/ TEST / Az emberi agy határai
  2015-02-04

Az emberi agy határai

Kutatások bizonyítják, hogy féltekéink megosztják egymás között a munkát, és két megoldandó feladat esetén az egyik a jobb, a másik a bal agyféltekét aktivizálja. Kettőnél több feladat egyidejű megoldásakor azonban gondban vagyunk – lehet, hogy ez a gyengeség eredendően kódolva van bennünk?

- hirdetések -

Napóleon 16 dologra tudott egyszerre koncentrálni – nekünk legalábbis így tanította a gimnáziumi töri tanárunk. Az interneten több adat kering, egyesek szerint 8, mások szerint fél tucat (tehát a legjobb indulattal is csak 6) feladat fért a tábornok fejébe.

Ma, azaz kétszáz évvel később azonban pont honfitársai vallják ennek ellenkezőjét: az agy nem képes egyszerre kettőnél több, bonyolult feladat megoldására. Az eredmények a Science magazinban is megjelentek.

A francia kutatócsoport funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálatot (MRI) használt az agyi aktivitás monitorozásához. Harminckét, 19-32 év közötti önkéntesekből álló csapattal az alábbi kísérletet hajtották végre: a fiataloknak nyomtatott nagy-, és kisbetűket kellett egy szövegbe illeszteniük, és először csak az egyik vagy a másik, majd mindkét feladatot egyidejűleg kellett végrehajtaniuk. A motivációt nem más, mint a helyes megoldásokkal arányos pénzjutalom biztosította.

Az agy felépítése

Az emberi agy agykéregből, kisagyból és az agytörzsből áll, ez utóbbi tartja a kapcsolatot a gerincvelővel. Az agy két féltekéje látszatra szimmetrikus, funkcióik között azonban eltérések tapasztalhatóak. A féltekék között az információ áramlását a kérgestest nevű rostköteg biztosítja. Az agy koponyacsont felé eső, legkülső része az agykéreg (cortex), ami a tudatos működések színtere. A cortex-ben szokás ún. lebenyeket megkülönböztetni, így például homloklebenyt, falcsonti lebenyt, halántéklebenyt, és nyakszirti lebenyt. A homloklebeny fő feladata a problémamegoldás, a tervezés, a beszéd és a vázizmok irányítása, az érzelmek, a gondolkozás, és a személyiség kialakítása. Jelen kutatásban a homloklebeny működése került a vizsgálódás középpontjába.

Betekintés az agy működésébe

A funkcionális MRI felvételeken jól látszott, hogy míg egy feladat megoldása közben az önkéntesek homloklebenye mindkét féltekén aktivizálódott, két feladat egyidejű megoldásakor a féltekék megosztották egymás között a feladatot! Az agy bal féltekéje vállalta magára az első-, jobb féltekéje pedig a második feladat megoldását, és ezek egymástól függetlenül működtek.

Egy harmadik feladat hozzáadásakor a kísérletben résztvevők agya érdekesen reagált: amikor már nem csak a kis-és nagybetűre, hanem a betűk színére is oda kellett figyelniük, jelentősen romlott a teljesítményük. A három közül egy feladatot többnyire elfelejtettek, és az első kettőben is több hibát vétettek. A kutatók nem csodálják, hogy erre az eredményre jutottak – hiszen nincsen három „féltekénk”, ami megoszthatná egymás között a három, hasonló nehézségű feladatot.

Az eredmény: irracionális döntés?

Az agykutatás jelenlegi állása szerint tehát lehetséges, hogy a féltekék munkamegosztása az oka annak, hogy két lehetőség közül viszonylag könnyen tudunk választani. Amikor azonban megszaporodik a lehetőségek száma, hajlamosak vagyunk irracionális döntéseket hozni.

Mivel az evolúció felgyorsítására nincsenek eszközeink, jobb, ha belenyugszunk: két agyféltekénk nem tud egyszerre több felé koncentrálni. Napóleon érdemeit nem vitatva sajnálhatjuk, hogy kétszáz éve nem volt ismert a mágneses rezonancia…

Forrás: http://www.physorg.com, www.bbc.co.uk

  Kapcsolódó cikkek