Főoldal / TÁPLÁLKOZÁS / Funkcionális élelmiszerek
  2021-10-14

Funkcionális élelmiszerek

Alapvető emberi szükségletünk – és egyben mindennapjaink örömforrása a táplálkozás. Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint hazánkban a halálozási okok 75 százaléka közvetlenül vagy közvetve táplálkozási eredetű. A magas kalóriatartalmú, zsírban, szénhidrátban gazdag, magas sótartalmú étrend számos – úgynevezett „civilizációs” betegség kialakulásában szerepet játszik.

A funkcionális élelmiszerek fogalma

A múlt század nyolcvan-kilencvenes éveiben, Japánban olyan állati és növényi eredetű élettanilag aktív komponenseket fedeztek fel, amelyek számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát képesek csökkenteni. A „fiziológiailag funkcionális élelmiszer” kifejezés 1993-ban Japánban tűnt fel először, a Nature című tudományos folyóiratban.

A szakirodalom azonban nem egységes a funkcionális élelmiszerek definíciójának tekintetében.

Az S. Commission Concerted Action on Functional Food Science 1999-es definíciója:

„Az élelmiszer akkor tekinthető funkcionálisnak, ha a megfelelő táplálkozásélettani-hatásokon túlmenően a szervezetben egy vagy több célfunkcióra kimutatható pozitív hatása van úgy, hogy jobb egészségi állapot vagy kedvezőbb közérzet és/vagy a betegségek kockázatának csökkenése érhető el. Funkcionális élelmiszer kizárólag élelmiszer formájában kínálható, nem lehet tabletta vagy kapszula. A szokásos táplálkozási magatartás integráns részét kell képeznie, és hatását már a szokásos fogyasztási mennyiségnél ki kell fejtenie.”

2006-ban az Európai Unió szakemberei szerint:

„Azokat az élelmiszereket, amelyek tápértékük, biológiai hasznosulásuk alapján -igazolhatóan - többlet- egészségügyi hatással rendelkeznek, funkcionális élelmiszereknek nevezzük. Jellemző tulajdonságuk, megjelenési formájuk, élvezeti értékük megegyezik a többletegészségügyi-hatással nem rendelkező hasonló élelmiszerekkel”.

Az American Dietetic Association álláspontja szerint:

a funkcionális élelmiszer olyan gazdagított, dúsított, erősített vagy átalakított élelmiszer, amely a változatos étrend részeként, optimális mennyiségben fogyasztva előnyös az egészségre”

- hirdetés -

Miért van szükségünk fitokemikáliákra?

Szervezetünkben természetes körülmények között is keletkeznek erőteljes oxidatív tulajdonsággal rendelkező vegyületek – úgynevezett szabadgyökök. Ezekből egy kisebb mennyiség szükséges a normális sejtműködés szabályozásához, a sejtek szaporodásához, a sejten belüli jelzések továbbításához, a védekezést szolgáló gyulladásos folyamatokhoz és a programozott sejtpusztuláshoz, - a többit a szervezetünk megpróbálja hatástalanítani. Viszont, ha a környezeti és életmódbeli hatások következtében fokozott mennyiségben termelődő szabadgyököket a közömbösítő mechanizmusok már nem képesek hatástalanítani, akkor azok károsíthatják a sejteket, számos betegség kialakulásának kockázatát növelve (légúti, a szív- és érrendszeri betegségekét, a rosszindulatú daganatokét). A felszaporodott szabad gyökök ártalmatlanításához ezért az antioxidánsokból is nagyobb mennyiségre van szüksége a szervezetnek – így a kívülről, az élelmiszereinkkel bevitt fitokemikáliákban gazdag funkcionális élelmiszereknek fontos szerepe van a betegségek megelőzésében, gyógyításában.

