/ LÉLEK / Lehangoltság, levertség g...
  2016-01-02

Lehangoltság, levertség gyötör?

A depresszió a hangulatzavar legsúlyosabb formája, ahol a kórosan lehangolt és érthetetlenül feldobott időszakok váltják egymást. Ezek a hangulatingadozások nemcsak a beteget, hanem annak családját is megterhelik lelkileg.

Korábban - hasonlóan az anorexiához - ezt sem tekintették igazi betegségnek. Jellemhibának, esetleg gyengeségnek gondolták. Ma már köztudott, hogy a depresszió valóban betegség, sokkal  több mint egy kis levertség vagy panaszkodás.

- hirdetések -

Jellemző tünetek

A depresszió a hangulatzavarok legsúlyosabb formája, amely nem csak hangulatunkat, de közérzetünket, testi és természetesen lelki egészségünket is befolyásolja. A depressziónak vannak különböző periódusai, ezért mondjuk, hogy folyamatos hangulatingadozással jár.

Fontos tudnunk, hogy ha csak egy depressziós epizód jelentkezik az ember életében, akkor még nem beszélünk depresszióról. Csak akkor, ha visszatérően depressziós és kórosan feldobott, mániás időszakok váltják egymást. Ezek az időszakok szöges ellenétben állnak egymással, mert míg az egyik kilátástalanságot, szomorúságot, levertséget, vagyis depressziót okoz, addig a másiktól sokszor érhetetlenül nagyon feldobott, boldog lesz a beteg.

A depresszió ezek a hangulatingadozások következtében nagy mértékben terheli az egyént és a családokat is, leginkább lelkileg. Ha a depressziót nem kezelik és a beteg lefelé irányuló tendenciát mutat, akkor sok esetben lehet rokkantság vagy öngyilkosság a következménye.

Kialakulási okok

A depresszió korra és nemre való tekintet nélkül jelentkezhet. Kialakulásának okát nem lehet egy szóval megnevezni. Leginkább a környezeti hatások és a genetikai, öröklött hajlam felelősek érte. Ezeken kívül még felsorolhatunk számos tényezőt, melyek hozzájárulnak a depresszió kialakulásához.

  • Öröklődés: Annak ellenére, hogy bizonyított tény, hogy akinek a családjában van depressziós, az nagyobb eséllyel lesz maga is az, nem mindenkinél alakul ki depresszió. Hasonló módon, depresszió alakulhat ki olyan embereknél is, ahol a családban korábban még nem fordult elő. Tehát nem csak a gének játszanak szerepet a kialakulásában.
  • Stressz: Egy stresszel teli életesemény, különösen szeretteink elvesztése, vagy attól való félelmünk, hogy elveszítjük őket, de akár a szüleink válása is depresszióhoz vezethet.
  • Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek hosszú távú alkalmazása (pl. egyes vérnyomáscsökkentők, altatók, fogamzásgátlók) kapcsolatba hozható a depresszióval.
  • Betegségek: Egy krónikus betegség, például szívbetegség, stroke, cukorbetegség, rák, vagy Alzheimer-kór fokozza a depresszió kialakulásának kockázatát. A pajzsmirigy alulműködése szintén depresszióhoz vezethet.
  • Személyiség: Bizonyos személyiségjegyek, például az alacsony önértékelés, önállótlanság, kritikus és önkritikus hajlam, pesszimizmus és a stressz kezelésének nehézsége fogékonyabbá tesz a depresszió kialakulására.
  • Hormonok: A nőknél kétszer olyan gyakran alakul ki a depresszió, mint a férfiaknál, és ez alapján a kutatók felvetik, hogy a hormonális tényezőknek is szerepe lehet a depresszió kialakulásában. Ráadásul a nők gyakrabban követnek el öngyilkosságot, viszont a férfiak hatékonyabban.
  • Alkohol, nikotin, kábítószer használat: Egykoron a szakértők úgy tartották, hogy a depressziós emberek azért isznak, cigiznek és használnak tudatmódosító szereket, hogy elfojtsák magukban a depressziót, vagy azért lesznek depressziósok mert különböző drogokat használnak.

(Sz.D.L.)