A turizmus sok ország számára hatalmas bevételt és rengeteg munkahelyet jelent. Az utazás segíthet abban is, hogy megismerjünk más kultúrákat, támogassuk a helyi közösségeket, és közelebb kerüljünk a természethez. A turizmusnak azonban árnyoldalai is vannak. Ha túl sok turista érkezik ugyanarra a helyre, vagy egy úti cél fejlődését nem megfelelően tervezik meg, annak komoly társadalmi és környezeti következményei lehetnek.

A problémát nem önmagában az jelenti, hogy az emberek utaznak. Sokkal inkább az számít, hogy milyen módon, milyen gyakran és mekkora terheléssel történik a turizmus. Egy népszerű tengerpart, történelmi város vagy természeti látványosság bizonyos időszakokban olyan sok látogatót fogadhat, hogy az már meghaladja a helyi környezet teherbíró képességét.

Felmerülnek társadalmi problémák is, például...

...a munkavállalók kiszolgáltatottsága. A turizmus sok helyen fontos munkalehetőséget biztosít a helyieknek, ugyanakkor az idegenforgalomban gyakran szezonális, bizonytalan vagy alacsonyabb fizetésű állások is vannak. Fontos kérdés az is, hogy a turizmusból származó bevételből mennyi marad a helyi közösségeknél, és mennyi kerül nagyobb, akár nemzetközi vállalatokhoz.

...a helyiek kiszorulása. A népszerű turistacélpontokon a szállások és ingatlanok iránti nagy kereslet felhajthatja az árakat. Emiatt előfordulhat, hogy a helyiek számára egyre nehezebbé válik a lakhatás, miközben a lakások egy részét rövid távú turistás szálláshelyként használják.

...a kis üzletek és helyi vállalkozások nehéz helyzete. A turistákra épülő területeken megjelenhetnek nagy szállodaláncok, nemzetközi üzletek és más nagyvállalatok, amelyekkel a kisebb helyi vállalkozásoknak nehéz versenyezniük. Ugyanakkor a tudatos utazók éppen azzal segíthetnek, ha helyi éttermeket, boltokat és szolgáltatókat választanak.

...a hagyományok megváltozása. A turizmus hozzájárulhat a kulturális értékek megőrzéséhez, de az is előfordulhat, hogy egy hely hagyományait kizárólag a turisták szórakoztatására alakítják át. Ilyenkor a kultúra egyes elemei elveszíthetik eredeti jelentésüket.

És létezik jó néhány környezeti probléma is, például...

...a közlekedés környezetterhelése. Az utazás egyik legnagyobb környezeti hatása maga a közlekedés. A repülőgépek, személyautók, hajók és turistabuszok üzemeltetése energiát igényel és üvegházhatású gázokat bocsát ki. Európában a közlekedés az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyik legfontosabb forrása, miközben az utazási igény továbbra is jelentős.

...a túlzott vízhasználat. A szállodákban, apartmanokban és üdülőhelyeken a turisták vízhasználata összeadódik. A zuhanyzás, a mosás, az úszómedencék, a pezsgőfürdők, a kertek öntözése és egyes turisztikai létesítmények működtetése mind vizet igényelnek. Ez különösen nagy problémát jelenthet olyan területeken, ahol amúgy is kevés az édesvíz.

...a nagy energiaigény. Egy turisztikai szálláshely működtetéséhez energiára van szükség a világításhoz, a fűtéshez, a légkondicionáláshoz, a melegvíz előállításához és számos elektromos berendezés használatához. Ha egy népszerű úti célon egyszerre nagyon sok szálloda, étterem és szórakozóhely működik, az energiaigény jelentősen megnő.

...a keletkező szemét és szennyvíz. A turisták étkezése, vásárlása és szállása során rengeteg hulladék keletkezhet. Az egyszer használatos csomagolások, palackok, ételmaradékok és egyéb hulladékok különösen nagy problémát jelenthetnek ott, ahol a helyi hulladékkezelő rendszer nincs felkészülve a turisták tömegére. A szennyvíz megfelelő kezelése szintén alapvető fontosságú, különösen a tengerparti és természetközeli területeken.