A funkcionális élelmiszereknek pozitívan kell befolyásolniuk az egészségi állapotot - a fizikai és szellemi teljesítőképességet, szerepet kell játszaniuk a betegségek megelőzésében, segíteniük kell a betegségekből való felgyógyulást, lassítaniuk kell az öregedési folyamatokat, erősíteniük az egyén immunrendszerét. A funkcionális élelmiszereknek, természetes eredetűeknek (nem lehetnek tabletta, por, kapszula formátumúak) és biztonságosaknak kell lenniük, az ajánlott napi mennyiség bevitele és táplálkozási hasznossága tudományos tényeken kell, hogy alapuljon.

A fenti kritériumok alapján szerencsére sok élelmiszer tekinthető funkcionálisnak.

Ismert élelmiszerek gyógyító vagy betegségmegelőző hatással

Ezek a növényi eredetű élelmiszerek,- zöldségek és gyümölcsök olyan fitokemikáliákat tartalmaznak, amelyek kedvezőek az egészség megtartásában, és antioxidáns hatásúak.

A karotinok (karotin, likopin, lutein, zeaxantin), a legelterjedtebb természetesen előforduló növényi festékanyagok, amelyek igen sok gyümölcsben és zöldségfélében jelen vannak, élénkpiros, narancssárga vagy sárga színt adva nekik. Fontosak, mert az A-vitamin előanyagai, természetes antioxidánsokként betegségmegelőző hatással rendelkeznek. A karotinok a főzés során könnyebben hozzáférhetővé válnak: például a főtt sárgarépából könnyebben felszívódik a béta-karotin, a paradicsomból pedig főzés közben ötször annyi likopin szabadul fel, mint amennyit nyersen tartalmaz. A paradicsom likopin-tartalma miatt lett értékes. A likopinnak jelentős daganatellenes hatása van, amit számos kísérlettel igazoltak. Minél magasabb a szérum likopin-szintje, annál kisebb az emlő-, az emésztőrendszeri, a méhnyak-, a hólyag-, a bőrrák előfordulása.

Szent-Györgyi Albert már 1936-ban kimutatta flavonoidok hatásmechanizmusának alapelemeit, a citrusfélékből származó rutin és naringenin csökkenti a kapillárisok törékenységét és áteresztőképességét.

Az antociánok általában piros és kék színű gyümölcsök és zöldségek festékanyagai. (Bogyós gyümölcsök, cseresznye, vörös szőlő, vörösbor, málna, földieper, tea, sötét színű gyümölcshéj.) Erőteljes antioxidánsok.

Ugyancsak funkcionális élelmiszer a zab, amelynek hatóanyaga a béta-glükán, ami egyoldható rost - fő hatása a szérum koleszterin-szint csökkentése. Napi 60 g zabpehelyliszt vagy 40 g zabkorpa fogyasztása 5%-os szérum koleszterinszint-csökkenést eredményez.

Az 1990-es években a szójáról derült ki bizonyítottan, hogy nagy jelentősége van a kardiovaszkuláris, a daganatos megbetegedések, és a csontritkulás megelőzésében és gyógyításában. Csökkenti az összkoleszterin-szintet. A szójababból olyan antikarcinogén anyagokat izoláltak, mint az oroteáz inhibitorok, a fitoszterolok, a szaponinok, fenolsavak, növényi savak és izoflavonok, amelyek csökkentik a tumorsejtek növekedési ütemét.

A fokhagyma felismert biológiai hatásait is érdemes kihasználni – rákmegelőző, antibiotikus, vérnyomáscsökkentő és koleszterinszint-csökkentő. A fokhagymában lévő alliin, a fokhagyma darabolása után, az allináz enzim hatására allicinné alakul át, amely számos kéntartalmú összetevőre bomolva fejti ki betegség-megelőző hatásait. Gátolja a vérben mikroorganizmusok szaporodását.

A káposzta-, brokkoli-, karfiol-, illetve kelbimbófogyasztás fordított arányban áll a daganat-előfordulással. Ezen csoport antikarcinogén hatása relatíve magas glükóz-ionlát- és szulforafén-tartalmának köszönhető.

