/ MOZGÁS / Ekkor tilos nyújtani
  2017-12-29

Ekkor tilos nyújtani

Kellemes, tiszta reggel van, és elhatározod, hogy kimész egy kicsit futni. Felkapod a futócipődet és megcsinálod a szokásos kétperces nyújtást.

- hirdetések -

Felemeled az egyik lábadat és behajlítod, hogy lazítsd a hátsó combizmodat, aztán kiegyenesedsz a vádli nyújtáshoz. Néhányszor fel és le ugrálsz, hogy elinduljon a vérkeringésed, és már úton is vagy. Helytelen, helytelen és helytelen, állítja egy professzor, aki éveken át a nyújtás hatásait kutatta. Temérdek új kutatásból kiderül, hogy a legtöbbje annak az általunk előnyösnek hitt nyújtógyakorlatnak, éppen ellenkező hatást érhet el.

Először is, soha nem szabad bemelegítetlen izmot nyújtani, semmiféle módon. Továbbá nem tanácsos statikus nyújtógyakorlatokat végezni (úgy, ahogyan hosszú ideig nyújtva tartod az izmot egy verseny előtt), mert csökkentheti az erődet, energiádat és teljesítményedet. Korábbi tanulmányok is kimutatták ezt a hatást, de csak a 8-30 perces izomnyújtásra tértek ki, ami sokkal több, mint amennyi időt egy hétvégi futó átlagosan rászán.

A professzor és csapata legutóbbi kutatásában, minden résztvevő 90 másodperces négyfejű és hátsó combizom nyújtását vizsgálták, ami egy sokkal reálisabb eredményt mutatott. Meglepetés: a statikus nyújtások még mindig jelentősen csökkentették a részvevők energikusságát. A ballisztikus nyújtások (amikor ugrálsz nyújtás közben) szintén csökkentett erőnlétet okoztak.

7 dolog, amit a helyes nyújtásról tudnod kell

Mindig melegíts be először. Ahhoz, hogy elkerüld a sérüléseket, nyújtanod kell, de soha ne tedd, ha nem melegítettél be. Mindig kezdd egy kis laza aerobicos bemelegítéssel, hogy beindítsd a vérkeringésed, mielőtt akármilyen nyújtást végeznél. Sokkal jobb egy 5 perces fürge séta, vagy lassú kocogás, mint a nyújtás edzés előtt. A bemelegítés serkenti a vérkeringést, az izom hőmérsékletét növeli, ami a kollagén rostokat sokkal rugalmasabbá teszi, olyanokká válnak, mint egy gumiszalag.

A bemelegítés után végezz dinamikus (nem statikus) nyújtást. A dinamikus nyújtás lassú, kontrollált mozdulatokat jelent, ami sokkal jobb, mint a statikus. Egészítsd ki egyszerű mozdulatokkal, mint a kar vagy csípő körzés, a jóga gyakorlatokkal, vagy az imént említett sétálással, jogolással.

A kutatások ezt ugyan nem bizonyították világosan, de egyre több szakértő egyetért abban, hogy a dinamikus nyújtás a lehető legjobb egy edzés vagy verseny előtt. A helyes technika a kulcs. A rossz technika, ami anatómiailag nem megfelelő, növeli a sérülés kockázatát.

Alsótestre három, minden célnak megfelelő dinamikus nyújtást ajánlunk:

  • Masírozás: Lassan emeld a lábaidat egyenesen magad elé, a normál lépéshosszoddal, váltogatva. Ez egy hatékony hátsó combizom nyújtás.
  • Térdemelések: Séta közben húzd fel a térdeidet a mellkasod felé. Változtatásként, amikor a jobb térded felemelkedik, húzd óvatosan a lábadat a bal felé, és a testedet jobbra, a gerincnyújtáshoz. Ismételd mindkét oldalon séta közben.
  • Sarokemelés: Gyaloglás közben hajlítsd be az egyik térdedet, és emeld magad mögé, mintha fenékbe próbálnád rúgni magad. Ez nem büntetés, hanem négyfejű combizom nyújtó gyakorlat.

Csinálj sok ismétlést 30 másodpercig a saját tempódban. A lényeg, hogy a mozgásokat kontrolláltan csináld. Állj meg, ha elfáradtál. Fontold meg a jógát. Nem érdekes, hogy ezzel az új kutatással valami olyanra jöttek rá, amit a jógaoktatók már évezredek óta tudtak? Ha ismered a jóga alapokat, akkor használhatod a mozdulatokat, és a dinamikus nyújtásokat egy futóedzés vagy hosszabb biciklizés előtt is.

A hajlékonyság javítása által a tested és lelked is kiegyenlítődik. A jóga segíthet a hajlékonyság és erő összehangolásában, a helyes légzésben, csökkenti a fej, nyak és hátfájdalmat, és visszaadja a test egyensúlyát. Ha edzettél, vagy túl vagy a versenyen, akkor végezd a statikus nyújtást. Túl sok ember végez statikus nyújtást edzés előtt, és utána pedig semmit. Ez a leggyakoribb hiba. Ez az, ami elősegíti az izmok megnyúlását és javítja a hajlékonyságot. A statikus nyújtásnak legalább 30 másodpercig kell tartania.

Nem szabad fájnia!

Tanulj bemelegítéseket és nyújtásokat a sportágadnak megfelelően. A kutatócsapat 29 különböző csoporttal dolgozott, úgyhogy mindenféle sportsérüléssel találkoztak. Például, a foci vonalbírók nagyon érzékenyek a vállsérülésekre. A futók térdproblémáktól szenvedhetnek és sípcsontszúrástól. A golfozók vörös zónája gyakran az alsó hát. Soha ne nyújts odáig, hogy fájjon. Felejtsd el azt a tévhitet, hogy fájdalom nélkül nincs siker. Ne akarj fájdalmat érezni dinamikus nyújtás közben.

Lazán kell kezdeni, és aztán fejlődni. Amikor utána statikus nyújtást végzel, akkor az enyhe kellemetlenségig és intenzitásig kell menned, hogy javítsd a hajlékonyságod. De ha már grimaszolsz, az izmaid megfeszülnek, hogy megvédjék magukat, ami felesleges.

Nyújtással a stressz ellen

A stresszes időkben is segíthet a nyújtás. Amint azzal tisztában vagy, az elméd hatással van a testedre, és a tested az elmédre. Az emocionális stressz időszaka alatt a testedben levő izmok megfeszülnek.

Ez egy alkalmazkodó reakció az akut stresszre, mivel “hadba állítja” a testedet a veszély estére, például hogyha ütés érne, az izmaid segítsenek megvédeni téged. De a krónikus stressz esetében ugyanazok a mechanizmusok, amelyek megvédenének, problémát okozhatnak: a krónikusan megfeszült izmok, különösen a háton és a nyakon, hajlamossá tesznek a fájdalomra és sérülésekre. Ezért a stressz kezelő technikák segíthetnek ennek megelőzésében. A megfeszült izmok óvatos nyújtása is nyugtatólag hat az agyra, csakúgy, mint a test többi részére.

(KamaszPanasz - Sz. D. L. Forrás: webmd.com)