A turizmus negatív hatásai környezetünkre

A turizmus környezeti hatásai sokkal összetettebbek annál, mint hogy az emberek szemetet hagynak maguk után. Egy népszerű úti cél fejlődése megváltoztathatja a teljes környék környezetét. Új szállodák, utak, parkolók, repülőterek, kikötők és szórakoztató létesítmények épülhetnek, amelyekhez területre, vízre és energiára van szükség.

Az építkezések miatt természetes élőhelyek tűnhetnek el vagy feldarabolódhatnak. Ha például egy erdős területen utat vagy szállodát építenek, az nemcsak a fákat érintheti, hanem az ott élő állatok mozgását is megnehezítheti. A közlekedési hálózatok ugyanis elválaszthatják egymástól az élőhelyeket, ami hosszabb távon a fajok állományára is hatással lehet. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint Európában a szabadidős tevékenységek és a turizmus is jelentős nyomást gyakorolnak az élőhelyekre és fajokra.

A természetes területeket maga a turisták jelenléte is terhelheti. Egy népszerű kirándulóhelyen a sok látogató letaposhatja a növényzetet, eróziót okozhat, zajt kelthet, és megzavarhatja az állatokat. Ha valaki letér a kijelölt ösvényről, szemetel, hangosan viselkedik vagy eteti a vadon élő állatokat, annak hatása egyetlen alkalommal talán csekélynek tűnik, több ezer látogató esetén azonban összeadódhat.

A tengerek és partvidékek szintén veszélyeztetettek lehetnek. A túlzott beépítés, a hajóforgalom, a hulladék, a szennyvíz és egyes vízi turisztikai tevékenységek károsíthatják a tengeri élővilágot. A korallzátonyok például különösen érzékeny ökoszisztémák, amelyekre egyszerre több környezeti hatás is nehezedhet.

A turizmus a klímaváltozással is összefügg. Minél több ember utazik nagy kibocsátással járó közlekedési eszközökkel, annál nagyobb lehet az utazásokhoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Európában a közlekedés kibocsátása továbbra is jelentős környezeti probléma, és a repülés iránti kereslet az elmúlt évtizedekben erőteljesen növekedett.

Van azonban egy érdekes ellentmondás is: a turizmus sokszor éppen attól függ, amit közben veszélyeztet. Az emberek azért látogatnak el egy tengerpartra, mert szép a tenger, azért mennek egy nemzeti parkba, mert különleges a természete, vagy azért keresnek fel egy történelmi várost, mert érdekes a kultúrája. Ha a környezet állapota romlik, az adott hely vonzereje is csökkenhet. A turizmus tehát saját jövőjét is veszélyeztetheti, ha nem veszi figyelembe a természet teherbíró képességét.

Mit tehetünk turistaként?

A környezettudatos utazás nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem szabad nyaralni vagy kirándulni. Már az is sokat számíthat, ha néhány döntésünkkel csökkentjük az utazás környezeti hatását.

• Ha lehet, válasszunk vonatot vagy tömegközlekedést a rövidebb utakhoz.
• Hosszabb utazásnál gondoljuk át, valóban szükség van-e repülőútra.
• Kerüljük az egyszer használatos műanyagokat, és használjunk újratölthető kulacsot.
• Ne pazaroljuk a vizet, például ne folyassuk feleslegesen a csapot.
• Szálláshelyen se kérjük automatikusan minden nap a törölközők és ágyneműk cseréjét.
• Ne hagyjunk hulladékot a természetben, és használjuk a kijelölt szemeteseket.
• Védett természeti területeken maradjunk a kijelölt útvonalakon.
• Ne zavarjuk és ne etessük a vadon élő állatokat.
• Ha lehet, válasszunk helyi szállást, éttermet és szolgáltatást, így a turizmusból származó pénz nagyobb része maradhat a helyi közösségnél.
• Ne vásároljunk olyan ajándéktárgyakat, amelyek veszélyeztetett állatoktól vagy növényekből származnak.

A turizmusnak tehát vannak pozitív és negatív oldalai is. Az utazás önmagában nem feltétlenül káros a környezetre, de a tömeges, túlzottan erőforrás-igényes és rosszul megtervezett turizmus komoly problémákat okozhat. A cél nem az, hogy senki ne utazzon, hanem hogy úgy fedezzük fel a világot, hogy közben annak természeti és kulturális értékeit is megőrizzük.