Annak ellenére, hogy sok helyen a napozás ártalmas hatásaira hívják fel a figyelmünket, nem kell, sőt, nem is szabad a napfürdőzés öröméről teljesen lemondanunk, igaz, a megfelelő óvintézkedéseket érdemes megtenni. Napozással kapcsolatos tanácsokat dr. Siklós Krisztina, a Dr. Rose Magánkórház bőrgyógyásza ad.

Még előttünk az egész évben várt nyaralás, kár lenne elrontani egy fájdalmas leégéssel. Éppen ezért a bőrtípusunknak megfelelő naptejet is olyan különös gonddal kell kiválasztanunk, mint a bikininket. Bár sokak számára a bőr védelme még mindig nem része a nyaralásnak, saját magunk és egészségünk érdekében azonban érdemes megszívlelni a bőrgyógyász szakorvosok - így dr. Siklós Krisztina tanácsait.

Divat a nyári barnaság

A szépségideál, beleértve az ideálisnak vélt bőrszínt, az ókortól napjainkig sokat változott. Az 1920-30-as években Coco Chanel mitikus francia tervezőnő hozta divatba a napozást és a napbarnította bőrt: a barnaság az egzotikus, napos vidékekre tett utazást jelentette. A 70-es, 80-as években elképesztő mértékben terjedt a nők körében a napimádat.

A mai európai divat szerint a barna bőr a jó közérzet, a magabiztos megjelenés, egyszóval a wellness elengedhetetlen része. Napjainkban az anorexia fogalmával párhuzamosan egy újabb fogalom, a tanorexia is megjelent. A kifejezést akkor használjuk, ha valaki kórosan fehérnek képzeli magát, ezért rendszeresen napozik, szoláriumozik, hogy ezen változtasson.

Ultraibolya (UV) sugárzás: riogatás vagy valódi veszély?

Jelen korban a bőrt érő természetes UV sugárzás növekedéséért a Föld légkörét védő ózonköpeny károsodása is felelős. Az ózonréteg csökkenését a 70-es évektől észlelik, különösen a déli félteken. 1983-93 között az ózonréteg mintegy 6%-kal csökkent. Felmérések alapján az ózon 1%-os csökkenése kb. 1-2%-kal növeli a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának gyakoriságát. A fényvédelem ma már tágabb értelemben a napégés, a napfény provokálta bőrbetegségek, a bőr daganatainak, és a bőröregedés megelőzését szolgálja.

Miként védekezhetünk természetesen?

„A nap káros sugarai ellen az egyik legegyszerűbb védekezési mód a helyes napozási szokások kialakítása. Fizikai mérések szerint a napi UV-sugárzás jelentős része, mintegy 60%-a délelőtt 11 és délután 3 óra között érkezik a földfelszínre, ezért ebben az időintervallumban célszerű a napsugárzás kerülése” - tanácsolja Dr. Siklós Krisztina bőrgyógyász. A figyelmeztetés különösen igaz vízpartokon, illetve magaslati helyeken, ugyanakkor tartsuk észben azt is, hogy a homok, a jég és a beton is erős fényvisszaverő tulajdonsággal bír.

„A másik egyszerű természetes védekezési mód lehet a megfelelő ruházat, széles karimájú (nagyobb, mint 7,5 cm) kalap és napszemüveg viselése. A ruházat védőfaktorát UPF-ben (ultraviolet protective factor) határozzák meg. Az UPF-et befolyásolja az anyag típusa, színe, súlya, vastagsága, porozitása, nyújthatósága és hidratáltsága (izzadás). A könnyű nyári ruházat készítésére használt pamut, viszkóz, műselyem vagy len limitált UV-védelemmel rendelkezik, míg a poliészter fokozott UV-védelemmel bír. A fényvédelemre alkalmas ruházat UPF alapján 3 csoportba osztható: UPF 15-24 (jó fényvédelemmel rendelkező ruházat), UPF 25-39 (nagyon jó fényvédelemmel rendelkező ruházat), UPF nagyobb, mint 40 (kiváló fényvédelemmel rendelkező ruházat.

Hányas faktorszámú naptej kell?

Az UVB-sugarak esetében a fényvédők szűrőképességének jellemzésére legáltalánosabban a sun protectiv factort (SPF) használjuk. Az SPF azt fejezi ki, hogy fényvédő használatakor hányszor hosszabb idő szükséges a bőrpír kifejlődéséhez. Az SPF alapján jelenleg 3 csoportba szokásos sorolni a készítményeket: minimálisan védő termékek (SPF 2-12), mérsékelten védő termékek (SPF 12-30), intenzíven védő termékek (SPF 30 felett).

A legmodernebb fényvédőkrémek maximális SPF-ét korábban általában 60-nak, sőt 100-nak adták meg a gyártó cégek. Az újabb értékelés szerint a védőfaktor maximuma 50+. Az ideális fényvédővel szemben támasztott egyéb kívánalmak közül kötelezően tesztelik vízálló képességüket is a természetes verejtékezéssel szemben, illetve sportoláskor.

Vízállóság alapján a készítmények két csoportba oszthatók: „vízállók” (water-proof: megtartja SPF-értékét 20 perces vízben tartózkodás után, ill. átlagos fizikai aktivitást követően), „nagyon vízállók” (water resistant: megtartja SPF-értékét 80 perces vízben tartózkodás után, ill. extrém fizikai aktivitást követően).

A fényvédőkrémek használatának általános szabályai

• megfelelő SPF-fel rendelkező fényvédőkrém használata
• lehetőleg széles spektrumú fényvédőkrém használata (UVA és UVB ellen is véd)
• megfelelő mennyiségben alkalmazzuk a fényvédőkrémet
• minden napfénynek kitett területre vigyük fel a fényvédőkrémet (különös tekintettel a ruházat széli részeire, fül, térdhajlat, nyak, kopaszodóknál a hajas fejbőr)
• többszöri alkalmazás szükséges (2 óránként, illetve fürdőzést, kifejezett izzadást követően a fényvédőket újra fel kell kenni)
• a fényvédőkrémet ne arra használjuk, hogy növeljük az UV expozíciós időt.

(Forrás: drrose.hu)