Mindössze két pszichológus utazik a több mint 120 fős olimpiai csapattal a londoni ötkarikás játékokra – tudta meg a WEBBeteg. A sportolók lelki felkészültsége alapján azonban a szakemberek nem aggódnak.

Jóllehet, még igencsak gyerekcipőben jár a sportpszichológia Magyarországon, élsportolóink lelke nem marad szakszerű gondozás nélkül – mondta Kurimay Tamás pszichiáter egy, a témáról szóló könyv bemutatóján. Csak kevesek gondolnák, hogy a sportlélektan nemcsak itthon, de a nyugati országokban is még viszonylag új tudománynak számít. Németországban például egy néhány éve történt tragédia, a futball-kapus Robert Enke csapatának vereséges meccsét követő öngyilkossága után vált általánossá a sportpszichológusok alkalmazása.

Noha arányát tekintve igencsak aggasztónak tűnik, hogy mindössze két pszichológus, illetve pszichiáter kíséri Londonba a legalább 120 fős magyar csapatot, a pszichiáter azt mondta: a sportolókkal a felkészülés ideje alatt folyamatosan foglalkozott szakember, így az olimpiára utazó lélekgyógyászok „elbírnak” majd a feladattal.

„A sport pszichológiája” címet viselő, most megjelent könyv nemcsak sportolóknak és sportvezetőknek ad betekintést ebbe a viszonylag új tudományba. Mindazoknak hasznos olvasmány lehet, akik meg akarják érteni, hogy például vajon egyértelműen boldog-e a győztes, vajon miért borulnak egymásra a gólelőnyt szerző kézilabdások. A 21. század sportja olyan mértékű fejlődésen megy keresztül, amelyben fizikai értelemben közel kerültünk a teljesítőképességünk határaihoz. Ennek kapcsán merülhet fel a kérdés, hogy létezik-e a „lelki teljesítőképesség határa”?

A sport lélektana Magyarországon is összefonódik azzal a kérdéssel, hogy ne csak nagyobb, de rendszeresebb és intenzívebb testmozgásra ösztönözzünk mindenkit a gyermekektől az idős generációig, hanem olyan aktív életmód alakuljon ki, ami az egészség megőrzéséhez és a teljesebb élethez vezet. Amennyiben ez már teljes egészében nem teljesülhet, akkor is a mozgással, a sporttal csökkenthetjük a betegségek rizikótényezőit, közösségi élményre tehetünk szert, a sport eszközeivel küzdhetünk a kirekesztés és a diszkrimináció ellen.

A könyvben olvashatunk arról, hogy a diadal és a kudarc része évezredes kultúránknak, hogy a győzelem pillanata hogyan mámorít. Szó esik arról is, hogy melyek azok a személyiségjellemzők, amelyek alapvetően szükségesek ahhoz, hogy kimagasló eredményeket érhessenek el versenyzőink a saját, választott sportágukon belül. A kötetben neves sportolók nyilatkoznak saját tapasztalataikat megosztva, a sport és a lélek erejéről, a sportlélektan szerepéről, a győzelmek, vagy éppen a kudarcok kapcsán. A család nélkülözhetetlen „kelléke” valamennyi sporttevékenységnek, így egy „sportos” család szemszögéből, tapasztalataiból olvashatunk arról, hogy milyen tényezők segíthetnek egy verseny-, illetve élsportolót céljainak elérésében.

A sport lélektana és a kapcsolódó tudományok elterjedésének és népszerűsítésének továbbra is itt van az ideje. Magyarországon az 1970-es évektől mostanáig, 2012-ig, a Londoni Nyári Olimpiai Játok kezdetéig a sportlélektan szerepe sokat változott, azonban még mindig nem került a szakterület az őt megillető, megfelelő helyére. A sportpszichológia nem csupán az élsport és azon belül is az elit sportok nélkülözhetetlen feltételrendszerét alkotja, de fejlődése igényli, hogy elméleti és gyakorlati kutatásainak eredményei a hazai sportéletben is felhasználásra, alkalmazásra kerüljenek.

A verseny-, a szabadidő- és a csapatsportok minden szintjén, valamint az iskolai sportban már az első osztályoktól kezdődően fontos figyelni a mentális kérdésekre, szempontokra, beleértve a fogyatékos és hátrányos helyzetűeket is! A sportolásra való igény kialakítása a lélektanon keresztül lehetséges, az egészséges lelki fejlődés pedig a rendszeres fizikai aktivitáson keresztül valósul meg.

(Szigeti Ildikó)