/ TEST / Ketogén diéta: gyógymód v...
  2019-07-23

Ketogén diéta: gyógymód vagy divat?

Nagyjából minden héten előkerül egy-egy új, vagy újra elővett diéta, amit egészségmegőrzésre, súlycsökkentésre, vagy éppen betegségek ellen javasolnak. Általában mindenre egyszerre. Most előtérbe került a ketogén diéta, nézzük meg mit kell róla tudni.

Egész könyvek és weboldalak épülnek a különböző diétákra. Vannak köztük teljesen ártalmatlanok, de vannak olyanok is, amik sokkal komolyabbak, mint, hogy a hétköznapokban csak úgy próbálkozni lehessen velük. Ilyen az egyre divatosabb ketogén diéta is. A mindenki számára elérhető, jól érthető tartalmak nagyon leegyszerűsítik, aminek eredményeképpen mindössze egy ketogén diétához hasonló diétát kapnak akik fogynának, vagy valamilyen betegséget szeretnének kezelni vele, azonban ennek a típusú táplálkozásnak az összeállításához jóval nagyobb szakmai felkészültségre van szükség, mint amit az internet nyújtani tud.

A ketogén diéta egy nagyon speciális táplálkozási rendszer, amit az 1920-as években kezdtek el alkalmazni epilepsziás betegek, elsősorban gyerekek kezelésében, ha más kezelés hatástalannak bizonyult. Akkoriban az epilepsziás rohamok visszaszorítására még csak nyugtatókat alkalmaztak, így érthető, hogy a szintén hatékony diéta népszerűbb volt a betegek között. Később az új, epilepsziára kifejlesztett gyógyszerek és műtéti módszerek megjelenésével a diéta háttérbe szorult.

Ezt a fajta alternatív módszert ma is alkalmazzák betegeknél, speciális epilepszia központokban, nagyon szigorú feltételek mellett, de már jóval ritkábban. Első sorban az epilepszia súlyos eseteiben, illetve, ha a betegnél hatástalanok a gyógyszerek.

- hirdetések -

De mi a ketogén diéta?

A diéta alapja az alacsony szénhidrát, alacsony fehérje, és magas zsírbevitel. Vagyis míg az egészséges vegyes táplálkozás arányai úgy oszlanak meg, hogy 12 energia% fehérje, 30 energia% zsiradék, 58 energia% szénhidrát, addig a ketogén étrend a szénhidrátokat és fehérjéket összesen 10-15%-ra korlátozza, a zsírbevitel viszont akár 75% is lehet, tehát a makrotápanyagok megoszlása a következő: 4g zsiradék bevitel esetén 1g szénhidrátot és fehérjét kell elfogyasztani. Ennek eredménye, hogy a táplálékkal bevitt nagy mennyiségű zsírsavakból ketontestek, például aceton képződik, ez hatással van a szerveztre, epilepszia esetén a rohamok csökkenését eredményezi.

Ketogén diéta alkalmazásához minden esetben szakemberre van szükség. Mivel egy nagyon drasztikus étrendváltásról beszélünk, aminek komoly hatásai vannak a szervezetre, nagyon fontos, hogy az étrend megfelelő módon legyen összeállítva. Más egyszerűbb diétákkal szemben, ahol elég kigondolnunk mit eszünk, vagy mit nem, a ketogén diétánal minden esetben orvos és dietetikus határozza meg hogyan zajlik a terápia. Itt nincs mindenkire érvényes étrend, a tápanyagok arányai függnek az egyedi igényektől és a beteg érzékenységétől, hiszen a terápiás cél elérése mellett biztosítania kell a szervezet megfelelő működését is.

Akkor jó vagy rossz?

Bár a módszer hatásmechanizmusa még ma sem pontosan ismert, de tudjuk, hogy bizonyos anyagcsere-zavarokban is hatásos lehet, illetve néhány kísérlet arra utal, hogy egyes neurodegeneratív betegségek enyhítésében is lehet szerepe, azonban a rövid és hosszútávú hatásainak további kutatása szükséges. Sajnos ezeken kívül semmilyen más bizonyított egészségvédő, vagy betegségre gyakorolt pozitív hatásáról nem tudunk.

Ráadásul, mint minden szigorú diétának, ennek is lehetnek negatív hatásai, bár ezeket sajnos sokszor elfelejtik említeni a divatos diétáknál. Mivel a ketogén diéta gyakorlatilag gyógyszer egy nagyon súlyos betegségre, mondhatjuk, hogy mellékhatásai is ugyanúgy vannak, mint a gyógyszereknek. Rövidtavon előfordulhat dehidratáció, hányinger, hányás, hasmenés vagy székrekedés, ami a diéta alkalmazása alatt idővel elmúlhat. Hosszabb távon azonban komolyabb egészségügyi problémák is felléphetnek, mint a túlzottan magas koleszterinszint, vagyis hiperkoleszterinémia, csontritkulás, vesekőképződés, illetve különböző hiánybetegségek, például a vashiányos vérszegénység.

Éppen ezért fontos tudni, hogy ezt a fajta diétát csak szakember által meghatározott módon és ideig szabad folytatni.

Ha lehet, inkább egészségesen

Ma, amikor az interneten gyakorlatilag mindent meg lehet találni, sajnos sokan nyúlnak szükségtelen vagy nem megfelelő diétákhoz. Speciális táplálkozásra akkor van szükség, ha valakinek ezt igénylő betegsége van. Mint például bizonyos esetekben az epilepszia, vagy a gyakran emlegetett glutén, laktóz és más érzékenységek. Ha életmódváltásra adjuk a fejünket, akár súlycsökkentés miatt is, sokkal hatékonyabb, ha az egészséges táplálkozás szabályait követjük.

A különböző tápanyagok teljes megvonása helyett érdemes inkább a megfelelő arányokban és mennyiségekben bevinni a szükséges tápanyagokat, hogy biztosítsunk mindent a szervezetünk megfelelő működéséhez. A legfontosabb, és leghatékonyabb a változatos táplálkozás, hiszen a sejtek megújulásához és a szervezet megfelelő működéséhez mindenféle tápanyagra, így fehérjékre, zsírokra, és szénhidrátokra egyaránt szükség van. Ezek lebontásából származnak például az amino- és zsírsavak, ezek esszenciális típusai, melyeket szervezetünk nem képes önállóan előállítani, valamint táplálkozásunkkal tudjuk biztosítani a megfelelő vitamin- és ásványianyag bevitelt, ami elengedhetetlen a szervezet működéséhez.

Ha röviden szeretnénk összefoglalni, akkor fontos a megfelelő folyadékbevitel, legalább napi nyolc pohár (melyből legalább 5 ivóvíz legyen), valamint a napi 3-5 étkezés, változatosan. Az étrend minden nap tartalmazzon zöldségfélét, gyümölcsöt, teljes értékű gabonát, tejet, zsírszegény tejterméket, húsokat. Zöldségből vagy gyümölcsből legalább négy adagot, gabonaféléből három adagot, amiből legalább egy teljesértékű, valamint minden főétkezés tartalmazzon teljes értékű fehéjét.

(KamaszPanasz.hu - Szerző: Brjeska Dóra újságíró, Brjeska Mónika dietetikus)