/ TEST / Egy lopott óra: az óraátá...
  2012-03-26

Egy lopott óra: az óraátállítás hatásai

A nyári időszámításra való átállás sokaknak gondot okoz. Megoszlanak a vélemények arról, hogy valójában van-e még létjogosultsága ennek a procedúrának, tekintve, hogy sokaknál napokig, hetekig tartó kellemetlenségeket is előidézhetnek. Te is az úgynevezett jetlag-től szenvedsz?

- hirdetések -

Egy felmérés adatai szerint az a 60 perc, amitől az óraátállítás megfoszt minket, jelentősen megterheli szervezetünket és kizökkent megszokott ritmusunkból. A kereken 2800 résztvevő által kitöltött, nem reprezentatív kérdőív alapján a résztvevők 59%-ának okoz gondot a nyári időszámításra való átállás. 37%-uk viszont semmilyen kellemetlenséget nem tapasztal.

A belső órád átállítása

A hirtelen átállás valóban nagyban befolyásolja az életritmusunkat, miután ezt a ritmus főként az határozza meg, hogy mennyi fény jut a szemünkbe. Mint tudjuk, a látószervek saját fényérzékelőkkel rendelkeznek. A fénnyel kapcsolatos információk közvetlenül egy kenyérmorzsa-nagyságú idegköteghez kerülnek, a szuperkiazmatikus magvakhoz (SCN), melyek közvetlenül a két látóideg keresztezési pontja mögött helyezkednek el: ez az ún. „Master Clock”, vagyis az a központi átállító, ami lehetőleg minden egyes testi sejtet összhangba hoz az éves- és napi idővel.alvás

„Így tehát nem egy órával, hanem három héttel korábbra lépünk vissza” - magyarázza Roenneberg, a kutatás vezetője. Ez pont annyi idő, amennyire a Napnak szüksége van ahhoz, hogy aktuális állását elérje. Egy másik hasonlattal élve: „Az időátállítás megfelel annak, mintha Berlinből Dél-Marokkóba utaznánk” - mondja a szakértő. 

A szociális jetlag az életed része?

Mindemellett az óraátállítás egy további problémát is felerősít, ami sokkal fontosabb és egész évben fennáll: a legtöbb emver úgynevezett szociális jetlag-ben él. Roenneberg a jelenséget így nevezte el. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy nem a belső órájuk szerint élnek, mert minden embernek saját, genetikailag megharázott életritmusa van.

Ma már körülbelül egy tucat gén ismert, ami felelőssé tehető az emberek reggeli rossz hangulatáért, vagy az idő előtti koránkelésért. A berlini Charité tudósai nemrégiben felfedeztek egy újabb gént. A kazein-kináz2 feltehetően minden testi sejtben megtalálható, és a többi „óragénnel” együtt befolyásolja az alvás és ébrenlét ritmusa mellet a koncentrálóképességet és a kreativitást, ahogy minden testi funkciót is. Ide tartozik többek közt az anyagcsere, a testhőmérséklet, a levegővételek gyakorisága, a szívverés, emellett még a látásélesség, a spermiumtermelés és az izomerő is.

Baglyok és pacsirták - a vizsgálatok főszereplői

Roenneberg már évek óta tanulmányozza a különböző emberi kronotípusokat. Az egyik típusba tartoznak a reggel morcos éjszakai alvók. Őket „baglyoknak” nevezik. A „pacsirták” hajnal hasadtával kelnek szárnyra, azaz ébrednek fel, ezért már 21 órakor aludni térnek. A két extrém véglet közt számos átmeneti típus is létezik. 

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy munkaidőnk a koránkelőknek kedvez, ami a lakosságnak csupán 20%-át teszi ki. Így a további 80% a belső genetikai órája által diktált bioritmussal ellenkező életvitelt folytat. Ezt mutatják az online teszt eredményei, amit a kronobiológus és munkatársai állítottak össze, és amit eddig több mint 50 000 ember töltött ki.

Ha megzavarják a biológiai órád...

A bagoly teherbírását a társadalom akadályozza: A legtöbb ember általában zárt terekben tartózkodik. „A fény ezekben akár 1000-szer gyengébb is lehet, mint a szabad ég alatt” -mondja Roenneberg. Minél kevesebb a fény, annál inkább eltolódik a biológiai óra ritmusa.

