Készítsd el a saját adventi koszorúdat, amivel visszaszámolhatsz karácsonyig és lakásod dísze lehet egészen vízkeresztig!

Advent időszaka a karácsony előtti 4. vasárnappal, más értelmezésben a Szent András napjához (november 30.) legközelebbi vasárnappal veszi kezdetét. Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. A fagyöngy egyébként a kelták szent növénye volt. A téli napéjegyenlőség a kelta hitvilág szerint a fény újjászületésének ünnepe.

A kerék jelentésű Yule - a fény visszatérésének ünnepe - szó az élet örök körforgására, az örök újjászületésre utal. Ilyentájt a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, fagyönggyel, magyalággal díszítették azt. Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú négy gyertyával, melyek advent 4 hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei. Minden héten egy-egy újabb gyertyát kell meggyújtani a koszorún.

A koszorú elkészítése

Alapanyagok:

• széna vagy szalma, moha, hajlítható gallyak
• egy 25-30 cm átmérőjű szalmakarika
• 4 db gyertya, aminek színét a lakásunk színeihez igazíthatjuk
• drót, amivel a gyertyákat rögzítjük a koszorúhoz
• 0,3 mm átmérőjű aranyszínű drót a szalma- vagy szénakoszorúhoz
• csípőfogó
• ragasztó
• kapocs vagy U-szeg (virágkötőtű)

Elkészítés:

1. lépés: Tekerjük körbe a szalmakarikát szalmával vagy a szénával. Az aranyszínű, 0,3 mm-es drótot kötözzük a koszorúra. Tegyünk egy maréknyi szénát a koszorú külső peremére és tekerjük körbe rajta. Ezt az egészet rögzítsük a dróttal. Készítsük el ugyanígy a koszorú belső peremét. Az egész koszorút fedjük be a szénával vagy a szalmával.

2. lépés: A legegyszerűbben úgy lehet rögzíteni, ha kívülről befelé haladva körkörösen betekerjük a koszorút, és közben a drót alá helyezzük a kiválasztott ágacskát, így egyben magát a szalmakoszorút is megerősítjük. Ügyeljünk, hogy a koszorú felső, külső és belső felülete is alaposan be legyen takarva, de ahhoz, hogy a kész koszorú stabilan álljon, az alját tanácsosabb csupaszon hagyni.

3. lépés: Amikor körbeértünk a beburkolással, az első és az utolsó ágakat toljuk be egymás közé és alá. A drótot ne vágjuk el, hanem formáljunk belőle egy akkora hurkot, amellyel már kiakaszthatjuk a koszorút a kiszemelt ajtóra vagy falra. Erősítsük meg a hurok végét és a drót végeit szúrjuk bele a szalmakoszorú aljába.

(Az élet nagy dolgai blog)