olimpikon
#Mozgás

Álmok és elérhető célok az olimpikonok szemével

2012.08.22.
2 perces olvasási idő

Kozák Danuta kicsi lányként is csodálta az olimpikonokat, Kökény Roland édesapja nyomdokain lett kajakos, aztán megérintette a szöuli olimpia csillogása, Gyurta Dániel pedig már a következő olimpiára gondol, persze meghatja az az egy hete tartó ünneplés, ami körülveszi. Mindenképpen megéri élsportolónak lenni – mondja Lőrincz Tamás birkózó.

A Gyulai István Memorial - Atlétikai Magyar Nagydíj 2012 verseny végén, a Puskás Ferenc Stadionban köszöntötték a londoni Gyurta Dani már a következő olimpiára készülötkarikás játékokon szerepelt magyar sportolókat. A 2012-es olimpián és a hétfői emlékversenyen egyaránt győztes kalapácsvető, a nemzeti lobogót hozó Pars Krisztián vezetésével, a nézők vastapsa közepette vonultak be a stadionba a versenyzők. A rendezvény zárásaként az olimpikonokat nyitott busz vitte körbe a stadionban, miközben a dísztribün előtt piros, fehér és zöld színű papírdarabokat szórtak a konfetti ágyúk.

A nyitott busz - kihajtva a stadionból - a sportszállóhoz ment, ahol az ünneplő szurkolók itt is hatalmas ovációval fogadták a nemrég még Londonban versenyzőket. A KamaszPanasz stábja a szállodában kérdezte az olimpiai csapat néhány sikert elérő tagját.

Olimpikonok, akikre felnézhetünk

Kozák Danuta a londoni olimpia női kajak egyes 500 méteres számának aranyérmese fiatalon is csodálta a televízióban az olimpikonokat, az osztálytársaival figyelték az eseményeket, már akkor titkon remélte, hogy ő is egyszer felállhat egy világverseny dobogójának legfelső fokára.

Gyurta Dániel, a férfi 200 méteres mellúszás olimpiai bajnoka már a négy év múlva következő olimpiára koncentrál, azt mondta a KamaszPanasznak, hogy meg kell védenie a címet. Egyébként nagyon drukkol Sors Tamás paralimpiai úszónak, aki az augusztus 29-én kezdődő nyári játékokon ugrik a medencébe, több számban is. Dani azt mondta, többször találkoztak már Tamással, és nagyon büszke arra, hogy van egy ilyen tehetséges, aranyérmes paralimpikona az országnak.

A család segítsége sokat jelent

Kökény Roland - aki Dombi Rudolffal aranyérmet szerzett a londoni nyári olimpia férfi kajakpáros 1000 méteres számában - elmondta, hogy édesapja ismertette meg a sportággal, ő is kajakozott.

Roland hároméves volt, amikor meglepte a családja egy kis kajaklapáttal, a fürdőkádban gyakorolt, majd fokozatosan nyílt vízre ment, az apukája klubjában kezdett komolyabban edzeni. Levitte az osztálytársait is a partra, fiatalon nem igazán jött könnyen a siker, először kajak négyesben kapott lehetőséget. 1988-ban, a szöuli olimpián döntötte el, hogy ő is kijut egyszer egy ekkora világversenyre. Megérintette a kajak férfi négyes aranyérme, a siker, hogy mindenki róluk beszél. Kökszinek - így nevezik sporttársai és barátai - tényleg már csak az aranyérem hiányzott a gyűjteményéből, most megadatott neki ez is. Kökény Roland szerint minden fiatalnak érdemes kipróbálni különböző sportágakat, nem feltétlenül kell mindenkinek élsportolóvá válnia, a közösség, a jó közérzet és erőnlét miatt is nagyon jó a mozgás.

Nagyon megérte, hogy élsportoló lettem – mondta Lőrincz Tamás ezüstérmes birkózó, aki úgy gondolja, hogy egy egész életet meg lehet alapozni, ha kitartó az ember, legyen az élsportoló vagy más hivatást, szakmát választó fiatal. Tamás 8 évesen kezdett el birkózni Cegléden, 16 évesen válogatott volt, 20 évesen nyert felnőtt Eb-t Moszkvában.

(Szerző: T.A., újságíró)

Kapcsolódó címkék

sport