A passzív dohányzás a szívbetegségek, asztma és tüdőrák - és számos egyéb betegség mellett pszichiátriai betegségek okozója is lehet, így hozzájárulhat a depresszió, szkizofrénia és a delirium (kóros képzelgés) kialakulásához is.

A legújabb kutatások szerint az asztma, szívbetegségek és a tüdőrák kialakulásáért a hosszú távú passzív dohányzás is okolható, ami az előbb felsoroltak mellett mentális problémákat is okozhat.
A mások káros dohányfüstje belélegzésének kitett emberek közt sokkal magasabb a pszichológiai megbetegedések, a depresszió, szkizofrénia és a delirium (kóros képzelgés) kialakulásának esélye.

„ Az Egyesült Államokban becslések szerint a nemdohányzók 60%-a van kitéve a dohányfüst passzív beszívásának. Fizikai és mentális erőnlétük és egészségük érdekében mindenképp tájékoztatni kell őket, hogy mennyire káros ez a szervezetükre.” – nyilatkozta Mark Hamer, a kutatás vezetője, a londoni University College Járványtani és Közegészségügyi Intézet munkatársa.

A kutatáshoz Harmer csapata összegyűjtött 5500 nem dohányzót és 2600 dohányzót. A kutatás kezdetekor egyikük sem számolt be pszichiátriai megbetegedésekről. Továbbá a kutatók nyálmintát vettek a kísérlet alanyaitól, ezekben a vártnál magasabb volt a nikotinszint, ami azt jelenti, hogy nemcsak a dohányzók, de a nemdohányzók is ki vannak téve a dohányfüst káros hatásainak.

6 év megfigyelés után az alanyok 14,5%-a szenvedett valamilyen mentális zavarban. Azok közül, akik nem dohányzók ugyan, de ki voltak téve a dohányfüst majdnem állandó belélegzésének, 50%-kal többen számoltak be valamilyen pszichiátriai betegségről, mint azok, akik nem.

Emellett a hat éves megfigyelés alatt a kutatásban résztvevők közül 41-en kerültek beutalásra a pszichiátriára, olyan problémákkal, mint a depresszió, skizofrénia, delirium stb.

Stanton A. Glantz, a San Francisco-i, Kaliforniai Egyetem egyik dohányzásról szóló kutatásának vezetője így kommentálta a fent említetteket: „Ez egy rendkívül fontos és jól kidolgozott tanulmány, ami véglegesen bebizonyította, hogy a passzív dohányzás sokkal veszélyesebb, és súlyosabb következményekkel jár, mint eddig ezt bárki gondolta volna.

Dr. Norman H. Edelman, az Amerikai Tüdő Társaság tudományos konzulánsa is egyetértett Glantz véleményével: „Remekül kidolgozott és a tudományt előrelendítő kutatás.”

Néhány szakértő viszont megkérdőjelezi a kutatás érvényességét. A dohányfüst fogékonyabbá tesz a mentális panaszokra, és sajnos azok, akik fogékonnyá váltak ez által, sokkal többet tartózkodnak füstös környezetben.

Dr. Ted Schletter, a Science and Environmental Health Network tudományos vezetője így érvelt: lehetséges, hogy „a nikotin miatt a pszichiátriai megbetegedések kialakulásának valószínűsége fokozott mértékű.”
Majd hozzátette: „Másrészt viszont, könnyen elképzelhető, hogy azok az emberek, akik nehéz körülmények közt, stresszes életet élnek sokkal gyakrabban kerülnek dohányos környezetbe. Nem hiszem, hogy ezt a kettőt el lehetne különíteni.”

(P.R.)