A dohányzás formái és veszélyei
Az aktív dohányzás mellett szót kell ejtenünk az ún. passzív dohányzásról is. Passzív dohányzás alatt a környezeti dohányfüstnek a beszívását értjük. Passzív dohányosnak tekintjük azokat a nemdohányzókat, akik mások cigarettafüstjét kénytelenek beszívni. A passzív dohányzás is nagymértékben fokozza a légúti megbetegedések kialakulásának valószínűségét. Különösen veszélyeztetettek ilyen szempontból a dohányzó szülők gyermekei, illetve dohányos környezetében élő kismamák magzatai.
Füsttel vagy nélküle
A dohányzásnak két fő formáját különítjük el: a füstképzéssel járó és a füstmentes dohányzást. Füstképzéssel járó dohányzás a szárított dohánylevelek elégetése és füstjének beszívása. Erre példa a gyárilag előállított cigaretta, a kézzel sodort cigaretta (RYO – roll-your-own), a szivar, a pipa és a vízipipa. Az égés során a hő különböző vegyületeket képez, amelyek a tüdőn keresztül felszívódnak.
Füstmentes formában a dohányt általában szájon vagy orron át fogyasztják, égetés nélkül. Erre példa a dohányrágás, tubákolás. A cigarettázáshoz hasonlóan itt is kialakul a nikotinfüggőség, és a daganatok kialakulása is gyakoribb.
A dohánypiacon folyamatosan újabb és újabb termékek jelennek meg. Ilyen többek között az elektromos cigaretta (E-cigi), aminek a használata során kevesebb káros anyag keletkezik, mint a hagyományos cigaretta égése közben. Azonban az E-cigi hosszú távú hatásairól nincs elegendő adat, így kijelenthető, hogy a dohányzásnak jelenleg nincs biztonságos módja
A dohányzás kémiája (károsító anyagok)
A cigaretta parázsló vége 700-1500 °C körüli hőmérsékleten izzik. Az izzó cigarettavégen képződő füstnek két formáját különítjük el. Fő füst alatt a beszívott füstöt értjük. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett füstből tevődik össze. Az aktív dohányzók a fő füstöt és a környezeti dohányfüstöt szívják be. A passzív dohányosok a környezeti dohányfüstöt lélegzik be.
A dohányfüst közel 7000 féle vegyületet tartalmaz, melyek közül több száz mérgező, és nagyjából 70 rákkeltő vegyületnek számít.
- Néhány példa: aceton, metilalkohol, toluol, ammónia, metán, sztearin-sav, kadmium, bután, etánsav, hexamin, arzén, nikotin, stb.
A cigaretta égése során keletkező anyagok aránya más a főfüstben és más a mellékfüstben. A mellékfüst alacsonyabb hőmérsékleten való égés során keletkezik, ezért a főfüsthöz képest nagyobb mennyiségben tartalmaz bizonyos mérgező és rákkeltő anyagokat: magasabb az ammónia, a formaldehid és a nitrózamin szintje.
A cigarettát alkotó sok ezer vegyület közül a szén-monoxid, a policiklusos szénhidrogének, a nitrózaminok és a nikotin a legfontosabbak.
- Szén-monoxid (CO): csökkenti a légzés hatékonyságát, mivel rontja a szervezet oxigénellátását. (A vérben a hemoglobin nevű molekula felel az oxigén szállításáért, ezt károsítja a szén-monoxid.)
- Nikotin: a függőség kialakulásáért felel, ezáltal azért, hogy a dohányosok ne tudják bármikor abbahagyni a dohányzást.
- Ciánhidrogén: károsítja a légutakban található csillós hámsejtek úgymond „kéményseprő” funkcióját.
Miért könnyű rászokni?
Sokáig azt gondolták, hogy a dohányzás nem több, mint egy egészségre káros szokás, amelyet belátással bíró felnőtt bármikor képes abbahagyni. Mára már bebizonyosodott, hogy a dohányfüstben található egy olyan vegyület, amely a központi idegrendszerre való hatása miatt függőséget alakít ki. Ez a vegyület a nikotin, amely felelős a dohányzásra való rászokásért, és a függőség fenntartásáért. A nikotin az agyba jutva az idegsejtekből felszabadít egy olyan anyagot (ez a dopamin), ami pozitív életérzéseket okoz a dohányzónak. Az újabb és újabb cigaretták elszívásával az agy átáll erre az új és könnyebb dopamintermelő módra. A régi módszert az idegsejtek „elfelejtik”, és cigarettázás nélkül nem fog dopamin felszabadulni. Emiatt a dohányos feszült, ideges, depressziós lesz, nem tud figyelni a munkájára, és folyton azon jár az esze, hogy mikor gyújthat végre rá a cigarettára.
(Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete: semmelweis.hu/boe, BOE Facebook)