/ SZÜLŐKNEK / Hogyan szocializálódik a ...
  2016-01-11

Hogyan szocializálódik a mobiltelefonnal felnövő nemzedék?

A szülők számára igen sok aggodalmat tud okozni a mai gyerekek technikához való hozzáállása, annak esetleges helytelen használata: mennyire veszélyezteti a gyerekeket az online zaklatás? Milyen más veszélynek teszik ki magukat a neten? Mennyire befolyásolja tanulmányi előrehaladásukat az intenzív üzenetküldözgetés, netes ismerkedés? Vajon szextingelnek is?

- hirdetések -

Élőszóban is tudnak beszélgetni?

És van egy még fontosabb kérdés is: képesek még egyáltalán a mai gyerekek egy normális párbeszéd kialakítására, annak lefolytatására? Az élőszóban történő beszélgetések mára már a múlté, állítják egyes, a gyerekek fejlődésével foglalkozó szakértők, ami bizony semmiképp sem jó a gyerekek jövőjét tekintve. 

Az igaz, hogy a mai emberek (nemcsak a kamaszok, de a felnőttek is) egyre ritkábban gyakorolják a szemtől-szemben történő kommunikációt - nem úgy az okostelefonok térhódítása előtti időkben. Ma már szinte mindenkinek van mobiltelefonja vagy más multimédiás, internetes eszköze (táblagép, netbook) és inkább azt használja a mindennapi kommunikáció során. 

mobil

Ugye milyen kínos, ha egy asztalnál mindenki hallgat?

De mi a helyzet a gyerekekkel? Ők gyakorlatilag együtt élnek a technikai újításokkal, és azoktól látszólag nagymértékben függővé is válnak, ráadásul az újabb generációk esetén ez a jelenség csak rosszabbodni látszik. Például hogyan is fejlődhetne egy gyerek szocializációs készsége, ha folyton a telefonját bámulja és kerüli a szemkontaktust a többi emberrel, még akkor is, ha kényszerítve van rá?

Képesek kezelni a gyerekek a hirtelen adódó élethelyzeteket?

A mai fiatalok szinte képtelenek kezelni egy valós körülmények között történő konfliktushelyzetet, mivel gyakorlatilag nem is érintkeznek egymással fizikailag, csak a telefonon, neten keresztül, ahol nem is mindig láthatják egymást, állítja egy gyerekekkel foglalkozó szakértő. „Első kézből tapasztalom a jelenséget, azok a középiskolás fiatalok, akikre ránézek szemkontaktust keresve egyből a telefonjukat kezdik el bámulni, mintegy elkerülési stratégiát alkalmazva. Szinte percenként ránéznek a telefonjukra, ellenőrzik, hogy jött-e új üzenet és közben nem foglalkoznak a velük szemben álló emberrel.”

Az élő beszélgetés elsajátításához gyakorlatra van szükség, ám a technikától való függőség miatt ez igen nehézkessé válhat a fiatalok, főleg azon gyerekek számára, akik eleve szocializációs problémákkal küszködnek. Egyszerűen képtelenek bármiféle beszélgetés kezdeményezésére, ami egy ördögi kört eredményez a számukra. Mert gyakorlat nélkül nem megy a beszélgetés, de eleve reménytelen a helyzet, ha bele sem kezdenek. Folyton hárítanak vagy kitérnek az egyes szituációk elől és inkább elmerülnek a telefonjukkal történő foglalatoskodásba. Ez a helyzet pedig igen sok problémát fog szülni számukra a jövőben: hogyan fognak beülni egy állásinterjúra vagy felvételi elbeszélgetésre, ha nem tudják majd kezelni az adott szituációt, nem tudják, hogy mit kell mondani, tenni?

A szakérők megosztott állásponton vannak abban a kérdésben, hogy a technika fejlődése hogyan befolyásolja a gyerekek szocializációs képességét. A kutatások ebben a témában még csak most kezdődtek, kevés az adat, így értékelhető választ sem tudnak adni egyelőre. Egyesek szerint a technikai fejlődés elkerülhetetlen és inkább ahhoz kellene megtanulni alkalmazkodni, mintsem elkerülni azt. Azonban sokakban felmerültek a technika túlzott használatával kapcsolatos aggályok, kérdések, melyek megválaszolásra, megoldásra várnak.

Az emberi agy fejlődése során folytonos és igen széles határok között változó ingereknek volt és van kitéve most is, ha az internetről beszélünk.Szinte korlátlan lehetőségeket kínál, mindössze pár kattintásnyi erőbefektetés árán. Egyesek szerint maga a hétköznapi beszéd egy korlátozó tényező, de valójában az egyik legmeghatározóbb inger, ami az emberi agyat érheti.

