/ MOZGÁS / Sérülés nélkül az edzőter...
  2016-09-06

Sérülés nélkül az edzőteremben és a pályán

Figyeljünk az edzés előtti bemelegítésre, majd a nyújtásra, valamint a megfelelő öltözék viselésére, illetve a helyes táplálkozásra a sérülések elkerülése érdekében. A fokozatosság elvét kövessük - tanácsolja az általunk megkérdezett személyi edző. Összeszedtük, mely sérülések veszélyeztetik a sportolókat.

Esések, ütések, az izmok túlerőltetése. Csak néhány példa a kellemetlen sportbalesetekre, amelyek akár elhúzódó felépüléssel is járhatnak. Ha ismerjük a kockázati tényezőket, talán könnyebb lesz elkerülni a fájdalommal, kényelmetlenségekkel, akár hosszabb lábadozással járó sérüléseket. Mit tehetünk, hogy elkerüljük a baleseteket, sérüléseket? És mi a helyzet akkor, ha már megtörtént a sérülés?

- hirdetések -

Egy tucat oka lehet az edzőtermi sérülésnek

A leggyakoribb ok lehet a nem megfelelő edzéstechnika, ami nem kívánatos helyzetbe kényszeríti az ízületeket, izmokat, szalagokat, és így könnyebben sérülhetnek. A leggyakoribb sérülések (húzódás, rándulás, ficam, izomszakadás) az edzés alatt elkövetett hibákból származnak, mint például a bemelegítés hiánya, a rossz mozdulat, a fokozatosság hiánya, a túl nagy súly használata, a kellő figyelem hiánya, valamint az edzőtermi gépek nem szakszerű használata, illetve a pihenőidő be nem tartása. Mivel a hideg izom sérülékenyebb, kiemelt szerepe van a bemelegítésnek és a nyújtásnak – hangsúlyozza Rosta Péter személyi edző.

A megfelelő öltözet is fontos tényező az edzés alatt, valamint ha szükséges akár fáslit, bandázst is használjunk. Kiemelt szerepe van a folyadékfogyasztásnak és a helyes étrendnek is, a mikrotápanyagok bevitelére is figyelni kell (pl. C-vitamin, kalcium, magnézium, glukozamin chondroitin, Omega-3).

Ha már megtörtént a baj, a sportoló vegyen komolyan minden fájdalmat, sérülés esetén azonnal abba kell hagyni az edzést. Komolyabbnak tűnő sérülést orvosnak, sportorvosnak kell megmutatni.

A megelőzésben is szerepe van az edzőnek

Felgyógyulás után óvatosan kell megkezdeni a terhelést, első edzésen inkább tornáztatni kell a gyógyult területet, a következő edzéseken nagy gondot kell fordítani a bemelegítő sorozatokra, amelyekből még többet kell végezni, hogy fokozatosan visszaszokjon a sérült rész is a munkavégzéshez – mondja a személyi edző, aki azért van ott a teremben, hogy segítsen a személyre szabott étrend és edzésterv kialakításában, ebben komplexen nézi a fizikai adottságok, az aktuális erőnlét mellett a motivációt, elhivatottságot, valamint az elérendő célt, ami lehet izmosodás, erőnlét növelés vagy fogyás. Az edző irányítja az edzést, megmutatja az edzőtermi gépek helyes használatát, megtervezi velünk az edzések gyakoriságát és nehézségi fokozatát is. Nem beszélve arról, hogy a sérülések is jobban megelőzhetőek, a kitűzött cél is hatékonyabban és gyorsabban megvalósulhat.

Ilyen sérülések veszélyeztetnek, ha sportolsz

Túlhasználat

Számos sportban a folyamatosan ismétlődő mozdulatok elhasználják ízületeinket, ami gyakran vezethet sportbalesetekhez. Kialakulhat teniszkönyök, Achilles-ín gyulladás vagy a váll ütközési szindrómája.

Megállás, fordulás

Azokban a sportokban, ahol gyakori a gyors megállás és a forduló mozdulatok –  a kosárlabda, a torna és a labdarúgás – sokszor fordulnak elő térd- és bokasérülések. Akkor ficamodhat ki a boka, ha kifordul a láb és meghúzódnak a szalagok. A térdet, a vállat és más ízületeket körülfogó stabilizáló izmok és a párnázó porc könnyen elszakadhatnak egy kontrollálatlan fordulástól vagy hirtelen megállástól.

Esések

Bármelyik sportoló eleshet edzés vagy verseny közben. A leggyakoribb törések mellett gyakran a csukló is kificamodik. Természetes ösztön, hogy amikor elesünk, magunk elé tesszük a kezünket, hogy így tompítsuk az esés erejét. Ilyenkor a csuklóra helyezzük át teljes testsúlyunkat, ez pedig könnyen vezethet a szalagok meghúzódásához vagy elszakadásához.

Kezdő és túlpörgetett edzések

Amikor új aktivitásba kezdünk, vagy túl hirtelen lépünk szintet az edzésben, sarok- és hátfájás várhat ránk. Ha új gyakorlatba vagy sportba vágunk bele, „használaton kívüli” izmokat dolgoztatunk meg, ez pedig gyakran jár izomgörccsel.

Ütések

Egy fájdalmasabb ütés is kellemetlen sérüléseket okozhat, ilyen például a sarokfájdalom. A kemény felületek rázkódásos sérüléseket okozhatnak a sportolók lábán, lábfején, csípőjén és hátán.

Rossz technika vagy póz

Nyakfájást, húzódást és görcsöket is okozhat, ha fejünket szokatlan pozícióba fordítjuk miközben egy labdát vagy éppen az ellenfelünket követjük tekintetünkkel. A kerékpárosoknak attól is megfájdulhat a nyakuk, ha hosszan szorítják a versenybicikli kormányát.

(KamaszPanasz - T.A., újságíró,  Forrás: Rosta Péter személyi edző, futasrolnoknek.hu)