/ BETEGSÉGEK / A vérszegénység tünetei é...
  2010-09-17

A vérszegénység tünetei és rizikófaktorai

A vérszegénység (anémia) a szervezet normál működésű összes vörösvértestszámának és az ehhez kapcsolódó paraméterek, például a hemoglobinszint-csökkenését jelenti.

A vörösvértestek a vörös csontvelőben képződő mag nélküli alkotóelemek, melyek a szervezet oxigén és szén-dioxid szállítását végzik. Központjukban található a hemoglobin nevű molekula, mely egy fehérje-vas komplexből áll. Ez köti meg a tüdőnk által belélegzett oxigént, majd elviszi azt a vér útján minden szervünkhöz és a szervekből, sejtekből a szén-dioxidot felveszi és elszállítja a tüdőbe, ahol kilélegezzük.

- hirdetések -

 

A vérszegénység rizikófaktorai

  • vegetáriánus étkezés
  • bőséges menstruáció
  • túlzott tejfogyasztás

Csökkenhet a vörösvértestszám, ha nem képződik belőle elegendő vagy elveszítjük, illetve idő előtt elpusztul. Ezt okozhatják például a vörösvértest veleszületett betegségei, fertőzések, gyógyszerhatás, vas-, B12 vitaminhiány, illetve daganatos betegségek.

Nagyobb mennyiségű vagy hosszabb időn át tartó kisebb mennyiségű vérveszteség miatt is kialakulhat vérszegénység, például egy nagyobb baleset kapcsán vagy például olyan lányoknál, akiknek a menstruációs ciklusa szabálytalan és akár 2 hétig is eltart, illetve ha a havi vérzés nagyon bőséges.

A vérszegénység hátterében mindazonáltal leggyakrabban a vashiányos anémia áll. A gyermekek, amíg el nem érik a felnőttkort egyfolytában növekednek, nő a testsúlyuk, a testmagasságuk, egyszóval gyarapodnak. Ez a növekedés a csecsemő- illetve a serdülőkorban a legkifejezettebb. Ilyenkor a szervezet vasszükséglete is nagy. Ezzel az igénnyel azonban a szervezet sok esetben nem tud lépést tartani és ezért vérszegénység alakulhat ki.
Ehhez hozzájárulhat, hogy gyermekek sajnos gyakran egyoldalúan táplálkoznak, sokszor hiába próbálkozunk többféle ételt adni nekik, ők nem mindig fogadják el, sok kicsinek idegenek az ízek, az ételek külleme, színe, így inkább egy bevált ételből akarnak csak enni. Ez sajnos különösen, ha vasszegény ételeket fogyasztanak szintén vérszegénység kialakulásához vezethet.

A különböző táplálékfelszívódási zavarral rendelkező gyermekeknél nem csak a táplálék, de a vas bélrendszerből való felszívása is zavart lehet, mely vérszegénység kialakulásához vezethet.

A negyedik ok a vérvesztés lehet. Itt nem csak a látható, nagy mennyiségű vérzésre kell gondolni, hanem a rejtett vérzéseket is figyelembe kell venni. Ilyen rejtett vagy úgynevezett okkult vérezgetés alakulhat ki tejallergiás gyerekeknél. Tejallergiás kicsiknél ugyanis a vastagbél begyullad és a haspuffadás, hasmenés mellett véres székletürítés is jelentkezhet.

Ilyenkor sokszor annyira kevés vér távozik a széklettel, hogy az szabad szemmel nem látható, csak egy idő után a gyermek sápadtsága hívja fel a figyelmet a kicsi vérszegénységére és a rejtett vérezgetés lehetőségére.
A gyermekeknél az is speciális helyzetet teremt, hogy a vörösvértest normál száma a különböző életkorokban eltérő. Újszülött korban az élet első napjaiban ez a szám általában igen magas, majd fokozatos csökkenése alakul ki létrehozva egy fiziológiás csecsemőkori vérszegénységet. Ez általában az élet 2-3. hónapja között szokott kialakulni, mely spontán rendeződik. Aztán a vörösvértestszám fokozatosan, lassan a serdülőkor végére eléri a felnőttkori normál értéket.

A vérszegénység tünetei

 

Megelőzés
Változatos étkezéssel, ha egyoldalúan táplálkozol, akkor vitaminok adásával. Ma már több vassal dúsított vitaminkészítmény kapható.

Mivel a vörösvértest  központi szerepet játszik az egész szervezetben, így tünetei is sokrétűek. Csecsemőknél, kisdedeknél a szellemi-, mozgásfejlődés meglassulását okozhatja, súlyosabb esetben a kicsi testsúlya stagnál, majd csökken. Nagyobb gyerekeknél fáradékonyság, fizikai teljesítőképességük csökkenése, nyűgösség, sápadtság, szédülgetés, fejfájás, ingerlékenység, a gondolkodás zavara, étvágytalanság tapasztalható.

Jelentkezhet a szájzugok berepedezése, nyelési nehezítettség, a körmök kanálszerűen kivájtak lehetnek, fertőzésekkel szemben fokozott lehet a hajlam, súlyosabb esetben ájulás, szaporább szívdobogás is felléphet.

Kezelési lehetőségek

Ha a vérszegénység kis fokú, akkor gyógyszeres kezelésre nincs szükség, ilyenkor vasdús étkezés elegendő lehet. Csecsemőkorban erre legjobb az anyatej, mely fél éves korig fedezi a baba szervezete számára szükséges vas mennyiségét.

Ha az eredmények gyógyszeres kezelést tesznek szükségessé, akkor vaspótló készítményt kell szedni folsavval kiegészítve. A gyógyszereket folyamatosan kell adni a gyermeknek, általában 2 hónapi kezelés után kontroll vérkép segítségével lehet megállapítani, hogy a kezelés mennyire volt eredményes, kell-e még folytatni vagy sem.

Ritka esetekben a vasat injekció formájában kell pótolni, nagyon súlyos esetben vér adására kerülhet sor. Természetesen, ha a kórelőzmény során felmerül a rejtett vérzés lehetősége, akkor annak megfelelően vizsgálják és kezelik a gyereket.

(WEBBeteg)

  Kapcsolódó cikkek