A mesterséges intelligencia ma már szinte mindenhol jelen van: képeket generál, kérdésekre válaszol, kódot ír, sőt, sokan akár konkrét döntéseket is rábíznak. Könnyű azt hinni, hogy egy olyan eszköz, mint a ChatGPT minden kérdésre tudja a választ. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Az, hogy egy AI mennyire ad megbízható választ, több tényezőtől is függ – ezek ismerete elengedhetetlen a mesterséges intelligencia helyes használatához.

Hogyan működik valójában a ChatGPT?

A ChatGPT nem egy mindentudó adatbázis, hanem egy nyelvi modell. Nem úgy működik, hogy ellenőrzött forrásokból előkeresi a helyes választ, hanem statisztikai minták alapján megjósolja, milyen válasz hangzik a legvalószínűbbnek az adott kérdésre. Emiatt előfordulhat, hogy a válasz gördülékeny, magabiztos, mégis pontatlan vagy részben hibás lesz. A rendszer alapvetően nem az igazságot, hanem a nyelvi koherenciát optimalizálja.

Fontos tényező továbbá az is, hogy az AI tudása időben korlátozott. A ChatGPT egy adott időpontig elérhető adatokon tanult, és önmagában nincs folyamatos rálátása a legfrissebb eseményekre. Ha nincs kifejezetten külső kereséssel vagy ellenőrzéssel támogatva, akkor aktuális, gyorsan változó témákban könnyen elavult információkat adhat.

Nem mindegy, hogyan kérdezünk

A megbízhatóságot jelentősen befolyásolja az is, hogy hogyan kérdezünk. Egy pontatlan, túl általános vagy félreérthető kérdésre nagyobb eséllyel kapunk felszínes, akár félrevezető választ. Az AI nem javítja ki automatikusan a hibás feltételezéseket, hanem gyakran ezekre építve generál választ. Ez különösen akkor lehet veszélyes, ha egészségügyi vagy lelki egészség témákban kérdeznél róla.

Kutatások és tesztek azt is megmutatták, hogy a ChatGPT teljesítménye erősen függ a rábízott feladattól is. Általános magyarázatokban, összefoglalókban és nyelvi feladatokban kifejezetten erős, míg precíz tényadatoknál, forráshivatkozásoknál vagy komplex szakmai kérdéseknél már jóval nagyobb a hibázás esélye. Ráadásul az AI ritkán jelzi egyértelműen, ha nem biztos a válaszában. A téves információt is olyan magabiztosan tudja tálalni számodra, mintha tényleg igaz lenne.

Milyen promtokat használjunk?

A ChatGPT hatékonysága nagymértékben múlik azon, milyen utasításokat adunk neki. Általános tapasztalat és több szakmai útmutató szerint a leghasznosabb válaszok akkor születnek, ha a kérés konkrét, megfelelően körül van írva, minden szükséges adatot megadunk hozzá és egyértelmű elvárásokat tartalmaz.

Így hát érdemes megadni a célod, vagyis, hogy mire szeretnéd használni a választ. A ChatGPT szerepét, azaz kérd meg, hogy például úgy válaszoljon neked, mint egy angol tanár. Jelezd, hogy milyen formátumban kéred a választ. Például pontokba szedve vagy rövid összefoglalóként. Minél több értelmezési lehetőséget hagyunk nyitva, annál nagyobb az esélye a felszínes vagy félrecsúszó válasznak. Szintén fontos, hogy komplex témákat inkább több, egymásra épülő kérdésben bontsunk ki, ne egyetlen túlzsúfolt promptban.

A GPT sajnos nem találja ki, mire gondolunk, abból dolgozik, amit leírunk neki. A jól megfogalmazott prompt ezért nem trükk, hanem tudatos kommunikáció az AI felé. Nem egyszerű feladat a tökéletes utasítás megírása, ezt alátámasztja az is, hogy az utóbbi években már külön IT-szakterületté is vált a prompt-írás.

Tudatos használat nélkül nincs megbízhatóság

Mindez nem azt jelenti, hogy a ChatGPT ne lenne hasznos, sőt éppen ellenkezőleg. Kiváló gondolatindító, hatékony segédeszköz például a tanulásban és gyors információforrás lehet a mindennapokban. A kulcs azonban a tudatos használaton van. Az AI válaszait érdemes iránymutatásként kezelni, mintsem végső igazságként. Fontos, hogy kritikus gondolkodással, szükség esetén emberi ellenőrzéssel egészítsük ki.

(Forrás: FrontEndART)