/ TEST / Ha Mozartot hallgatsz, ok...
  2010-11-15

Ha Mozartot hallgatsz, okosabb leszel? Tévhitek az agyról

Az 1950-es években egy fül-orr-gégész orvos, Albert Tomatis azt állította, hogy Mozart zenéjével sikeresen kezelt hallássérült embereket. Mi igaz ebből?

- hirdetések -

Az agy szürke

Gondolkodtál már valaha az agyad színéről? Talán nem, hacsak nem érdekel valamilyen szinten a biológia. A szivárvány összes színe megtalálható a testünkben, a vér, a szövetek a csontok formájában. De lehet, hogy láttál már agy konzervátumot üvegcsékben tárolva a biológia szertárban, vagy a TV-ben. Leggyakrabban azok az agyak fehérek, szürkék, vagy sárgás árnyalatúak. Valóságban az élő, működő, a koponyában található agy nem csupán enyhén szürkés árnyalatú, hanem fehér, fekete, és piros részei is vannak.

Mint sok más mítosznak az aggyal kapcsolatban, ennek is van igazságalapja, mert az agy nagy része valóban szürke. Néha a köznyelvben az egész agy alatt csak a szürkeállományt értik. Agatha Christie híres detektívje, Hercule Poirot gyakran beszélt arról, hogy használja az ő „a kis szürke sejtjeit.”. A szürkeállomány az agy különböző részein, mindenhol jellemző.

A fekete összetevőt szubsztancia nigrának hívják, ami a latin megfelelője a magyarul annyit tesz: „fekete közeg”. A neuromelanin miatt fekete, ami ugyannak a pigmentnek, ami a haj és a bőr színéért felelős, egy speciális változata, és a törzsdúcok alkotója. A piros szín az agyban található sok vérérnek köszönhető. De akkor miért néz ki a konzervált agy unalmas krétafehérnek és szivacsosnak? Ez a tartósító szerek miatt van, amelyek segítségével konzerválják az agyat.

Ha Mozartot hallgatsz, okosabb leszel?

A Baby Einstein egy olyan cég, ami olyan DVD-ket és videókat készít csecsemők és kisgyerekek számára, amelyek klasszikus festészetet, zenét és költészetet súlykolnak a csecsemők fejébe. A szülők megvásárolják a termékeket, mert azt hiszik, hogy ha híres művészeket hallgatnak a kicsik, akkor az jót tesz a fejlődésüknek. Vannak olyan klasszikus zenei CD-k, amelyeket egyenesen a fejlődő magzatoknak alkottak meg. A feltevés, hogy a klasszikus zene hallgatása növeli az agyi kapacitást, annyira népszerű, hogy ráragasztották a„Mozart-hatás” nevet. Szóval, hogy is kezdődött ez a mítosz?

Az 1990-es években a Kaliforniai Egyetemen 36 tanuló 10 percig Mozart szonátát hallgatott egy IQ teszt elvégzése előtt. A pszichológus, dr. Gordon Shaw szerint a kutatásban résztvevő diákok IQ pontjai 8-cal emelkedtek. Megszületett a „Mozart-hatás”.

Egy Dan Campbell nevezetű zenésszel egy rakás CD-t készítettek, abban bízva, hogy egyes amerikai államokban pénzt is fordítanak a kisgyerekek klasszikus zenehallgatására. A Kaliforniai Egyetem által végzett kutatás nagyon vitatott a tudós társadalomban. Dr. Frances Rauscher, aki érdekelt volt a kutatásban azt mondta, hogy ők tulajdonképpen sohasem állították, hogy ez akárkit is okosabbá tett volna, csak növelte a teljesítményt bizonyos idő és térbeli feladatoknál. Más tudósok nem tudták megismételni az eredeti eredményeket, és jelenleg nincs arra vonatkozó tudományos információ, hogy a komolyzene hallgatása valóban okosabbá tett volna valakit.

(Sz.D.L. - health.howstuffworks.com)