/ ZÖLDÖVEZET / Alattomos, mérgező vegysz...
  2015-02-02

Alattomos, mérgező vegyszerek. Vigyázzunk velük!

Bonyolult nevű, ismeretlen vegyületek, megjegyezhetetlen rövidítésekkel. Hogyan hatnak a legalattomosabb vegyszerek ránk és környezetünkre?

- hirdetések -

Ftalátok

Olyan, a műanyagiparban használt kémiai anyagok, melyek a műanyagot megfelelően rugalmassá, hajlíthatóvá teszik. Rengeteg használati tárgyunkban megtalálhatóak, többek között mosószerekben, dezodorokban, műanyag esőkabátokban, kerti locsolócsövekben és néhány hajspray-ben is.

Lenyelve vagy belélegezve, ritkább esetekben pedig a bőrön keresztül, ftalát tartalmú anyagokkal való érintkezés során juthatnak a testünkbe. Még nincsenek biztos tapasztalatok a ftalátok emberre gyakorolt egészségügyi hatására vonatkozóan, mégis érdemes elővigyázatosnak lenni, mert laboratóriumi patkány vizsgálatok szerint a vegyületnek máj- és szaporító szervrendszert károsító hatásai lehetnek. 

Hosszú láncú perfluorozott szénhidrogének (PFC)

Tűzálló tulajdonságaik miatt a PFC-ket előszeretettel használják az elektromos és autóalkatrészek, textilek előállításakor, valamint az építő- és légi iparban, nem is beszélve a tapadásmentes konyhai eszközök gyártásáról (pl. teflon). Ezek a vegyi anyagok valószínűleg elsődlegesen az étkezés során kerülnek a szervezetünkbe.

Bár nem tudjuk, hogy a PFC-k az emberi szervezetre milyen hatással vannak, a kutatók májkárosodást állapítottak meg a nagy mennyiségű PFC-vel kezelt majmok csoportjánál, ez pedig azt jelzi, hogy velük kapcsolatban sem árt elővigyázatosnak lenni.

Polibrómozott difenil-éterek (PBDE) 

A PFC-hez hasonlóan ezek is nagyon hatékony lángállók, ezért műanyagokban, vezetékek szigeteléséhez és textilekben, valamint bútorokban és matracokban is gyakorta megtalálhatók.  Az emberi szervezetbe hal, zsíros ételek és tej fogyasztása útján is bekerülhetnek. Itt azután a zsírszövetekben halmozódnak fel, lebontásukról nem sokat tudunk.

Állatokban a PBDE-k többféleképpen is károsan hatnak a pajzsmirigyre, az agy fejlődésére és a szaporító szervrendszerre. Az emberi testben kifejtett esetleges hatásai még nem ismertek.

Rövid láncú klórozott telített szénhidrogének (SCCP)

Leggyakrabban PVC-ből készült csövekben, valamint a fémiparban zsírozó anyagok és hűtőfolyadékok előállításához használják. A SCPP-ket már kimutatták az anyatejből és több európai illetve japán élelmiszerből is. Ezek az anyagok az állati zsírszövetben is felhalmozódnak, és bizonyítottan mérgező hatással vannak „birtokosukra”.

Antrazin

Évente több mint 30 millió liter antrazint permeteznek ki a nagyvilágba, első sorban a kukoricaültetvényeken. A mezőgazdaságban dolgozók belélegzik a vegyszert, de az bőrükön keresztül is felszívódhat. Ezen kívül a talaj – és ivóvizekben is kimutatták az antrazin jelenlétét.

Állatkísérletekben  bizonyították, hogy jelenléte későn kezdődő pubertáskort, csökkenő termékenységet  és alacsony prolaktin és tesztoszteron hormonszintet eredményez. Felmerült ellene a gyanú, hogy rákkeltő hatással rendelkezik.

Perklorátok

Ezeket az anyagokat főként a hadiiparban és az űrhajózásban használják rakétagyártáshoz, de olyan fogyasztói termékekben is megtalálható, mint a gyufa vagy a tűzijáték. Régen még a pajzsmirigy túlműködésének ellenszereként használták a gyógyászatban, ma azonban már szennyező anyagnak számít.

A víz, a tej, és magas víztartalmú növények fogyasztása során kerülnek legnagyobb részt a szervezetbe. Állatokon és embereken folytatott tanulmányok kimutatták, hogy a perklorátok megzavarják a pajzsmirigy hormontermelését.

Benzol

Egy illékony anyag, ami szén- és petróleum előállításakor keletkezik. Sokszor ólmozatlan benzin és egyes ipari oldószerek adalékanyaga, valamint a cigarettafüst mellékterméke. Egyes építőanyagokból is benzol távozik a levegőbe.

Az emberek a benzolt belélegzik, részecskéi eljutnak az agyba, a zsírszövetekbe, és terhes nők esetén még a méhlepénybe is! Magas koncentrációjú benzol belégzése idegrendszeri zavarokhoz, végső esetben halálhoz is vezethet.

Akrilamid

Gélekben és ragasztóanyagokban használatos, és főleg élelmiszerek csomagolásában, kozmetikumokban és eldobható pelenkákban fordul elő. Ételeink egy részében szintén megtalálható: a barbecue-s vagy gyorséttermi sült krumpliban – vagyis magas keményítőtartalmú ételekben – a sütés során akrilamid is keletkezik.

Az anyag cigarettafüsttel, ivóvízzel, és akrilamid tartalmú anyagokkal való érintkezéskor is bejuthat a szervezetbe, ahol bőr-, szem-, és felső légúti irritációt okoz.

Biszfenol-A (BPA)

Főleg műanyagokban: például kontaktlencsékben, autó alkatrészekben, CD-kben, ételhordó dobozkákban, műanyag konyhai evőeszközökben és játékokban fordul elő. Testünkbe olyan élelmiszer közvetítésével kerül, ami korábban BPA tartalmú műanyaggal érintkezett.

Állatokra kifejezetten veszélyesnek bizonyult, megzavarja az agy és a szaporító szervek fejlődését. Embereknél felmerült a gyanú, hogy a BPA segíti egyes szívbetegségek kialakulását.

Metil-terc-butil-éter (MTBE)

Régen a gázolaj oktánszámának növelése érdekében általánosan használták, mára azonban kiderült, hogy a MTBE a vizekben is felhalmozódik, ezért sok helyen betiltották vagy korlátozták használatát. Még mindig jelen van a talajvízben, városok levegőjében. Fejfájást, hányingert, szédülést, és légúti irritációt okozhat.

Forrás: http://www.forbes.com

(M.N.)