Még nem becsülhető fel, mennyire súlyos következményei lesznek mindennek az egyénre és a társadalomra nézve. A lakosság 80%-a csak csekély hatékonysággal tudja hasznosítani képességeit. Ennek a 80%-nak akár jelentős egészségügyi problémákat is okozhat a korán reggel kezdődő munkaidő. „Ez épp olyan, mintha csak alacsony emberekre szabott nadrágokat lehetne vásárolni, a hosszú lábúak pedig így állandóan „halásznadrágot” lennének kénytelenek viselni – illusztrálja a kronobiológus a társadalom által felállított szigorú időkorlátok következményeit.

A krónikus alváshiány megbetegíthet

Az egészségügyi következmények kialakulását kevés tény támasztja alá, mivel gyenge érveket lehet csak felhozni: „Természetesen a szociális jetlag-től senkinek sem törik el a lába” - mondja Roennebeg. „Ha azonban az alváshiány miatt nem tud koncentrálni, és balesetet szenved, az összefüggés nehezen bizonyítható.”

Mindenesetre bizonyos, hogy akinek korábban kell kelnie, mint ahogy biológiai órája kívánná, krónikus alváshiányban szenved, aminek bepótlására lehet, hogy a hétvége sem elegendő. Ezt sok érintett stimulációval próbálja meg kompenzálni. „Azoknak, akiket erősen megvisel a szociális jetlag, 70-80%-a rászokik a dohányzásra” - jelentette ki a kutató. Csupán 10%-uk tud a kronotípusának megfelelő életet élni.

Megemelkedett kockázat: náthától az infarktusig

Arra, hogy a belső órájuk ritmusával ellenkező életvitelt folytató emberek egészsége károsodik, további bizonyítékot szolgáltatnak az alvásvizsgálatok, melyek az alváshiány egészégre gyakorolt hatásait elemzik. Tudományosan bizonyított tény, hogy az alváshiány növeli a túlsúly kockázatát, ami hozzájárulhat a cukorbetegség, szívinfarktus és a rák kialakulásához.

Az immunrendszer is károsodik. A pittsburgi Carnegie-Mellon Egyetem kísérlete kimutatta, hogy azok az emberek, akik éjjelente kevesebb, mint 7 órát alszanak, háromszor gyorsabban fertőződnek meg náthát okozó vírussal, mint azok a kortársaik, akik megfelelően kialudták magukat.

Társadalmi korlátok

Az ideális társadalom az lenne, amelyben mindenki a saját biológiai órája szerint élhetne és dolgozhatna. Néhány munkahelyi kollégának még egy „hello” vagy „szia” kimondásához is össze kell szednie magát- és ez kizárja a csapatmunkából? Az ilyen gondolatokat Roenneberg félresöpri. „Minden szervezés és jó szándék kérdése”, Roenneberg ebben teljesen biztos. Legjobb esetben versenyhelyzet alakul ki: a munkavállalók jobban teljesítenek, ebből kifolyólag több kedvük és motivációjuk van dolgozni, ezen felül több energiájuk marad a családjukra és a szabadidőre.

Azonban éppen azoknak, akik a munkaidő szabad beosztását megvalósíthatnák, ezt nem áll érdekükben megtenni: A politikusok és tudósok alkotta vezető réteg inkább azoknak kedvez, akik kronotípusa a társadalmi időbeosztáshoz illeszkedik - ezért nem érintettek a dologban. Noha tudományosan még nem vizsgálták, mégis valószínűsíthető, hogy aki korán reggel jobban oda tud figyelni az órákon, jobb érettségi eredményt szerez. Aki pedig az előadásokra és reggeli konferenciákra kipihenten érkezik, egyértelmű előnyöket szerez.

Néhány tipp, ha kiestél a ritmusból

Amíg a szabad társadalmi időbeosztásra várni kell, csak az segít az érintetteken, ha belső órájukat a nappali fényviszonyoknak megfelelően kissé a helyes irány felé igazítják. Az extrém korán kelő típusnak Roenneberg egy hosszú séta megtételét ajánlja sötétedés előtt. A nagyon későn kelőknek pedig reggeli kocogást javasol. Csak az a probléma, hogy ők éppen akkor a leggyengébbek.

(WEBBeteg - B. M.; Forrás: NetDoktor)