bőrviszketés
#Testi problémák

Mitől viszketünk?

2016.06.12.
3 perces olvasási idő

Egy kellemetlen érzés, amellyel kivétel nélkül mindenki találkozik élete során: a viszketés. Mik a viszketés kiváltó okai, hogyan előzhető meg, mik a kezelés, gyógyítás lehetőségei? Járjuk körbe egy kicsit ezt a viszketős témát!

Száraz bőr

A száraz bőr abban az esetben is okozhat viszketést, ha egyéb bőrelváltozással, például kiütéssel nem társul. A száraz bőr kialakulásának oka rendszerint a környezeti tényezőkön múlik, melyeket szerencsére jelentős mértékben tudunk befolyásolni.

Egyéb lehetséges okok

  • Bizonyos bőrgyógyászati kórképek: több bőrgyógyászati betegség járhat viszketéssel, például bizonyos bőrgyulladások, rühesség, vírusok által kiváltott bőrbetegségek, csalánkiütés, egyéb. Ezekben az esetekben jellegzetes bőrtünetek jelennek meg, és a viszketés legfőképpen ezeken a területeken jelentkezik. Ilyenkor olyan bőrjelenségek kísérik a viszketést, mint vöröses kiütések, hólyagok, stb.
  • Irritáció, allergiás reakciók: a tisztítószerek, kozmetikai szerek, a gyapjú, stb. irritálhatják a bőrt, és viszketést okozhatnak. Többféle allergiás mechanizmussal is kialakulhat viszketés, nemcsak kontakt úton, hanem például ételallergia esetében is jelentkezhet ez a tünet.
  • Egyes gyógyszerek: a gyógyszerekkel szemben fellépő reakciók része lehet bőrkiütés és viszketés egyaránt.
  • Belgyógyászati betegségek: viszketéssel járhatnak egyes májbetegségek, a lisztérzékenység, veseelégtelenség, vashiányos vérszegénység, pajzsmirigybetegség, rosszindulatú betegségek, egyéb. Ezekben az esetekben a viszketés általában az egész testet érinti, nemcsak egy adott területre lokalizálódik.
  • Terhesség: sok terhes asszony beszámol arról, hogy a terhessége során a has, a combok, a karok és a mellek területén gyakran érez viszketést, illetve egyes viszketéssel járó bőrbetegségek is rosszabbodhatnak a terhesség folyamán.
  • Pszichés okok: sokszor vizsgálatok sorozatán is átesik a beteg, és nem derül fény a kiváltó okra, ilyenkor erősen felmerül a pszichés ok lehetősége. Nehezíti a diagnózist az is, hogy ha pszichés ok miatt is alakult ki a viszketés, a vakarás hatására akkor is kialakul bőrvastagodás, bőrtünet, amely további viszketést okoz, és további vakaródzásra készteti a beteget.

Mikor fordulj orvoshoz?

  • Ha az egyéb tünetekkel nem járó viszketés 2 hétnél tovább tart, és öngyógyításra nem javul.
  • Ha súlyos és az életminőséget nagymértékben befolyásoló viszketésről van szó, illetve ha alvászavart okoz.
  • Ha belgyógyászati tünetekkel jár.
  • Ha bőrkiütéssel jár.
  • Ha egyszerre több családtagon jelentkezik.
  • Ha az egész testet érinti.
  • Ha olyan tünetekkel jár, mint nagymértékű fáradtság, emésztési panaszok, vizelési panaszok, láz, bőrkiütés.

Szövődmények

A sokáig tartó viszketés és vakarás ördögi kört alakít ki, hiszen a vakarás tovább növeli a viszketés mértékét. Hosszabb idő után a bőr megvastagodik, durva tapintatúvá válik, vöröses vagy barnás színű lehet. A vakarásnál keletkező apró hámsérülések ideális bejutási kapui a bőrt megfertőző mikroorganizmusoknak, így másodlagosan bőrfertőzések alakulhatnak ki.

