Kínos helyzetek: Az izzadástól a pirulásig
Spazmodikus diszfónia: Kontrollálatlan hang
Egy ritka betegség, ami megfosztja a hangszalagokat a hangképzéstől. Néhány jelentős szónok és politikus is funkcionális diszfóniában szenved.
Nagyon keveset tudunk a betegségről, hiszen tényleg nagyon ritka. Az ebben a betegségben szenvedő hírességeknek köszönhetően mások is megismerhették ezt a hangképzési zavart.
Egy beteg így meséli el történetét: "Fokozatosan jött, nem egy olyan dolog, ami egyik napról a másikra keletkezik. A hangom nagyon rekedt lett, és voltak bizonyos betűk az ábécében a szavak elején, amiknek a kiejtése nem ment könnyen". Lassacskán a tünetei elkezdetek beleavatkozni a munkavégzésébe, és a másokkal való kommunikációjába. Egy időben volt olyan, hogy meg kellett álljak gondolkodni, mert ki szerettem volna kerülni egy szót, mert nem tudtam tisztán kiejteni.
Ezért, ez a nő elkezdte kerülni a h-val, cs-vel, k-val, és sz-szel kezdődő szavakat, ami elég nehéz feladatnak tűnik. Addig soha nem hallott hasonló betegségről és az orvosok is azt mondták neki, hogy a problémája pszichológiai, különösen azért, mert abban az időben vált el a férjétől.
De az 1990-es évek elejére a nőnek sikerült gyógymódot találnia a betegségére, amikor is egy klinikai kísérletben botox injekciókat kapott. Az alacsony dózisú injekciók hatására kezdett javulni az állapota.
Napjainkban a botulin toxin hangszalagba injekciózásával gyógyítják a betegségben szenvedőket.
Miért pirulunk el?
A kutatók szerint sokkal inkább a szégyen, mintsem a bűntudat okozhatja a reakciót.
A szégyenlősség hajlamossá tesz rá. De a sokkal tágabb oka a pirulásnak az, amikor az ember nem kívánt szociális figyelmet kap. Akárkinek az arcába futhat a vér a reflektorfényben, de csak a világosabb bőrű embereknél feltűnő.
A pirulósok sajnálatára lehetetlen leállítani a vörösséget, ha egyszer már elkezdődött. Képtelen vagy megtenni akaraterővel. Az egyik kutatásban ugyanis megállapították az orvosok, hogy abban a pillanatban, amikor olyan dolog történik, ami kiválthatja, bekövetkezik az elpirulás, akármennyire is próbálsz ellenállni. A gyakori pirulóknak több reményük lehet, ha megpróbálják megelőzni a pirulást, mintha akkor kezdenék leállítani, amikor már elkezdődött, állítja egy bőrgyógyász.
A pirulás általában valamilyen stressz hatására következik be. Néhány drog, beleértve a hisztamint és a béta-blokkolókat (néhány kóros folyamatot pozitívan befolyásoló készítmények) bizonyítottan csökkenti az arcpírt, legyen a kiváltó ok akár szociális, akár fűszeres étel vagy alkohol.
Néha bétablokkoló szedése egy stresszes helyzet előtt segíthet. A hisztamin a fizikai kiváltó okokkal szemben jöhet jól. Bár rövidtávon a hisztamin használata nem akadályozza meg az elpirulást, csakis orvossal való konzultáció után szedhető!
Túlzott izzadás: Hyperhidrózis
Az izzadás nem egészen olyan testműködés, amit az ember kontrollálni tud. Sokan akkor is izzadnak, amikor mások nem, pedig ugyanabban a forró kocsiban, kosárlabda csapatban, tanteremben vannak, és ugyanolyan melegük van, mint a többieknek.
Ez nem igaz az emberek 2-3%-ra, akik a kiszámíthatatlan és kontrollálhatatlan izzadsággal, a hiperhidrózissal küzdenek.
- Amióta csak általánosba jártam, talán második osztálytól kezdve, emlékszem, amint az osztályteremben vagyok és a kezeim csak izzadtak mialatt dolgoztam, és átitatódott izzadsággal - mondja egy hiperhidróisban szenvedő. Így igazából azt érzi, mintha az egész életének része lett volna ez a kellemetlenség.
Eleinte persze a felnőttek nem hittek neki, és az orvosok sem vették komolyan. Azt mondták, ó, csak nyirkos vagy! Mindenki "elhajtotta". Sok hiperhidrózisban szenvedő a betegségen túl a szociális megértés hiányával is küzd.
Még mindig hallani olyan betegekről, akiknek naponta 3-szor, 4-szer kell pólót váltaniuk, és betéteket dugdosnak a ruhaujjukba, hogy felszívja a nedvességet; akik csak fekete ruhát vásárolnak és több réteget viselnek; akik sose vesznek fel ujjatlan topot nyáron, mert félnek, hogy kellemetlenül éreznék magukat az izzadás miatt.
A hyperhidrózis oka ismeretlen, de az orvosok találtak néhány hatásos kezelést, beleértve az elektromos pulzusok küldését az izzadságmirigyeken, de a botulin injekció is segíthet, aminek ismertebb neve a botox, ami lebénítja az izzadságmirigyeket.
Ájulás a tű láttán
Ez egy olyan fóbia, amit a filmkészítők évekig a gyakorlatban is felhasználtak. Egy feszült pillanatban valaki, általában férfi, meglát egy tűt és ájultan a padlóra zuhan.
