/ TÁPLÁLKOZÁS / Az ételallergia és tünete...
  2009-04-18

Az ételallergia és tünetei

Bár sok ember rosszul bír bizonyos ételeket, a valódi ételallergia (amely akár halálos is lehet) nem olyan gyakori, mint ahogy azt gondolnánk. Sokaknak van viszont intoleranciája bizonyos ételek iránt, amely kellemetlen tünetek kialakulását jelenti az adott étel fogyasztása után.

 Az ételallergiások száma folyamatosan nő, a felnőttek körülbelül 2 százaléka, a gyermekek körülbelül 6 százaléka valódi ételallergiás. Az ételallergiát és az intoleranciát nem mindig könnyű felismerni és elkülöníteni, de ha gondolnak rá, megfelelő vizsgálatok segítségével egyértelműen felállítható (vagy kizárható) a diagnózis, ezáltal lehetőség nyílik a hatékony megelőzésre.

- hirdetések -


Fokozott kockázatod van az ételallergia kialakulásával szemben, ha az allergiás megbetegedések (szénanátha, asztma vagy ekcéma) gyakoriak a családban. Az a gyerek, akinél az egyik szülő allergiás, 50 százalékos valószínűséggel fog allergiában szenvedni. Ha mind a két szülő allergiás, akkor 70 százalék az allergia kialakulásának valószínűsége.
 

Egyes fajtái kinőhetők

Ételallergia leggyakrabban gyerekkorban jelentkezik. A kor előrehaladtával az emésztőrendszer beérik és egyre kevésbé szívódnak fel olyan anyagok, amelyek allergiát hozhatnak létre. A gyerekek általában kinövik a tej, szója, búza illetve tojás allergiájukat.

Ezzel szemben laktóz inkább más betegségek következményeként (például hasmenés után) fordul elő. A kor előrehaladtával viszont megjelenik az ilyen alkatú emberekben. Ha az allergia már gyermekkorban is makacs illetve súlyos volt, továbbá ha dióval, mogyoróval, hallal vagy rákkal szemben van meg, valószínűleg egész életen át megmarad.

Milyen tünetekkel jár az ételallergia?

Az allergiás reakció lehet kellemetlen, de veszélytelen, bizonyos esetekben azonban életveszélyes is. Az ételallergia tünetei általában az adott étel elfogyasztását követően néhány perccel vagy néhány órával alakulnak ki. A valódi ételallergia leggyakoribb tünetei az alábbiak, amit befolyásol az ételallergia típusa is:

  •  a száj zsibbadása;
  •  a bőr viszketése;
  •  csalánkiütés - gyorsan kialakuló, helyüket (több óra alatt) változtató, nyomásra elhalványuló, kiemelkedés nélküli piros foltok a bőrön;
  •  az ajkak, az arc, a nyelv és a torok, vagy akár a test egyéb részeinek megduzzadása;
  •  ziháló légzés, az orr nyálkahártya megduzzadása, súlyos esetben légzési nehezítettség;
  •  hasi fájdalom, hasmenés, émelygés, hányás;
  •  szédülés, ájulás;
  •  ekcéma - lassan kialakuló, helyét nem (vagy alig) változtató, durva felszínű bőrmegvastagodás, amely általában ott alakul ki, ahol a bőr az allergiát okozó anyaggal kapcsolatba került.

 Mi az anafilaxia?

Az allergia súlyos megjelenési formája az úgynevezett anafilaxia, amely életveszélyes tünetekkel jár és azonnali orvosi ellátást igényel! Az anafilaxia tünetei az alábbiak:

  •  a légutak szűkülete, ide értve a torok duzzanatát (gombócérzést a torokban) és a hörgők, hörgőcskék összehúzódását, ami megnehezíti a légzést;
  • vérnyomáscsökkenés (általános értágulat miatt), ami először gyengeséget, szédülést, súlyos esetben eszméletvesztést, esetleg halált okoz (keringési sokk);
  • gyors pulzus (a szervezet válasza az értágulatra, ellensúlyozandó annak vérnyomáscsökkentő hatását).

Mozgás által kiváltott ételallergia. Vannak, akiknél az élelmiszerallergia tüneteit a mozgás váltja ki vagy súlyosbítja. Ahogy a szervezet a mozgás során stimulálódik, viszketés, bizonytalanságérzés és csalánkiütés alakul ki, súlyos esetekben anafilaxia is jelentkezhet.  

A keresztreakciók

Ha valaki allergiás a parlagfűre, akkor keresztreagálhat a dinnyefélékre, ha allergiás a birspollenre, akkor enyhe allergiát mutathat az almára. Ezek a gyümölcsök és zöldségek megfőzve általában nem okoznak tüneteket.

Szájallergia. Egyes embereken bizonyos nyers gyümölcsök és zöldségek enyhe allergiás reakciót váltanak ki: a száj zsibbadását, viszketését és nyálkahártyájának átmeneti megduzzadását. Ez keresztreakció, vagyis a gyümölcsök és zöldségek azon fehérjéi váltják ki, amelyek nagyon hasonlítanak olyan virágpor (pollen) fehérjékhez, amelyekre az illető valójában allergiás.

Mi vezet az ételallergiához?

A valódi ételallergiában az immunrendszer egyes élelmiszerek bizonyos alkotóit célszerűtlenül ("tévedésből") káros anyagnak tartja és védekezik ellenük. Ezekkel szemben termelődhetnek "E" típusú antitestek (IgE), de antitestet nem termelő immunsejtek is működhetnek célszerűtlenül.

Ha az IgE antitestek találkoznak az allergiát kiváltó anyaggal, hozzájuk kötődnek és ez a komplex más immunrendszeri sejtekből (hízósejtek) hisztamin kibocsátását váltja ki. Döntően a hisztamin felelős a csalánkiütésért, a viszketésért, a légutak szűkületéért, a hasi fájdalomért és hasmenésért, a vérnyomásesésért és annak következményeiért (gyengeségérzet, szívdobogásérzet, szapora pulzus, ájulás). A hisztamin orrfolyást és könnyezést is okozhat, de ezek inkább a pollenallergiára jellemzőek.

Mire is vagyunk allergiásak?

Az ételallergia és az ételintolerancia diagnózisának nagy nehézsége, hogy nemcsak az étel fő alkotórészére lehet valaki allergiás, hanem az elkészítés során felhasznált anyagokra is (fűszer, tartósítószer, állagmegőrzők). Mivel a nagyüzemileg előállított félkész- és késztermékek sokféle adalékanyagot tartalmaznak, ráadásul a legkülönbözőbb megjelenésű és ízű termékekben is előfordulnak azonos adalékok, a velük szembeni allergiát nagyon nehéz megkülönböztetni általános emésztőrendszeri betegségektől.
Az ételallergiák döntő többségét bizonyos fehérjék váltják ki. Az allergiát leggyakrabban okozó élelmiszerek a következők:

  •   tojás,
  •   hal,
  •   rákfélék,
  •   olajos magvak (például a dió, a földimogyoró és a török mogyoró).

Gyerekeknél a fentiekhez társulhatnak még a következők:

  • tehéntej;
  • eper, málna;
  • búza;
  • szójabab.

A csokoládé, amit korábban gyakran hoztak gyanúba, csak ritkán allergizál.

(WEBBeteg)

 

 Kapcsolódó cikkek