Hogyan nőjek fel és váljak le anyámról?

2013.01.05.
A szüleim nem biznak bennem.Felforgatják a szobámat ,sohasem kaptam zsebpénzt ,mert a gyerek nem tudja jo dolgokra költeni .Nem volt sohasem egy kis zug ahol megpihenhettem volna ,folyton rajtaütés szerűen rámnyitották az ajtót és szinte folyon megfigyelés alatt tartottak.Néha a szekrényben rejtőztem el ,hogy kicsit feltöltődjek és nyugodtan tanulhassak ,csak nagyon féltem ha sötétedett és a végén már túl szűkös volt a hely.Elköltözni nincs pénzem és azt hiszem nem vagyok még mindig önálló hogy magamról gondoskodjam. Anyám mindent megcsinált helyettem és nem engedte ,hogy talpra álljak.Azt mondja hogy azért segit mert nem boldogulok egyedül ,szerintem meg azért nem tudom ,mert nem hagyja hogy egyedül csináljam.24 éves vagyok és nincs megalapozva semmi ,nincs iskolám ,nincs munkám anyám teljesen magához láncol.Elszakadtam mindentől és mindenkitől .NIcsenek barátaim és egész nap nem csinálok semmit .Ha anyám elhal mit csinálok ,utcára kerülök? Normális életet akarok élni.Azt hiszem Asperger szindromam van, de ettől még nem kellene semmivé vállnom.Anyám mintha kényszeressen segiteni akarna valakinek valamiben, de miért kell, ezért másokat magatehetetlenné tenni?Azt hiszi ,hogy elveszit hogyha önállóan meg tudom csinálni a dolgokat és nem lesz szükség az ő segitségére?Ez nem igaz ,mert ő az anyám marad mindig . Miért manipulál és miért akarja ,hogy tőle függjek?

Szakértőnk válasza a Hogyan nőjek fel és váljak le anyámról? kérdésre

Kedves Levélíró!

Azt gondolom, az első lépés az önállósodásod és egyben a felnőtté válásod irányába az lehetne, ha elkezdenél kicsit intenzívebben azzal foglalkozni, hogy pontosan mit is szeretnél, lebontanád apróbb, elérhetőbb célokra és elkezdenél aktívan tenni azért, hogy elérd ezeket a célokat. Olvasva a leveledet, feltűnt, hogy sokat írtál anyukádról, hogy őt mi motiválhatja, ő hogyan viselkedik. Azt gondolom, az önállóvá válás útja nem anyukád megváltoztatása lehet, hanem az, ha magadtól kezdesz el változni és határozottan meghúzod a határokat, melyeken belül már nem fogadod el anyukád irányítását. Mint írod, ez egy ördögi kör, hiszen ha nem gyakorolod az önállóságot, nem is tudsz a saját lábadra állni. Gyakorold hát! Kezdheted például azzal, hogy kijelölsz magadnak a lakásban egy kis területet, ami csak a tiéd és határozottan meg is véded azt! Keress barátokat, haverokat, menj el velük ide-oda, akár úgy is, hogy nem számolsz be anyukádnak arról, hogy mit csinálsz, hanem mondjuk csak elérhető maradsz telefonon. Keress munkát! 24 éves, felnőtt ember vagy, egészen nyugodtan elkezdheted próbálgatni a szárnyaidat anyukád segítsége nélkül is! Biztos vagyok benne, hogy ő is alkalmazkodni fog az új helyzethet az esetleges kezdeni zökkenők ellenére is és akár még javulhat is a kapcsolatotok, ahogy enyhül a te feszültséged és önállósodni vágyásod együtt az ő félelmével az önállósodásodtól.

hajrá!

Hasonló kérdések

Cikkek a témában

Rizikókalkulátor