A tea, zöld tea fogyasztása polifenolos vegyületeinek antikarcinogén hatása miatt javasolt. (Polifenolokból áll a friss tealevelek száraz tömegének 30% -a)

A vörösborban található a resveratrol és a fitoalexin képes megelőzni az LDL-koleszterin oxidációját, csökkentve ezzel az érelmeszesedés kialakulásának esélyét. A resveratrol ösztrogén hatása miatt a kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulását is megelőzi. A fitoalexin pedig a tumorsejt-kultúrában gátolja a tumor sejtek növekedését, és a sejtek számának gyarapodását.

A spenót elősegíti az emésztést, vasban, folsavban, B-vitaminban gazdag. Szervessó-tartalma idegnyugtató hatású, csökkenti a vér cukortartalmát és serkenti a hasnyálmirigy inzulintermelését.

Az áfonya a legtöbb antioxidánst tartalmazó gyümölcs, serkenti az agyműködést, rendszeres fogyasztás mellett javítja a memóriát, az egyensúlyérzéket.

Természetes hatóanyagokkal kiegészített – dúsított élelmiszerek

Az élelmiszerek funkcionálissá tehetők úgy, hogy a kedvezőtlen hatást kiváltó összetevőjüket (például allergén fehérje) eltávolítják, vagy kedvező hatású komponenseket adnak hozzá (élelmi rostokat, többszörösen telítetlen zsírsavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, prebiotikumokat és probiotikumokat, fitokemikáliákat).

Élelmi rostok - ellenállnak az emésztésnek és a vékonybélben való felszívódásnak, majd teljesen vagy részlegesen fermentálódnak a vastagbélben. Fogyasztásuk azért fontos, mert elősegítik a jó bélműködést, hozzájárulnak a vér koleszterin-, és glükózszintjének csökkentéséhez, hosszantartó teltségérzetet biztosítanak. Bizonyítottan kedvező hatásúak szívbetegségek, elhízás, diabétesz, epekövek és különféle bélbetegségek esetén. Természetes formában sok élelmi rost található az almában, a citrusfélékben, a legtöbb zöldségben-gyümölcsben, és a gabonafélékben (korpa). Az élelmiszereket pedig étkezési rostkészítményekkel dúsítva alakítják funkcionális élelmiszerré.

Telítetlen zsírsavak - a szervezet számára bizonyos zsírmennyiség fogyasztása nélkülözhetetlen. Szükség van rá a testhőmérséklet szabályozásához, energiaforrás, elengedhetetlen a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódásához. A zsírok lehetnek növényi és állati eredetűek, illetve telített és telítetlen zsiradékok. A telítetlen zsírsavak, amelyek főként növényi eredetűek (olajok), a szervezetben hormonokat termelnek, fokozzák a zsíranyagcserét, támogatják az idegműködést.

A többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjába tartoznak az esszenciális zsírsavak (linolsav, linolénsav), amelyek növényi olajokban (olíva-, kukoricacsíra-olaj, kukoricaolaj, hidegen sajtolt napraforgóolaj, tökmagolaj, szezámmag olaj, mogyoróolaj) és a halolajokban találhatók meg. A halban lévő telítetlen ω-3 zsírsavak csökkentik a szívbetegségek kockázatát, hasznosak a bőrbetegségek, az ízületi gyulladás, és az allergia gyógyításában, valamint egyes daganatos-, és mozgásszervi betegségek kialakulásának megakadályozásában.

