/ LÉLEK / Mi minden állhat a pánikb...
  2016-04-02

Mi minden állhat a pánikbetegség hátterében?

Számos tényező növelheti a pánikbetegség kialakulásának kockázatát. A leggyakoribb rizikófaktorok közé sorolhatjuk egy személy nemét, korát, kórtörténetét és családi környezetét.

- hirdetések -

Az alábbi lista a leggyakrabban megfigyelhető olyan rizikófaktorokat tartalmazza, melyek kapcsolatban állnak a pánikbetegségekkel.

Kor

A pánikbetegség rizikófaktoraiA pánikbetegség kialakulásának ideje leggyakrabban a késői tinédzserévek és a fiatal felnőttlét között figyelhető meg. Ám annak ellenére, hogy a pánikbetegség leggyakrabban 18 és 35 éves kor között alakul ki, még mindig lehetséges, hogy egyeseknél az életük egy teljesen más időszakában fejlődik ki. Az is előfordulhat, hogy valaki az élete során többször is tapasztal pánikbetegséget - például hónapokon keresztül váratlan pánikrohamai vannak, majd éveken keresztül tünetmentesek maradnak.

Nem

A nők között sokkal több szorongásos beteget találni, mint a férfiaknál. Emellett a pánikbetegség is kifejezetten gyakoribb a nők között - a nőknek kétszer akkora esélyük van pánikbetegség kialakulására, mint a férfiaknak.

Személyiség

Kutatások kapcsolatot találtak a szorongós és ideges gyerekek, majd a későbbi pánikbetegség kialakulása között. A szülők sokat tudnak segíteni abban, hogy csökkentség szorongásos betegség kialakulásának rizikóját. Ám a pánikbetegség okai még nem ismertek, és legtöbb szakember egyetért azzal, hogy valószínűleg a környezeti-, biológiai- és pszichológiai tényezők kombinációja lehet felelős a kialakulásért.

Családi környezet

Bizonyos családi jellegzetességeket kapcsolatba lehet állítani a pánikbetegségekkel. Azok a szülők, akik szorongásra hajlamosak, túl sokat követelnek és tökéletességet várnak el, azt kockáztatják, hogy gyermeküknél esetleg későbbi életük során szorongásos betegségek alakulnak ki. Mindezek ellenére nehéz általánosítani, ugyanis a pánikbetegségekkel küzdő felnőttek mind különböző háztartásokban és családi környezetben nőttek fel.

Genetika

A kutatók erős kapcsolatot fedeztek fel a pánikbetegségek és a családi kórtörténet között. Azok, akiknek egy közeli családtagjuk pánikbetegséggel küzd, nyolcszor nagyobb esélyük van arra, hogy náluk is kialakul. Az esélye attól is függ, hogy az adott családtagnál milyen korban jelentkezett. Ám az ijesztő statisztikai adatok ellenére kutatások kimutatták, hogy a pánikbetegségben szenvedők majdnem felének nincsen olyan közeli családtagja, akinek szintén hasonló betegsége lenne.

Események

stresszt okozó események is hozzájárulhatnak a pánikbetegségek kialakulásához. Törtnéhet az életben egy szeretett halála, a munkahely elvesztése, vagy válás, de sokszor olyan helyzetek is történhetnek, amik változással járnak - ilyen például a házasság, költözés, gyermekvállalás. A kutatások azt is kimutatták, hogy a traumatikus események, például fizikai vagy szexuális bántalmazás is kapcsolatba hozható a pánikbetegséggel.

Az is előfordulhat, hogy valakinek pánikrohamai vannak egy stresszes élethelyzet során, majd később sosem ismétlődnek meg. Ahhoz, hogy valakinél pánikbetegséget diagnosztizáljanak, ahhoz az adott személynek visszatérő és váratlan pánikrohamokat kell produkálnia.

Velejáró állapotok

Sok pánikbetegségben szenvedő ember küzd általános kétségbeséssel, szorongással és szomorúsággal is. A pánikbetegséggel diagnosztizált személyek gyakran depressziósak, vagy szenvednek egyéb betegségekben – pl. szociális fóbia és szorongás, általános szorongás, megrögzöttség és poszttraumatikus stressz szindróma.

A pánikbetegségben szenvedőknek szintén nagyobb esélyük van arra, hogy agorafóbiások lesznek. Ebben az állapotban szenvedők attól félnek, hogy valamilyen nyilvános helyen, vagy egy olyan szituációban kapnak pánikrohamot, ami valószínűleg kihívással járhat, vagy amit megalázónak érezhetnek. Az agorafóbia bármikor kialakulhat olyan személyeknél, akiknek rendszeres és visszatérő pánikrohamokkal kell szembenézniük.

(Gy.A., about.com)