/ BETEGSÉGEK / A vérszegénységről
  2015-03-27

A vérszegénységről

Egy fárasztó nap után sok fiatal csak pihenésre vágyik. Sokuknál előfordul, hogy hazaérkezéskor már csupán az ágyig van erejük elmenni, s a délután nagy részét átalusszák.

- hirdetések -

Ez egyre gyakrabban történik meg fiatalokkal, pedig nekik minden képességük megvan arra, hogy átvészeljék a napi megterheléseket (iskola és egyéb elfoglaltságok, az egész napon át tartó odafigyelés) és mégis fáradtan, megtörten érnek haza és esnek be az ágyba, nem is csoda.

Azonban nem árt odafigyelni, mert a folyamatos fáradtságra létezik egy másik magyarázat is: a vérszegénység (anémia).

Mi is az az anémia?

Ahhoz, hogy érthető legyen a magyarázat, a folyamatot az elejéről kell kezdeni. Belégzés során oxigénben dús levegő érkezik a tüdőbe, ami a léghólyagocskák vékony falán áthatolva bejut a véráramba és a vérrel eljut a test valamennyi szervéhez, szövetéhez és sejtjéhez. Oxigén nélkül a sejtek rövid idő alatt elpusztulnának (különösen az idegsejtek érzékenyek a hiányára, így már néhány perc elég ahhoz, hogy beálljon a sejthalál).

Az oxigén szállításáért a vörösvértestek a felelősek szervetünkben. A vörösvértestek, más néven eritrociták, a testünkben található nagyméretű csöves csontok velőállományában (vörös csontvelőben) képződnek. A vörösvértestekben található komplex fehérje, a hemoglobin képes megkötni az oxigénmolekulát. A hemoglobin előállításához a szervezetnek sok vasra van szüksége valamint más ásványi anyagokra, ezek a rendszeres és kiegyensúlyozott táplálkozás során jutnak be a szervezetbe. 

Akkor beszélünk anémiáról, amikor az adott személynek a normálistól eltérő, kevesebb a vörösvértest száma (koronként és nemenként eltérő a normális mennyiség).     

Háromféle oka lehet az alacsony vörösvértest számnak:

1. Ha folyamatosan, nagy mennyiségben pusztulnak el a vörösvértestek (külső-belső hatások által).

2. Ha nagymértékű vörösvértest-veszteség következik be (pl. vérzés esetén).

3. Ha a szervezet nem tudja elég gyorsan pótolni a széteső vörösvértesteket (életidejük a vérben átlagosan 100-120 nap).

Többnyire az okok összefüggnek és többnyire vérveszteség áll az anémia hátterében, más esetben konkrét betegségek okozzák. Létezik például egy viszonylag ritka, genetikai eredetű betegség, a sarlósejtes anémia, itt a vörösvértestek degenerált alakúak és elégtelen az oxigénszállítási képességük.

Amikor vérveszteség áll be a szervezetben, akkor a vörös csontvelő pótolja a hiányt, de ha a folyamat hirtelen, rövid idő alatt játszódik le (pl. balesetnél), akkor a szervezet nem képes tartani a lépést a hiánypótlással és fellép az anémiás állapot. 

Olyankor is előfordulhat anémia, amikor hosszú időn keresztül, folyamatos kis mennyiségű vérvesztés történik, ez leginkább a lányok esetében, erős menstruációs vérzéskor szokott bekövetkezni. Ehhez hozzáadódhat még az is, ha táplálkozási szokásaiból kifolyólag vashiányban szenved az illető - ez a vashiányos anémia.

A vashiányos anémia a leggyakoribb előfordulási módja a vérszegénységnek. A szervezet ugyan képes bizonyos mennyiségű vas tárolására, de megfelelő pótlás hiányában hamar kiürülnek a tartalékok és a vörösvértestek előállítása problémába ütközik. Ha a vörösvértest és a hemoglobin képződés mértéke a normális alá esik, akkor az anémiás állapotot jelent. Az anémiás beteg sápadt (leginkább az arcon látni), folyton fáradt és aluszékony. Fontos szempont ilyen esetekben a megfelelő táplálkozási szokások beállítása, hiszen a szervezetnek szüksége van a vörösvértest termeléséhez pl. B12-vitaminra és folsavra is, amelyek például a spenótban, magvakban találhatóak meg.

Egy másik eshetőség, amikor a csontvelő működésében zavar keletkezik (betegség, fertőzés vagy kemoterápiás kezelés hatására) és nem tud vörösvértestet termelni: ez pedig a hemolitikus anémia. Ez azt jelenti, hogy a vörösvértestek élettartama a vérben rövidebb az átlagosnál. Ha a vörösvértestek még érésük előtt elpusztulnak, akkor a csontvelő képtelen időben pótolni a keletkező hiányt. Ez a probléma lehet autoimmun betegség ereménye, amikor a szervezet önmaga ellen fordul és pusztítani kezdi a vörösvértesteket.

Miért lehet anémiás egy tinédzser?

A kamaszkori változások során, például a hirtelen növekedés miatt tápanyaghiány, így többek között vashiány léphet fel a szervezetben. A növekedés során a szervezetnek fokozott mértékben van szüksége az értékes tápanyagokra (pl. vas, folsav, B12 és egyéb vitaminok), ezért a fejlődő gyerekeknél nagyon oda kell figyelni a jó táplálkozásra.

A pubertáskor során és azt követően is a lányok fokozottan ki vannak téve az anémiának, mivel a menstruációs ciklusuk során több-kevesebb vért veszítenek. A terhesség szintén vashiányt idézhet elő, ugyanúgy, ahogy egy meggondolatlan, drasztikus fogyókúra is.

A vegetáriánusok szintén jobban ki vannak téve az anémia kockázatának, mivel a vasat leginkább a vörös húsok tartalmazzák nagy mennyiségben vagy például a máj. Ugyan kis mennyiségű vas megtalálható az egyes növényi eredetű élelmiszerekben, de az elenyésző mennyiségű a húsban találhatóhoz képest, valamint a növényi vas felvétele nehezebb a szervezet számára.

(N. L., teensandhealth.blogspot.com)