A metakommunikáció fontossága

Nem szabad elfelejtkezni az emberi, élő párbeszéd során történő metakommunikációról, a testbeszédről sem: akaratlan és akaratlagos kéz, láb, testmozdulatok, szemkontaktus, stb. Ezen apró jelek észrevétele és értelmezése teszi az emberek közti kommunikációt teljessé, e képesség nélkül szegényessé és értelmezhetetlenné válik az egymás közötti érintkezés. Sajnos ez az, ami történik a mostani fiatalok esetében, mivel a technika használata miatt minden emberi tényező kimarad. Így a gyerekek képtelenek elsajátítani, megtanulni, valamint észrevenni és felismerni a különféle kommunikációs formákat.

Gyakori, hogy a párok telefonon keresztül szakítanak egymással, akár szöveges üzenetben is, vagy az emberek telefonon, arc nélkül közölnek a másikkal valamilyen rossz hírt, mert az úgy kényelmesebb, mint szemtől-szemben, ahol számolniuk kellene a következményekkel, a másik reakciójával.

Az internet káros hatásai

Azonban sosem késő, az emberi agy, amíg működőképes, addig tanul és fogad be új információkat. Ezért a későbbiek során is megtanulhatóak (és megtanulandóak) az alapvető kommunikációs formák és a testbeszéd is.

Akadnak olyanok, akik szerint nem azon kell gondolkodni, hogy a gyerekek hogyan használják a technika adta lehetőségeket, hanem azon, hogy vajon miért azokat használják túlnyomórészt. Gyakori eset, hogy már igen kicsi gyereknek is a kezébe adnak mindenféle elektronikai eszközt, vagy leültetik a tévé elé, csak azért, hogy csendben maradjon és hagyja békén a felnőtteket - ez azonban sajnos tönkreteszi a szülő-gyerek közötti kapcsolatot.

Egyes tanulmányok már foglalkoztak az internet káros hatásaival, például az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) kialakulásáért is felelőssé tehető a túlzott internethasználat, ennek megvan az a veszélye, hogy a gyerekek olyan felnőttekké válnak amjd, akik gyakorlatilag elszigetelik magukat a többi embertől.

Ahogy a gyerekek és a felnőttek (szüleik) egyre jobban kötődnek a technikai dolgokhoz, úgy távolodnak el egyre jobban egymástól. Az önkontroll képessége (az érzelmek és cselekedetek kontrollált irányítása) is veszélybe került. Például, ha a gyerek azt látja, hogy az anyja megáll beszélgetni az utcán valakivel, akkor nem azt fogja tenni, amit régen, hogy bekapcsolódik a beszélgetésbe vagy értelmesen lefoglalja magát arra a néhány percre, hanem egyből a telefonért nyúl.

Okosan kell használni a technológiai újításokat

A technika egymagában nem tehető felelőssé mindenért és önmagában nem is egy rossz dolog. A technológiai újításoknak megvan a maga előnye és hátránya, akár jobbá is teheti a fiatalok életét. A közösségi hálók is sokféle pozitív tulajdonsággal bírnak (a létező rosszak mellett), csak tudni kell megfelelően alkalmazkodni hozzá és számolni az emberi tényezővel is a technika használata során.

Egy másik szemszögből megközelítve a dolgot: a technika igen hasznos tud lenni azon gyerekek számára, akik egyébként is szociálisan aktívak és komfortosan érzik magukat a különféle kapcsolatok kialakításában, azok kezelésében. Számukra a technika csak egy eszköz, mellyel kibővíthetik lehetőségeik számát, de attól még ugyanúgy képesek maradnak a valós életben történő kommunikációra is.

A probléma azokkal a gyerekekkel van, akik egyébként se túl gyakorlottak, otthonosak az ismerkedés, közösségi életben való jártasság terén, számukra egy kényelmes, egyszerű és viszonylag biztonságos megoldás a technikai eszközökön keresztül történő ismerkedés, kapcsolatkeresés/tartás, interakciók gyakorlása.

Ez azonban azzal jár, hogy a való életben, a szemtől-szemben történő érintkezések terén semmi tapasztalatuk sem lesz és még jobban le lesznek maradva a többiekhez képest, ami további problémákat eredményezhet, jobban szélesítheti a szakadékot a gyerekek szociálisan eltérő két csoportja között.

Van, aki szerint mindez hasonló ahhoz, ami a szüleink esetében volt régen, amikor a tévé és a videojátékok jelentették az újdonságot, ma pedig a számítógép, az okos telefonok és a közösségi oldalak töltik be ugyanezt a szerepet. A technika ugyan változott időközben, de a gyerekek maradtak ugyanolyanok. Van, aki sikeresen alkalmazkodik a közösségi élethez és megtanul együtt élni a többiekkel, és van, aki kevésbé vagy egyáltalán nem. A fejlett technika csak jobban kiemeli ezeket a gyerekek közötti, eleve meglévő különbségeket.

(N. L., huffingtonpost.com)