A kezeletlen fitymaszűkület már gyermekkorban is súlyos szövődményeket idézhet elő, felnőttkorban pedig fájdalmas közösülés, szexuális zavarok okozója lehet.

A fitymaszűkület a férfi nemi szerv azon betegsége, mikor a hímvessző végén található mozgékony, a makkot fedő bőrrész (fityma) nyílása olyan szűk, hogy az nem húzható hátra. A fitymaszűkület kétféle szempontból jellemezhető: az alapján, hogy mikor keletkezett, beszélhetünk elsődleges (veleszületett) és másodlagos (szerzett) formáról.

Miért fontos kezelni a fitymaszűkületet?

A nem kezelt esetek súlyos szövődményeket okozhatnak. Tartósan fennálló nehezített vizelés esetén a vizelet pang a húgyhólyagban, mely kiújuló gyulladások alapjául szolgálhat. A vizelés közben létrejövő fokozott hasprés következtében köldök- és lágyéksérv alakulhat ki.

Minden életkorban a fityma alatti makkterület higiéniájának a hiányát okozza, mely az alatta felgyűlő és pangó váladék következtében ismétlődő gyulladások talaját képezheti. Fiatalabb korban sokszor okoz éjszakai ágybavizelést. Serdülő- és ifjúkorban gyakrabban okozhat szexuálisan aktív egyéneknél fájdalmas közösülést, szexuális zavarok okozója lehet.

Mik válthatják ki a fitymaszűkületet?

Az elsődleges oka a fityma nyílásának nem megfelelő kialakulása, a hímvessző és a fityma méretének aránytalansága.

A másodlagos oka cukorbetegség lehet, de kialakulhat ismétlődő gyulladások, vissza-visszatérő nemi betegségek miatt is. Ilyenkor a fityma bőre megkeményszik, hegesedik. Elhanyagolt fitymaszűkület esetében az állapot súlyosbodhat, a fityma berepedezik, hegesedik és abszolút szűkület alakulhat ki.

Hogyan lehet kezelni?

A fityma bőrének igen kicsiny, esetenként csak tűszúrásnyi nyílása megtekintéssel is észlelhető. Súlyosabb esetben vizelés közben a fitymazsák felpuffad, a vizelet vékony sugárban ürül. A másodlagos formáknál észlelhető a fityma megkeményedése is.

Nagyon fiatal korban a fityma kipirosodása, gyulladása kamillás lemosással, jódos ecseteléssel gyógyítható. Súlyosabb esetekben azonban sebészi módszerekkel oldható meg, mind gyermek-, mind felnőttkorban.

(WEBBeteg)