Medencefájdalomnak a has alsó részében kialakuló, illetve a medencetájékra kisugárzó fájdalmat nevezzük. Krónikus medencefájdalomról akkor beszélünk, ha a medence területén (a köldök és a csípő közötti rész) fellépő fájdalom több mint 6 hónapig tart.

Gyakran előfordul, hogy amikor az orvos azt kéri a betegtől, hogy mutassa meg, hol fáj, nem tud egy konkrét pontra mutatni, inkább egy adott területre helyezi a kezét.

A krónikus medencefájdalom lehet egy másik betegség tünete is, de önmagában is jelenthet problémát. A betegség okát gyakran nehéz megtalálni, azonban ha ez mégis sikerül, akkor a kezelés ezen ok megszüntetésére irányul.

Egyes nők kénytelenek úgy együtt élni a panaszaikkal, hogy nem kapnak orvosi magyarázatot arra, ami a fájdalmukat magyarázná. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a panaszuk ne lenne valódi és kezelhető. Ilyen esetekben a kezelés leginkább a fájdalom enyhítését szolgálja.

Tünetek

A krónikus medencefájdalomnak sok tünete van, ezek a következők:

• erőteljes és állandó fájdalom
• csak időnként felmerülő fájdalom
• tompa fájdalom
• éles, nyilalló fájdalom vagy görcsök
• olyan érzés, mintha belül a medencére valamilyen nagy teher, nyomás nehezedne

További tünetek lehetnek:

• szexuális együttlét közbeni fájdalom
• fájdalom bélmozgás és vizelés esetén
• fájdalom, ha hosszú ideig ül a beteg

A kellemetlen érzés akkor is erősödhet, ha nagyon hosszú ideig áll valaki, illetve a panaszok enyhülnek, ha ezután lefekszik. A fájdalom lehet nagyon enyhe és zavaró, de lehet olyan erős és intenzív is, hogy akár a napi munkát, mozgást és az alvást is befolyásolhatja és zavarhatja.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha krónikus fájdalomról van szó, nehéz eldönteni, hogy mikor forduljunk orvoshoz. Akkor kell felkeresni a szakembert, ha a tünetek rosszabbodnak, illetve a betegség már a napi tevékenységek elvégzésében is zavart okoz.

Az esetek legnagyobb részében az első vizsgálatokat mindig a háziorvos vagy a nőgyógyász végzi. Ezután valószínűleg egy gasztroenterológust (aki az emésztőrendszeri problémákkal foglalkozik), egy urológus-nőgyógyászt, illetve egy pszichiátert vagy pszichoterapeutát (aki leginkább az izomfájdalom lelki eredetével foglalkozik) is fel kell keresned.

Mit tehetsz a teljes felkészülés érdekében?

• Készíts listát a tünetekről és azokról a dolgokról, amelyeket gyakran tapasztalsz. Ne felejts ki olyanokat sem, amelyek látszólag nem tűnnek fontosnak, vagy nem gondolnád, hogy köze lehet a betegséghez.
• Készíts listát azokról a betegségekről vagy esetleges problémákról, amelyek esetlegesen fontosabbnak bizonyulnak a kórtörténetedben. Azt is írd a listára, ha volt valamilyen fontosabb változás az életedben a közelmúltban, vagy hogy ért-e valamilyen nagyobb stressz.
• Készíts listát azokról a gyógyszerekről is, amelyeket rendszeresen szedsz, és írd hozzá azt is, hogy melyikből mennyit szedsz. Legyen a listán az összes olyan gyógyszer, amit receptre adnak, és azok is, amelyeket vény nélkül meg lehet venni, illetve ne felejtsd ki a vitaminokat és étrendkiegészítőket sem!
• Jó ötlet, ha valamelyik rokonod vagy közelebbi barátod elkísér a vizsgálatra, mert egyedül nem könnyű emlékezni minden fontos információra, és ők a segítségedre lehetnek.
• Írd össze azokat a kérdéseket, amelyeket fel akarsz tenni. Viszonylag kevés időt fogsz tölteni az orvosoddal, így érdemes előre listát írni a kérdéseidről, nehogy valamelyiket elfelejtsd, és ne kapj rá választ.

(KamaszPanasz - H.I.; forrás: Mayo Clinic)