Hány napra lehet nagy biztonsággal megjósolni a várható időjárást? Egyes amatőr időjósok szerint akár egy évre is, bár ezen a hivatásos meteorológusok csak mosolyognak.

Jelenleg viszonylag nagy pontossággal körülbelül 6 napra lehet előrejelezni, hogy milyen idő várható. Ami hazánkat illeti, a Kárpát-medence domborzati viszonyai még inkább nehezítik a meteorológusok munkáját, mivel a környező hegyek miatt kiszámíthatatlan a légtömegek haladása, esetleges irányváltása. Gyakran lesznek így meteorológusaink közröhej tárgyai, de azt beláthatjuk, hogy nem egyszerű egy ilyen sokváltozós modellt kezelni.

Hazánk éghajlatát a következő tényezők befolyásolják:

• A napsugárzás mennyisége
• A felszín visszaverő-képessége
• Szélviszonyok
• Domborzat

Mindenkori időjárásunkat döntő részben az úgynevezett "Izlandi minimum" alakítja. Ez az Atlanti-óceán északi részén található alacsony légnyomású terület, "magyarul" akciócentrum. Ez okozza a nyári lehűlést, frontok átvonulását, és természetesen csapadékot is hoz. Télen ellenkezőleg hat: enyhülés, és szintén csapadék (legtöbbször havazás) jár együtt vele. Három másik akciócentrum is kihat hazánk időjárására: Azori maximum (az Azori-szigetek környékén): ez egy állandó magas nyomású képződmény, derült, száraz időt okoz. Szibériai maximum: télen hat, jellemzően ilyenkor hideg és száraz napok köszöntenek ránk. Elő-Ázsiai minimum: nyár végén hozhat forró, csapadékos időt.

Csak nézz fel az égre!

Ha az égre tekintesz, meglepően sok információt találsz, legalább az elkövetkezendő 24 óra várható időjárásáról. Legnagyobb segítségünkre a felhők lehetnek. Ha például cirrusokat látsz az égen, számíthatsz arra, hogy hamarosan hűvösebbre, csapadékosabbra fordul az idő, mivel ezek a felhők a frontok előfutárai. A bárányfelhők (cirrocumulusok) viszont szép időt jeleznek, aggodalomra semmi ok, nyomás ki a strandra!

Gyakran láthatunk gomolyfelhőket (cumulus) is az égen, ezektől nem kell tartanunk, ritkán hullik belőlük csapadék. De legyünk résen, ha megszaporodnak, mert zivatarfelhővé, cumulonimbus-szá fejlődhetnek. Jellegzetes üllő-formájáról könnyen felismerhető ez a felhőtípus.

„Piros az ég alja: aligha szél nem lesz.”

Petőfi Sándor János vitéz című művéből való ez a népi bölcsesség. Bizony, nem is alaptalan a feltételezés. Reggel és este a Nap sugarai sokkal vastagabb légrétegen hatolnak át, mint délben. A kék szín nagy része így már nem jut el hozzánk, a sugarak közül csak a vörös nem nyelődik el, a kelő és nyugvó Nap tehát vörös. Egy kis pára a föld színe felett növeli ezt a hatást. Borús ég, sok pára esetén azonban az összes szín eltűnik, az ég szürke lesz.

Ugyancsak növeli a vörös hatást, ha egy terület fölött magas légnyomás található. Ott leszálló légáramlatok dominálnak, ez a leszálló légmozgás pedig a szennyező anyagokat a földfelszín közelében tartja, és ezáltal a naplemente még vörösebb a szokásosnál.

Az északi félteke közepes szélességein az időjárást alakító rendszerek legtöbbször nyugat felől érkeznek. Miután a magas légnyomás általában jó időt hoz, az ilyen típusú vörös naplemente jelzi, hogy tiszta idő közeleg.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az információk sem jelzik előre 100 százalékos biztonsággal a várható időjárást, csak valószínűsítik.

(KamaszPanasz, geographic.hu)