/ LÉLEK / Mi van a tudat alatt?
  2015-10-03

Mi van a tudat alatt?

Freud, a pszichológia tudomány atyja megfosztotta az embert attól a nagyszerű képtől, hogy a természet felett állunk. Darwinnal együtt bebizonyosodott, hogy közeli kapcsolatban állunk az állatvilággal. De akkor mitől is vagyunk olyan különlegesek, mi emberek?

- hirdetések -

Néhány hónappal ezelőtt egy középiskolás fiúval beszélgettem. Egy idő után a tudatalattira terelődött a szó, mire ő hozzá tette: „nem hiszek én az ilyesmiben”. - Ez valami olyan, amiben hinni kellene? Ti mit gondoltok?

Mi is az a tudatalatti?

Volt már olyan érzésed, hogy nem érted, hogy mit miért teszel? Vagy pontosan tudod, hogy valamit nem kellene megtenned, mert rossz lesz számodra, mégis belesétálsz a csapdába? A belső tudatalatti világunk átszövi egész életünket, ezért nem árt „jóban” lennünk vele. 

Volt már olyan, hogy amikor dolgozatot írtál, nem jutott eszedbe a megoldás, de amint kiléptél a teremből beugrott minden? Nos, ez a tudás ott volt a fejedben, de mégsem tudott a felszínre kerülni. Mégis mennyi és milyen információ, emlék, kép vagy érzés van a fejünkben, aminek soha sincs lehetőségre a felszínre bukkanni?

A jéghegy

Mi minden rejtőzik a tudat alatt?Freud jéghegy hasonlata messzemenően elterjedt a világban. Szerinte a tudat csak a jéghegy csúcsa, és ahogy a víz felszíne alatt a jéghegy óriási tömege kibontakozik, úgy van jelen a tudatalatti a személyiségünkben. Szerinte minden érzelemnek és cselekedetnek oka van, bár az ok lehet, hogy a tudatalattiban rejtőzik.

Képzeld el azt, hogy hogyan láthatja a világot egy gyermek, aki nem tud beszélni még! Az első napokban, években történtek belevésődnek az agyba és egy szavakon túli tartományban tároljuk őket. Ezek az emlékek megfoghatatlanok, de mind ott rejtőznek a tudatalattiban.

Ki talál meg kit?

Van olyan ismerősöd, aki arra szokott panaszkodni, hogy „engem mindig az ilyen lúzerek találnak meg”, „mindig olyan pasival járok, aki megcsal”, „engem senki sem szeret igazán”? Természetesen másoktól sohasem hallunk ilyen panaszokat. Akkor ki talál meg kit? Lehet, hogy nem a lányt találják meg a megbízhatatlan fiúk, hanem épp ez a lány csak megbízhatatlan fiúnak tud bizalmat szavazni? Különös ellentmondás ez, de mind ott van a tudat alatt egy olyan viselkedési mintázatban, amely elindítja ezt az önsorsrontó kört.

Ősi ösztönök bennünk

Ugyanakkor mélyen génjeinkben is hordozunk olyan ősi ösztönöket, melyeket még állatias létünkből hozunk magunkkal. A „civilizált” ember hajlamos azt hinni, hogy már levetkőztük állatias megnyilvánulásainkat, de hiba ezt feltételezni. A természet részei vagyunk továbbra is, ösztöneik élnek bennünk, gátolni őket hiba lenne.

Freud szerint bizonyos pszichés megbetegedések is annak köszönhetőek, hogy az ösztöntörekvéseink nem tudnak kielégülni, legátolódnak. De ezek olyan ősi erők, amelyek a felszínre kívánnak törni, és a tudatot megkerülve a test jelez, tünetet kezd el produkálni.

Az EGO

Freud a személyiség strukturális oldalról is megközelítette, szerinte személyiségünknek három része van:

  • Ösztön-én (Id): itt rejtőznek azok az alapvető ösztönök, amellyel már egy csecsemő is rendelkezik. 
  • Ego: a gyermeknek fokozatosan meg kell tanulnia, hogy ösztöneit, nem elégítheti ki azonnal, tehát, ha éhes, lehet, hogy várnia kell, amíg elkészül az ebéd.  Ez a személyiségünk végrehajtó része, ami közvetít a felettes én és az ösztön-én között.
  • Felettes-én (szuperego): Freud szerint ez a személyiségrészünk dönti el, hogy mi helyes és mi nem. Biztosan van olyan ismerősöd, aki illetlen. Ha éhes, rögtön eszik, ha kell neki valami, rögtön elveszi, nincs türelem, és nincs megértés, ha fejletlen a felettes én.

Freud elméletét természetesen sokan és sokféleképpen bírálták, de elmélete nagyon jó kiindulópontnak bizonyult a későbbi pszichológusok számára. A mi számunkra is sok gondolkodni valót ad: miért olyan fontos számunkra az ego? Ajánlatos fejben tartani, hogy személyiségünk jóval összetettebb, mint az első ránézésre tűnik.

(Börcsök Gyöngyi)