Mit tegyél, mielőtt orvoshoz fordulsz?

Mielőtt orvoshoz fordulsz, ha van rá lehetőséged, vezess tüneti naplót, melyben rögzíted a lehetséges okokat (vegyi anyagokat, kozmetikumokat, élelmiszereket, gyógyszereket, étrendkiegészítőket, stb.) és a bőrtünetek fellépésének idejét, azok súlyosságát, stb. Ne feledd: a természetes táplálékkiegészítők, úgymint vitaminok, ásványi anyagok is okozhatnak allergiás reakciót és viszketést.

Milyen vizsgálatok segítik a diagnózist?

  • Részletes fizikális vizsgálat és részletes anamnézis felvétel az első lépés. Ebből sokszor már következtetni lehet a viszketés okára. Jellegzetes bőrtünetek nélkül gyakran belgyógyászati betegségekre gondolunk, illetve jellegzetes bőreltéréseket látva allergiás bőrbetegségek, gombás és egyéb fertőző betegségek, stb. is felmerülnek.
  • Ha arra van gyanú, hogy belgyógyászati betegség okozza a viszketést, segítségünkre vannak a laboratóriumi vizsgálatok (májfunkció, vesefunkció, vérkép, pajzsmirigyfunkció, stb.).
  • A viszketést okozhatja allergia, ennek kivizsgálására allergiavizsgálatot lehet végezni (epicutan teszt, Prick-teszt, specifikus IgE-teszt, hideg-, meleg-teszt, provokációs próbák, stb.).
  • Amennyiben gombás fertőzésre van gyanú, a viszketés okaként bőrkaparékból mikroszkópos és tenyésztéses gombavizsgálat végezhető.
  • Egyéb.

A viszketés kezelése

A kezelés a kiváltó oknak megfelelően történik.

Ha bőrkiütéssel társul, mielőbb javasolt orvoshoz fordulni, ebben az esetben öngyógyítással nem érdemes próbálkozni. Ilyenkor a leggyakrabban allergiás eredet vagy irritáció lehetősége merül fel. Emellett sajnos a legpedánsabb családokban is gyakran előfordul a rühesség, mely jellegzetesen beszűrt bőrt, generalizáltan megjelenő ekcémát, illetve főleg éjszaka fokozódó elviselhetetlen viszketést okoz. Ilyenkor nemcsak a beteget, hanem a környezetét is kezelni kell.

Fontos, hogy először vedd számba a környezetedben található irritáló, potenciálisan allergizáló anyagokat. Próbálj meg visszaemlékezni, hogy mikor kezdődtek a tünetek, összefüggésbe hozható-e bármilyen új szer használatával, étel fogyasztásával. Amennyiben valami „gyanúsat” találsz, azt iktasd ki. Ha így megszűnnek a tüneteid, akkor nagy valószínűséggel sikerült a kiváltó okot igazolni.

Ha nincsenek bőrtünetek (kivéve a vakarásból adódó nyomokat) vagy belgyógyászati betegségre utaló jelek, akkor a száraz bőr lehetősége merül fel. A bőrt kiszárító szappanok, tusfürdők, hosszas fürdőzés, száraz levegő mind olyan tényező, amelynek kiiktatásával a problémát megoldhatjuk.

Azoknak, akik hajlamosak a bőrszárazság kialakulására, javasolt a fürdés helyett zuhanyzás, a szárító, esetleg allergizáló tisztálkodószerek helyett gyógyszertárban kapható hydrophil mosakodókrém használata, a lakás levegőjének párásítása, rendszeres testápolás például ureás kenőccsel.

Amennyiben ismert betegségben szenvedsz, pl. máj- és vesebetegség, pajzsmirigybetegség, stb. azt az alapbetegségnek megfelelően javasolt kezelni.

(Dr. Csuth Ágnes)