/ TEST / Melyek a leggyakoribb pro...
  2016-02-23

Melyek a leggyakoribb problémák, amiket a bölcsességfog okozhat?

Valószínűleg civilizációs okai vannak annak, hogy egyre kevesebb az olyan ember, akinek a bölcsességfoga minden probléma nélkül, jóformán észrevétlenül kibújik a helyéről.

- hirdetések -

Bölcsességfogaknak a fogsorban az utolsó, 8-as fogakat nevezzük. Általában a húszas éveink környékén jelentkeznek, erről is kapták a nevüket. Sajnos mára azonban sokkal több problémát okoznak, mint amennyi bölcsességet hoznak.

Ha a növekedéshez nincs elég helyük, akkor előrefele tolják az összes fogat, ami nem csak esztétikailag előnytelen: a szorosan álló, itt-ott egymásra növő fogak sokkal inkább hajlamosabbak a szuvasodásra, hiszen még a gondos fogisztítással sem tudunk hatékonyan megszabadulni a fogakon lévő lepetéktől.

Az egész növekedési folyamat kezdetben többnyire csak zsibbadást idéz elő az állkapocsban, esetenként pedig fejfájást okozhat. Ez nem mindig jelent erős fájdalmat, sokkal inkább idegesítő, zavaró, és mivel általában szakaszosan jelentkezik, az emberek csak rálegyintenek, hogy majd elmúlik. Ami igaz is lehet, hiszen néha a bölcsességfogak évekre is megállnak a növekedésben.bölcsességfog

Viszont ha továbbfejlődnek, akkor az előbb említett kellemetlenségen kívül nagyon komoly problémákat is okozhatnak. Főleg, ha nem csak a helyhiánnyal, hanem a rossz növekedési iránnyal is számolni kell. Ez esetben sokszor heves fájdalom jelezheti a gond forrását, hiszen a bölcsességfog könnyen elkezdhet nyomni egy ideget.

Melyek a leggyakoribb problémák, amiket a bölcsességfog okoz?

Előfordulhat, hogy a növekedő bölcsességfog egy ponton kibújik az ínyből, de az íny és a fog között egy tasak alakul ki. Ebbe aztán hamar baktériumok kerülhetnek, amik akár komoly gyulladást is okozhatnak a szájüregben. Mindez a szokásos gyulladásos tüneteken kívül duzzadással, bűzös szájszaggal és akár szájzárral is járhat.

Az is megtörténhet, hogy a bölcsességfog az áttörésben visszamarad, és az állkapocscsontban kezd el növekedni. Ez aztán ciszta kialakulásához vezethet, ami szintén erős gyulladás idézhet elő. A ciszta növekedése ráadásul roncsolja az állkapocs csontállományát, ami idővel számtalan problémához, pl.: töréshez is vezethet.

Ha a fog az arc irányába nő, akkor irritálni kezdi az arc nyálkahártyáját, ami amellett, hogy roppantul fájdalmas, szintén számtalan gyulladásos probléma okozója lehet.

Mi a teendő?

Ha fogszabályzóra van szükséged, akkor valószínűleg így is, úgyis csináltatnak neked panorámaröntgent. Ebből azonnal kiderül, hogy a bölcsességfogaid milyen szögben helyezkednek el. Sajnos azonban nem minden orvos veszi figyelembe, hogy ezek később problémát okozhatnak, hanem sokszor csak a jelenlegi gonddal, a már kint lévő fogaiddal törődnek. Éppen ezért tanácsos rákérdezni a bölcsességfogaidra, vagy egy másik szakorvosnak is megmutatni a leleteidet és kikérni a véleményét.

Ha fennáll az esélye, hogy a még megbújó fogak nem férnek be rendesen a helyükre, akkor érdemes már a fogszabályzó felrakása előtt eltávolíttatni őket. Azok ugyanis hajlamosak a több éves fájdalmas, és drága kezelést tönkretenni.
 
Ha nincs szükséged fogszabályzóra, akkor is figyelned kell a tested jelzéseire. Ha zsibbadást, fájdalmat érzel az állkapcsodban, esetleg már fel is tűnik egy-egy növekvő fogacska, akkor érdemes panorámaröntgent csináltatnod. Vagy megnyugtatnak, hogy minden rendben, vagy idejében kiderült, hogy valamit tenned kell az ügy érdekében. A műtét vagy a foghúzás akkor sem kellemes, ha most megcsináltatnod, de akkor sem az, ha megvárod, amíg gyulladás, vagy akár sokkal komolyabb probléma alakul ki a szájüregedben.

Mit kell tudni a bölcsességfogak eltávolításáról?  

Ha a fogak csak helyhiány miatt nem férnek ki, akkor a szájsebészeten többnyire foghúzással megoldják problémát. Ha három vagy négy fogat kell eltávolítani az ínyedből, akkor viszont általában két lehetőséget ajánlanak fel az orvosok: vagy visszamész 3-4 alkalommal, és ők érzéstelenítő kíséretében mindig eltávolítanak egy-egy fogat, vagy műtét során, altatásban kiszedik az összeset.
 
A lehetőségek között mindenkinek magának kell döntenie, de azt tudnod kell, hogy a bölcsességfog eltávolítása általában komoly duzzanattal jár, mely sokszor folyamatos jegelés mellett is csak 1-2 hét alatt apad le. Így, ha háromszor vagy négyszer kell visszamenned egy foghúzásra, az nem biztos, hogy szerencsés választás a műtét helyett.
 
Ha a fogak nem csak a helyhiány miatt okoznak problémát, hanem mondjuk rossz irányba nőnek, vagy beékelődtek a csontba, akkor általában műtétet szoktak javasolni, mivel ebben az esetben szükség van csonteltávolításra is. Annak érdekében hogy később minél gyorsabb legyen a gyógyulás, altatásban a fogat - lehetőség szerint - szétdarabolják a csontban, így az eltávolítása is jóval egyszerűbb és kockázatmentesebb. A fog kihúzása után a csontseb is alaposan tisztításra kerül, hogy nehogy gyulladást okozzon. Ezután már nincs is más hátra, mint a seb összevarrása.

A műtét után

A műtét után gyakran antibiotikumot kell szednie a páciensnek, főleg, ha a fog már az eltávolítása előtt is gyulladásos panaszokat okozott. A gyógyszeres kezelés mindemellett azért is fontos, hogy az arcon jelentkező bedagadás ne fertőződjön el, és ne akadályozza a gyors gyógyulást.
 
Általában szükség van erős fájdalomcsillapítóra is, hiszen a csont növekedése igen fájdalmas tud lenni. A jegelés pedig segít a duzzanat lelohasztásában, illetve elviselhetőbbé teszi a fájdalmakat is.
A műtét után számolnod kell vele, hogy a rágás igencsak nehezedre esik majd. Mindent meg tudsz majd enni, de csak lassan, és inkább szopogatva, mint rágva. Ennek ellenére fontos, hogy mozgasd az állkapcsod, különben előfordulhat, hogy szájzár alakul ki, amit ismét csak a szájsebészeten tudnak majd kezelni.
 
A varratokat többnyire egy héttel a műtét, vagy a foghúzás után távolítják el, de nyugodj meg: ez a művelet már csak az utolsó simítás, és természetesen teljesen fájdalommentes.
 
(csakmiketten.hu)