Hangulatingadozás
2018.01.17.
Jó napot kívánok!
13 éves lány vagyok.
A napokban nem tudom mi van velem. Teljesen nem ismerek magamra.
Eddig mindenen röhögtem, lazán vettem a problémáimat. Ha voltak is itthon kisírtam magam, aztán az iskolában minden jó volt.
Mostanában azonban minden apróság összegyűlt. Minden zavar. Zavarni kezdtek azok az osztálytársak, akik eddig nem érdekeltek. Zavar az a srác is, aki folyton szivat, beszólogat, de eddig figyelembe se vettem. Mindent túlgondolok. Olyasmin gondolkodom amit mások természetesnek vesznek, nem figyelnek rá. Gondolkodom azon hogy kivel fogok ülni, mi lesz ha nem fogok úgy teljesíteni ahogy eddig stb.
Nagyon egyedül érzem magam. Pedig itt vannak velem a barátaim, szüleim is. És hiába lefoglalom magam egyszercsak jön belém egy érzés, hogy egyedül vagyok.
Szüleim szerint egyszerűen kimerültem. Mivel mindig én vígasztaltam mindenkit saját problémáimat nem érdekelve.
Ez az egész mitől lehet? Hogy lehetne minden a régi? Miért gondolok túl minden apróságot?
13 éves lány vagyok.
A napokban nem tudom mi van velem. Teljesen nem ismerek magamra.
Eddig mindenen röhögtem, lazán vettem a problémáimat. Ha voltak is itthon kisírtam magam, aztán az iskolában minden jó volt.
Mostanában azonban minden apróság összegyűlt. Minden zavar. Zavarni kezdtek azok az osztálytársak, akik eddig nem érdekeltek. Zavar az a srác is, aki folyton szivat, beszólogat, de eddig figyelembe se vettem. Mindent túlgondolok. Olyasmin gondolkodom amit mások természetesnek vesznek, nem figyelnek rá. Gondolkodom azon hogy kivel fogok ülni, mi lesz ha nem fogok úgy teljesíteni ahogy eddig stb.
Nagyon egyedül érzem magam. Pedig itt vannak velem a barátaim, szüleim is. És hiába lefoglalom magam egyszercsak jön belém egy érzés, hogy egyedül vagyok.
Szüleim szerint egyszerűen kimerültem. Mivel mindig én vígasztaltam mindenkit saját problémáimat nem érdekelve.
Ez az egész mitől lehet? Hogy lehetne minden a régi? Miért gondolok túl minden apróságot?
Szakértőnk válasza a Hangulatingadozás kérdésre
Kedves Levélíró! Feltehetően a "bajod" a serdülés és az ezzel járó hormonális és egyéb változások, melyek mind fizikálisan, mind lelkileg megterhelőek lehetnek. Ilyenkor újra el kell magunkat helyezni a világban, illetve egyre fokozódnak a kihívással teli élethelyzetek is, amik szintén megterhelőek lehetnek. Javaslom, hogy próbálj minél többet beszélgetni azokkal, akikben megbízol (a szüleid is biztosan szívesen meghallgatnak, de a barátaid közt is akad talán olyan, akivel meg tudod osztani az érzéseidet). Kipróbálhatod a citromfű teát is szorongásoldásra vagy érdemes lehet megtanulni relaxálni.