Csökkentik a gyulladásos tüneteket, javítják az immunrendszer hatékonyságát, jó hatással vannak az emésztésre, csökkentik az emésztőszerv-rendszeri rákbetegségek kialakulását és javítják a rákbetegek életminőségét, javítják a retina működését, csökkentik az allergiás megbetegedések számát, gátolják a cukorbetegség kialakulását, megelőzhetik a depressziót. Emberi táplálkozásra az extra, natív hidegen sajtolt, finomítatlan olívaolaj zsírsavösszetétele a legoptimálisabb. 78%-ban egyszeresen telítetlen zsírsavakat, 12%-ban többszörösen telítetlen zsírsavakat, és 10%-ban telített zsírsavakat tartalmaz.

Prebiotikumok – olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyek változatlan formában jutnak el a vastagbélig. Ott serkentik a bélben található kedvező hatású mikroorganizmusok szaporodását, és megakadályozzák a megbetegítő baktériumok megtapadását a bél nyálkahártyáján. Természetes módon a hagymában, fokhagymában, articsókában, cikóriában, babban, borsóban, tejtartalmú élelmiszerekben, tésztafélékben, húsárukban találhatók meg.

Vitaminok - olyan szerves vegyületek, amelyek szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez feltétlenül szükségesek: szerepet játszanak a növekedésben, a sejtek, szövetek regenerációjában, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség megőrzésében. Fontos jellemzőjük, hogy a különböző vitaminok nem pótolják egymást, és nem helyettesíthetők más anyagokkal. A napi ajánlott mennyiséget a legjobb étellel, élelmiszerrel bejuttatni a szervezetbe - színes főzelék és nyers gyümölcs, tej, tejtermék, hús, húskészítmény, vagy vitaminokkal dúsított sütőipari termékek, italok formájában.

Funkcionális élelmiszerek a boltok polcain

A funkcionális élelmiszerek fogyasztása a mindennapjaink szerves részévé válhat, ha elég figyelmesen válogatjuk össze az elfogyasztásra szánt élelmiszereinket. Egyrészt rendelkezésünkre állnak a hazai szezonális zöldségek, gyümölcsök, másrészt a boltok polcain is ott sorakoznak a növényi zsiradékokat, vagy omega3- zsírsavakat tartalmazó margarinok, a különböző cereáliákat és krémes állományú oldható rostokat tartalmazó élelmiszerek, a fermentált italok és probiotikus - baktériumokat tartalmazó joghurtok, a különböző kalciummal dúsított termékek.

Az élelmiszereket előállító vállalkozások is folyamatosan arra törekednek, hogy minél több funkcionális élelmiszert állítsanak elő, - jó példa erre az omega-3 zsírsavban gazdag ún. „Okos Tojás”, amit a tyúkok takarmányának célzott módosításával állítanak elő. A normál tojás valamennyi előnyös tulajdonságát megőrizve emelt szinten tartalmazzák az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen omega-3 zsírsav és E-vitamin mennyiséget.

Figyelem! Fontos! Az étrend-kiegészítők NEM funkcionális élelmiszerek!

Az étrend-kiegészítők a mindennapi étkezésekhez kapcsolható élelmiszerek, koncentráltan tartalmaznak tápanyagokat vagy táplálkozásélettani-hatással rendelkező anyagokat egyenként vagy kombináltan. Eltérően az előbbiekben definiált funkcionális élelmiszerektől, tabletták, kapszulák, pasztillák, szirupok vagy egyéb készítmények formájában kerülnek forgalomba – tehát NEM sorolhatóak a funkcionális élelmiszerek közé. Fogyasztásuk nem mindig nevezhető biztonságosnak, és számtalan kérdést vet föl - főként, ha hatásukat tudományosan nem bizonyították, vagy ha alkalmazásukkal kapcsolatban tapasztaltak mellékhatásokat. Az ellenőrizetlen és orvosi szempontból nem javasolt, sokkomponensű és bioaktív anyagokban dús készítmények fogyasztása mindenki számára súlyos rizikót jelenthet.

(Szerző - Faar Ida)

Felhasznált irodalom:

 

Tovább a témában: Evés, ásványi anyag, étrend, Vitamin