/ LÉLEK / Amikor dühbe jövök...
  2010-06-16

Amikor dühbe jövök...

A düh természetes reakció akkor, ha valami frusztráció (akadályoztatás) ér.

Tehetetlen indulat, kisebbeknél toporzékolás, ordítás, kiabálás, sírás, csapkodás, földre fekvés. Ilyenkor kicsinek, erőtlennek érzi magát arra, hogy valamit elérjen, valamit megszerezzen, valamit megkapjon, valami úgy legyen, ahogyan ő akarja.

A szülők reakcióján nagyon sok múlik. Ha ilyenkor megengedi a vágyott dolgot, arra tanítja meg akaratán kívül is a gyereket, hogy ez a célja elérésének útja-módja. Viszont ha ezt leállítja, és erre különféle jó és rossz eszközök is vannak persze, és helyette a cél elérésének más lehetőségét is megtanítja, akkor cselekszik jól. A düh elmúlik, mert a gyerek többé már nem tehetetlen.

- hirdetések -

Vannak dolgok, amelyeket nem lehet, nem akkor lehet, nem úgy lehet megkapni, ahogy az illető szeretné. Legyen az kicsi vagy nagy. Ezt nagyon nehéz tudomásul venni, elfogadni, értelemmel kezelni. Érezhet dühöt, ki is fejezheti, ha azzal nem bánt igazságtalanul másokat. A gyengébben könnyű, de szánalmas kitölteni a dühöt, szóval vagy tettel. Sajnos erre végeláthatatlan a példák sora.

A "gyilkos düh"

A düh, ha nem pozitív cselekvésre sarkall, mindig átfordulhat agresszióba. Az agresszió pedig igen sokszor kontrollvesztéssel jár, erőszakba torkollik. Gyakran picurka dolgok alakulnak át gyilkos dühbe, indulatba, erőszakba. Különösen, ha súlyos önértékelési zavarról is szó van: ha valaki azt hiszi, hogy amit ő akar, az neki jár, és mindenki arra van, hogy amit ő szeretne, azt neki megadja, az ő szavát teljesítse.

Ez a gondolatmenet és hozzáállás gyerekkorban, a szülők aktív segédletével alakul ki és válik elviselhetetlen személyiségvonássá. Ha két hasonlóan nevelt, hasonlóan gondolkodó személy ütközik, akkor mi van?! Eszükbe se jut gondolkodni, engedni, mérlegelni! Jár nekik, és kész. Legyen az tárgy, pénz, társ, bármi.

Eszközökben nem válogatnak, ütnek

Dühösek arra, hogy akadályba ütköznek és el akarják pusztítani annak vélt vagy valós okozóját, így jön létre az erőszak. Oka: a konfliktuskezelés eszközeinek hiánya, beszűkült tudatállapot, alacsony önismeret, hibás, gyakran kóros önértékelés.

Mindezeket meg kell tanulni! Szülőtől, baráttól, példaképtől, ha mindezek olyanok, akiktől meg lehet tanulni.
Ennek hiányában pszichológushoz, nevelési tanácsadóhoz kell fordulni.

 

 Kapcsolódó cikkek

- Kazimir Ágnes, pszichológus -