőségekkel, és ez teljesen normális probléma lett – nem ciki segítséget kérni.

Fontos

A videojáték önmagában nem rossz dolog, de túlzásba víve problémát okozhat. Tényleg sok fiatal érintett, de nem mindenki függő, aki sokat játszik.

A legfontosabb, hogy megmaradjon az egyensúly: legyen helye a játéknak, de mellette az élet többi részének is.