/ TÁPLÁLKOZÁS / Négy nap nassolás nélkül:...
  2012-05-04

Négy nap nassolás nélkül: nem volt könnyű, de megérte

Rebeka újabb kemény fába vágta a fejszéjét: négy napot mindenféle rágcsánlivaló, nassolnivaló nélkül töltött, kizárólag a főétkezések maradtak. Itt olvashattok arról, hogy hogy bírta Rebeka.

- hirdetések -

Szombat

Ma kezdem a nassolás mentes hosszú hétvégémet, ami elég nehéz, mivel én a hétköznapok kavalkádjában és rohanásában néha kizárólag nassolnivalókon élek. Ami rendkívül egészségtelen (kivétel a sózatlan magvak és gyümölcsök). Ezen a hétvégén viszont lemondok mindenféle finomságról, és tényleg megpróbálok odafigyelni arra, hogy mi a legjobb a szervezetemnek. Tapasztaltaimat a Rebeka kipróbálta blog legújabb bejegyzéseiben követhetitek nyomon.

A reggelim általában egy nagy adag kávé (ezt cukormentesen iszom mindig), és valami finom péksüti. Persze ma reggel csak a kávé maradt, a péksütit nagy szívfájdalmak közepette oda kellett adnom a tesómnak, aki kaján vigyorral és nagy megelégedéssel ette meg. A tízóraim egy nagy, savanyú alma volt. Rengeteg dolgom van a hétvégén, szülinapozás, mászkálás, igazán szükségem van az energiára. Valami alternatívát kell találnom a csokira. Segítség!

Vasárnap

diéta30, azaz harminc (!) fokos melegben az ember nem vágyik semmi másra, mint egy hűs citromfagyira és egy jó jeges limonádéra. Én vágyakoztam is, de maradt a behűtött víz kortyolgatása, ami a napon való mászkálástól sikeresen megmelegedett...

A nap csapása mégsem ez volt, hanem nagymamám és az isteni csokis sütije, ami titkos recept alapján készül, és eddig senki se panaszkodott. Mondanom sem kell, hogy abszolút kedvencem. Fájt a szívem nagyon utána.

Ha vasárnap, akkor családi ebéd. Ha családi ebéd, akkor pedig az összes létező finomság az asztalon van. Zserbó, mézes krémes, minden földi jó. Én konkrétan és rezzenéstelen arccal maradtam a salátám mellett, egy kicsi hússal. Úgy érzem, hősiesen helyt álltam. Desszertként egy kis földiepret ettem.

És ha mindez nem lenne elég megpróbáltatás, ráadásul hivatalos vagyok egy szalonnasütésre, ami nem mással egyenlő, mint a nassolnivalókkal. Csipszek, kekszek, ropi, rágcsák, minden, amit el lehet képzelni. Minden bizonnyal az estémet is a jó öreg saláta társaságában töltöm. Remélem azért nem pont a kedvenceimet rakják az asztalra.

Hétfő

Egészen este hatig túléltem almával, sajttal, és egy natúr joghurttal. Semmi kísértés, bár még mindig maradt a tegnapi sütiből. Este moziba invitáltak, amit kitörő örömmel fogadtam, mivel a mozi elengedhetetlen kelléke a nachos, extracsípős szósszal és jalapeno paprikával. Egészen a mozi bejáratig nem tudatosult bennem a tény, hogy bizony itt ma nem ehetek én semmit. Egy mentes víznél maradtam, illetve a Gy. család volt olyan kedves, és meglepett egy csomag sózatlan keshudióval (amit amúgy imádok), hogy ne érezzem magam kitaszítva a moziban.

Később a  kedvenc éttermemben vacsoráztunk, meg kellett állnom, hogy kikérjem az egyik legistenibb desszertet (almás-fahéjas palacsinta, igazi, házi vaníliafagyival). Az est további részében egy pohár vörösbor mellett üldögéltem (na, persze nem bánatölőnek), aminek isteni finom íze volt (és egy-egy pohár sose árt, hiszen a mértékkel fogyasztott minőségi alkohol rendkívül egészséges).

Kedd

Talán ma reggel ért a 4 nap alatt a legnagyobb fájdalom. Nutella. Nutellás palacsinta. Eperrel! Én tudniillik nutella-addikt vagyok, kanállal eszem. A jó hangulat elterelte a figyelmem, és nagyon finom házi joghurtos-gyümölcsös jeges finomságot kaptam kárpótlásul.

Ám egy nagyon pozitív dolgot felfedeztem... A hasam nem puffad fel, és tényleg laposabb. A cukor kiiktatása tényleg nagyon jót tesz, ezt a saját bőrömön is tapasztalom. Lehet, hogy csak a szünettől, és nem a cukor mellőzésétől, de sokkal energikusabbnak és kipihentebbnek érzem magam. Ráadásul rengeteget iszom, és ezt a bőröm is meghálálja!

(Gy. R.)

  Kapcsolódó cikkek