/ LÉLEK / X, Y és Z-generáció
  2017-11-12

X, Y és Z-generáció

Ha nagymamánkat kérdeznénk, hogy mi is az a WOW, MMORPG, skype, bootolás, like vagy LOL, akkor szerencsés, ha legalább az egyik kérdést meg tudja válaszolni. A kérdés persze fordítva is igaz, ki tudja azt, hogy mikor és hogyan kell elültetni a palántát, hogyan kell kacsát nevelni vagy mikor kell permetezni a szőlőt?

- hirdetések -

Társadalmunk tudása átrendeződött. Korábban az idősebb generáció tanította az ifjakat, a felhalmozott tudást lassan csepegtették, plántálták át a fiatalabbak agyába. Az eszközök, amiket ük-ük apáink is használtak (pl. kapa) évszázadokon át változatlanok maradtak. Minél idősebb volt valaki, annál jobban értett a szakmájához, annál inkább elismerték tudását. Nem csak a szakikra kell itt gondolnunk, egy évszázada még lehetett valaki igazi polihisztor. Mostanra azonban annyi tudás halmozódott fel, hogy nem találunk olyan embert, aki a tudomány több területén kiemelkedőt tud alkotni. Az is kihívás, hogy egy adott területen felhalmozott tudásban elmélyüljünk.

X-generáció

X-generációba azokat az embereket soroljuk, akik az 1960-1970-es években születtek. Hozzájuk már közelebb áll az internet világa. Megpróbálnak haladni a korral, tájékozódni a legújabb netes trendekről, de „nincs annyira a vérükben”, mint a későbbi generációknak. Az X-generáció elnevezés azonban régebbi gyökerű. A mai 40-50 éveseket fiatalkorukban lázadónak tekintették: házasság előtt léptek intim kapcsolatba, nem olyan vallásosak, mint szüleik és úgy írták le őket, mint akik „nem tisztelik szüleiket”.y-generáció

Y-generáció

Az Y-generáció alatt a mai huszon- és harmincéveseket értjük.  Ennek a generációnak már nem jelent problémát eligazodni a felgyorsult világban: pörög az életük és megpróbálnak „up to date” lenni a technikai vívmányokban. Gyakorlatiasan használják a számítógépet, a telefonokat, nem jönnek zavarba, ha valami új technikát kapnak kézhez: azonnal feltalálják magukat és birtokba veszik azt.

Ennek a generációnak már egészen más vágyai vannak, mint az előzőnek. Már nem csupán a családalapítás, hanem a karrierépítés is céllá vált, ami egy teljesen új terület a generáció nő tagjainak. Sokan megpróbálnak egyensúlyozni munka és karrier között, de mivel nincs korábbi minta arra, hogy ezt hogyan is lehet véghezvinni, nő a belső bizonytalanság.

Más elvárásokkal lépnek munkába: olyan munkát szeretnének végezni, amit szeretnek is. Ha nincsenek megelégedve valamivel, akkor tovább állnak. Ez elsőre nagyon pozitívnak és öntudatos létnek tűnik, de mint mindennek, ennek is megvan az árnyoldala: a szociális élet sérül, hidegebbek és keményebbek. Korábban az volt a szakmailag elismert, aki nagy tapasztalattal rendelkezett, ma a fiatalságnak adnak teret. Ez frusztráló a fiatalok számára, hiszen 30 éves korukra „meg kell valósítaniuk önmagukat”, „be kell futni”, „el kell helyezkedni.” A sok „kell-ben” pedig valahol elveszik a család és a kiegyensúlyozott élet.

Erről a generációról egy sci-fi sorozat epizódja jut eszembe. Ebben a fantázia világban, egy párhuzamos dimenzióban, a fiatalság a legfőbb érték, 30 év felett már nyugdíjas az ember…

Z-generáció

Ha a 90-es években születtél, akkor már a Z-generáció tagja vagy. Ez a generáció már egyenesen a technika világába született bele, ők azok, akik a csörgővel együtt már egérrel és billentyűzettel is játszadoztak. Ennél fogva „vérükké vált” a technika, a különböző kommunikációs eszközök. Ők már meg sem lepődnek azon, hogy a YouTube mobiltelefonon is elérhető. Viszont rajtuk is igen nagy a nyomás, hiszen minél hamarabb el kell dönteniük, hogy milyen pályára lépnek és milyen karriert akarnak befutni. A szóhasználatukat már végkép nehezen értik meg a nagyszülők, igen sok szlenget használnak.

Korábban a magánélet védelme teljesen természetes volt. Egy bizonyos szűk körrel osztottuk meg félelmeinket, csalódásainkat és fájdalmunkat. A közösségi oldalak egy új lehetőséget biztosítanak arra, hogy minél több embernek és minél gyorsabban öntsük ki a lelkünket. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy mindennek van jó és rossz oldala is. Egyrészt az illető nagyon könnyen és nagyon gyorsan megkönnyebbül attól, hogy elsírja a bánatát a Facebookon, az Iwiwen, egy blogon, a Twitteren stb. De: ehhez az információhoz illetéktelen emberek is hozzáférnek, nem csak a legjobb barátaink olvassák.

Azt is sokan elfelejtik, hogy ami egyszer a netre kerül, annak nyoma marad még akkor is, ha kitöröljük a posztot vagy a képet. Hosszabb távon egészen máshogy hathat a személyiségre ez a gyors frusztráció levezetés. A frusztráció igen kellemetlen, de szükséges része az életünknek. Szociális támaszokra szükségünk van, de arra is, hogy mi magunk belső világunkban próbáljunk meg valamit kezdeni ezzel a teherrel, így alakulnak ki megküzdési technikáink.

Tehát próbáljunk meg türelmesebb lenni szüleinkkel, nagyszüleinkkel, nincs könnyű dolguk a XXI. században. Ha egy írástudatlan ember kezébe könyvet adunk, nem várhatjuk el tőle, hogy azonnal el tudja azt olvasni. Ugyanígy nekik is időre van szükségük, hogy megértsenek egy teljesen más, egy teljesen új nyelvet.

(Börcsök Gyöngyi)