A mentális betegségek közé hivatalosan csak 1997 óta sorolják a tűfóbiát. Jelenleg a mentálhigiéniai specialisták úgy becsülik, hogy a tűfóbia a lakosság 10%-át érintheti, és örökölhető is lehet.
- Minden egyes alkalommal, amikor orvoshoz mentem, úgy éreztem, mintha egy horrorflmben lennék - emlékezik vissza egy tűfóbiás beteg, aki évekig még csak a fogorvosi rendelő küszöbét sem volt képes átlépni a tűfóbiája miatt. De a tűktől való félelme akkor bontakozott ki igazán, amikor beiratkozott egy sürgősségi orvos műszerészképzésre, ahol gyakorolni kellett az injekciók beadását.
A belonefóbiában, ami a tűfóbia legelterjedtebb formája, tű puszta látványa kiváltja ezt a fizikális dominó-hatást, amit vasovagalis syncope-nak nevezünk: amikor a központi idegbe jut az ingerület, aztán az erek kitágulnak, a vérnyomás esik, és az illető elájul.
Sokak számára ez nem csak a kilátásban levő szúrás miatt következik be, hanem az aktuális szúrás miatti érzékenységből, ami a fóbiájuk gyökere.
Az injekció beadásnál körültekintően a szöveten át, a kisebb erekhez és idegekhez kell eljuttatni a gyógyszert. Egy plusz mozdulat az orvosságot a szövet rossz rétegébe juttathatja, érdekes szituációt okozva, vagy az ér másik oldalára juttathatja a tűt, ami ismételt próbálkozást igényel.
Szerencsére a nem ájulós tűfóbiásoknak nem kell sokat várniuk, hogy racionális bizonyítékot kapjanak félelmük alaptalanságára. Egy atlantai egyetem kutatói MRI vizsgálatokat végeznek, hogy feltérképezzék a félelemmel kapcsolatos érzéseket az agyban. Ezeknek a titkoknak a megfejtése új megközelítéshez vezethet, ami megszüntetné a szúrás fájdalmát azoknál, akik félnek a tűktől.
Perzisztens genitális izgalom szindróma (PGISZ)
Azok számára, akik sosem tapasztalták ezt a betegséget, a tünetei inkább áldásnak vagy viccnek tűnhetnek, mint kellemetlen, gyengítő állapotnak.
Habár azoknak a nőknek, akik PGISZ-ben szenvednek, ami számukra egy állandó orgazmus-közeli állapotot jelent, az állapot inkább rémálomszerű átok, amelynek 2001-ig még neve sem volt.
- Azt hittem egyedül vagyok ezzel - mondja egy PGISZ-ben szenvedő nő. Az érzés elképzelhető azok után, hogy mindenféle orvosnál - nőgyógyásznál, pszichológusnál, pszichiáternél - járt, de egyikőjük sem hallott soha semmi ehhez foghatóról.
A betegségben szenvedők számára a megkönnyebbülés sokszor annyira kevéssé megfogható, mint maga az érzés. A szexuális izgalom, amely nem fantáziákból vagy más szexuális gondolatokból keletkeznek, részben enyhíthetők az orgazmus által. Néhány nő esetében azonban még a szex sem segíthet enyhíti az izgalmat, hanem alkalmanként még csak tovább ronthatja az állapotot.
Persze sok férfi örülne, ha a partnere ebben a betegségben szenvedne. Nem is igazán tűnik betegségnek ez a szindróma, pedig a betegek életét tényleg megkeseríti.
Így nyilatkozik erről egy beteg: - Ez nem egy szabadon választható dolog. Inkább soha ne legyen orgazmusom az életben, minthogy ezzel a problémával küzdjek.
Zene által kiváltott görcsök
Ritka jelenség, de előfordul, hogy egy dal epilepsziás görcsöket vált ki a hallgatóból. Ezt tapasztalta az amerikai Stacey is. Még rosszabb, hogy a görcsöket a kedvenc reggae-énekesének, Sean Paulnak a dalai váltották ki belőle. Stacey első zene által indukált görcsei egy főzőcskézéskor kezdődtek, amikor a „temperature” című számot hallgatta. Egy kis idővel ezek után hasonlókat tapasztalt egy étteremben is.
A görcsök olyan borzasztóak voltak, hogy a lány végül sebészi úton eltávolíttatta az agyának egy részét, hogy megszüntesse a problémáját.
Úgy érezte, hogy a görcsök miatt kezd kicsúszni irányításból az élete, ezért választotta a sebészi beavatkozást.
Az agykutatók véleménye szerint az effajta görcsök akkor merülhetnek fel, amikor az agy az érzéseket egy bizonyos típusú zenével együtt dolgozza fel, ami átfedésben van az agynak a görcsöket kiváltó részével.
Az epilepsziások körülbelül 70%-a képes kontrollálni a görcsöket gyógyszerek segítségével. Azok számára, akik még mindig görcsöktől szenvednek, vagy nem képesek elviselni a gyógyszer mellékhatását, az orvosok agyműtétet ajánlanak.
Számos különböző görcsoldó gyógyszert kipróbáltak, de a lány epilepsziája nem enyhült. Az ő esetében a zene mellett az epilepsziát már csak a zene elindításának gondolata is kiváltotta, produkálva a görcsöket.
(Sz.L.)
 Kapcsolódó cikkek
|
