/ SULI / Einstein agya különleges ...
  2016-01-09

Einstein agya különleges és zseniális

Einstein agyának számos részén rendkívüli módon barázdált agytekervényeket fedeztek fel a tudósok, melyek magyarázattal szolgálhatnak Einstein zsenialitására.

Nemrégiben olyan fotók meg a Brain nevű magazinban, amelyek egyértelműen kimutatták, hogy a nagyszerű fizikusnak volt egy plusz agytekervénye az agy szürkeállományában, a tudatos gondolkodásért felelős részen. Vizsgálatokkal is bizonyították, hogy Einstein agyában a homloklebeny elvont gondolkodásért és tervezésért felelős területein szokatlanul bonyolult tekervényt fedeztek fel.

- hirdetések -

Einstein agya

Albert Einstein a 20. század leghíresebb fizikusa. Korszakalkotó volt általános relativitáselméletével, mely szerint a tömeg és az Fotó forrása: yahoo.comenergia meggörbíti a téridőt, ez pedig hatással van a fényre.

Amikor 1955-ben, 76 évesen a tudós meghalt, a boncolás során Thomas Harvey patológus eltávolította Einstein agyát, hogy megvizsgálhassa. Harvey több száz parányi agyszövetet metszett ki és helyezett mikroszkóp alá, közben 114 fotót készítve az agyról, számos szögből.

Harvey a kutatásai néhány eredményét közölte, de a fotókat titokban tartotta, hogy könyvet írhasson a fizikus agyáról. A patológus azonban meghalt még azelőtt, hogy befejezhette volna könyvét, így a fotók is évtizedekig rejtve maradtak. De 2010-ben Harvey családja, miután barátságot kötött egy tudóssal, a washingtoni Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Múzeumnak adományozta a fotókat. Dean Falk antropológus és csapata 2011-ben kezdte a fotók analizálását.

Különleges agy, bonyolult szerkezet

A kutatócsoport rájött, hogy Einstein agykérgében összességében az átlagosnál bonyolultabb az agytekervények rendszere. Általánosságban elmondható, hogy a vékonyabb szürkeállománynak köszönhető a magasabb intelligenciaszint.

Az agydaganat jelei, kezelése
Az agydaganat által okozott tünetek a daganat méretétől, elhelyezkedésétől és a daganat növekedési sebességétől függnek. Egy lassan növő daganat még viszonylag nagy méret esetén is lehet tünetmentes.

Az agydaganatról

A tudósok úgy tartják, hogy minél terjedelmesebb, bonyolultabb az agytekervény, annál nagyobb agyi felületet biztosít a szellemi tevékenységek ellátásához, több kapcsolatot teremtve az agysejtek között. Ha több a kapcsolat az agy távoli pontjai közt, bizonyos értelemben, az elme tulajdonosa jobb szellemi képességekkel rendelkezik, könnyebben képes venni az akadályokat, jobb problémamegoldó készséggel rendelkezik.

A homloklebeny agykérge kulcsszerepet játszik az absztrakt gondolkodásban, a feltételezések és tervek kiötlésében. Einstein agyában ezen a részen ugyancsak szokatlanul bonyolultak az agytekervények. Akár ez is hozzásegíthette a fizikust a relativitáselméletének megalkotásához. Ráadásul, a tudós nyakszirti lebenyében - mely a látásközpont helye - szintén intenzívebb barázdáltságot figyeltek meg.

A falcsonti lebenye jobb és bal oldala elég aszimmetrikusnak mondható. Azt még ugyan nem tisztázták, hogy ez a tulajdonság hogyan járult hozzá Einstein zsenialitásához, de az agynak e területe a térbeli gondolkodásért és matematikai logikáért felelős.

Isteni adottság vagy tudatos fejlesztés?

Az még továbbra is vita tárgyát képezi, hogy Einstein agya vajon születésétől fogva kivételes volt-e, vagy pedig az intenzív gondolkodás és kutatás eredményeként vált ilyenné.

Egyes tudósok állítják, hogy mindkét tényező szerepet játszott zsenialitásának kialakulásában, a természet és a tanulás egyaránt. Igen jóképességű aggyal született, később pedig kitapasztalta, hogyan fejlesztheti azt és hozhatja ki belőle a legtöbbet.

Más tudósok úgy tartják, hogy Einstein képességeinek nagy része valószínűleg inkább a természet ajándéka, mint egy élet kemény munkájáé. Egy 1999-es tanulmány szerint ugyanis Einstein falcsonti lebenyének jobb oldalán extra barázdát fedeztek fel, amely vagy genetikailag volt Einsteinbe kódolva, vagy az anyaméhben alakult ki nála. Mivel ez a mintázat különbözik valamennyi, eddig valaha is lencsevégre kapott emberi agyétól.

(B. K. – yahoo.com)