ökológiai lábnyom
#Zöldövezet

A srácok jobban szennyezik a környezetet

2015.02.25.
2 perces olvasási idő

Ki a zöldebb: a nők vagy a férfiak? A nők kevesebbet autóznak, a férfiak viszont jóval ritkábban vásárolnak. Cikkünkből megtudhatod, melyikünknek nagyobb az ökológiai lábnyoma.

A szociológusok valószínűleg a nőkre szavaznának: kutatások hosszú sora bizonyítja, hogy ők alapvetően környezettudatosabbak – legalábbis ami hozzáállásukat és preferenciáikat illeti. 1980 óta több felmérés is azt mutatja, hogy a nőket jobban érdeklik a környezeti problémák, elsősorban azok, amelyek a szűkebb környezetükben élők egészségét és biztonságát veszélyeztetik.

A globális klímaváltozás is jobban aggasztja a női nemet (a Gallup Poll elemzései, 2001-2008) – közöttük többen komoly problémának tartják az éghajlat megváltozását, és úgy gondolják, hogy az nem csak gyerekeik életét, hanem sajátjukat is hátrányosan fogja érinteni. Sokan közülük úgy vélik, hogy a média alulbecsüli a probléma fontosságát, és nem juttat elegendő figyelmet a klímaváltozás ügyének.

Nem túl nagy az eltérés

Mielőtt mi, nők elkönyvelnénk nyilvánvaló győzelmünket, néhány lelombozó tényt is közölnünk kell. Először is, a Gallup által feltett kérdésekben egytől egyig csak maximum 6-9 százalékponttal előztük meg a férfiakat. Ezen kívül az alapvető probléma az, hogy a nagyobb aggodalom nem mindig jár együtt átfogóbb tudással: sajnos nőknek és férfiaknak egyaránt téves kép él a fejükben arról, hogy mivel lehet energiát spórolni, és hogyan tudnák csökkenteni az ökológiai lábnyomukat.A srácok jobban szennyezik a környezetet

Tehát a nők zöldebb gondolkodásúak… de vajon melyik nem él környezettudatosabban? Ebben a témában egyelőre még kevesebb tanulmány született, de a meglévők ismeretében kijelenthetjük: a nőknek kisebb az ökológiai lábnyomuk, mégpedig kedvezőbb vezetési szokásaiknak köszönhetően. Ezt értsd úgy, hogy a nők kevesebbet autóznak, és ezzel kisebb terhet rónak a környezetükre.

Egy, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 10 országát érintő norvég felmérés szerint nincs számottevő különbség a férfiak és a nők erőfeszítéseit illetően, akár energiatakarékosságról, víztakarékosságról, akár a háztartási hulladékok újrahasznosításáról van szó. Viszont az egyedülálló és a házas férfiak is jóval többet autóztak a nőknél, bár az olyan háztartásokban, ahol a férj feladata a családtagok ide-oda szállítása, a helyzet egy kicsit bonyolultabb.

A férfiak többet költenek

Svéd kutatók négy európai országban vizsgálták a háztartások anyagikiadásait, nemekre lebontva – vagyis hogy ki hány Eurót költ gázolajra, áramra, ruházkodásra stb. – és ezt lefordították átlagos energiahasználatra. Azt találták, hogy bár Görögországban és Svédországban a szingli férfiak több energiát használnak fel, a különbség Norvégiában és Németországban nem mérvadó.

A férfiak összességében többet költöttek, mint a nők, jóval több pénzt fordítottak például jármű- és üzemanyag vásárlásra. Így 23-32 GJ-al is nagyobb lehet az éves energiafelhasználásuk, ami nem kevés, hiszen egy átlagos svéd nő 105-, egy norvég férfi pedig 313 GJ energiát használ fel évente. A nők természetesen többet költöttek élelmiszerre, kozmetikumokra és egészségvédő termékekre, de ezek maximum 5 GJ plusz energiát jelentettek.

Ha az értékeket lefordítjuk szén-dioxid kibocsátásra, meglepő eredményt kapunk: egy átlagos svéd férfi 2,2 tonnával több szén-dioxid kibocsátásáért felelős, mint egy svéd nő – ez körülbelül annyi, mint amennyit egy átlagos amerikai autó 5 hónap alatt a levegőbe puffogtat.

Vajon hogy alakulnak ezek az értékek az amerikai háztartásokban? A kérdést a Carnegie Mellon egyik professzora segített megválaszolni: egy szingli nő átlagosan évi 30 tonna, míg egy szingli férfi 32 tonna szén-dioxid ekvivalens kibocsátásáért felelős. A különbség itt is a közlekedésből adódik (a férfiak 13-, a nők 9,4 tonna CO2e-sel járulnak hozzá a globális klímaváltozáshoz). Sajnos, ha minden férfi a nők példáját követné, akkor sem történne óriási haladás – az amerikaiak ökológiai lábnyoma így is a legnagyobb lenne a világon.

(M. N., slate.com)