/ SULI / Puskázás - Ne becsüljük l...
  2010-03-18

Puskázás - Ne becsüljük le a tanár képességeit!

Aki látta az Éretlenek című francia filmet, az szórakoztató formában kaphatott ötleteket a puskázásra vonatkozóan. De ötletek e nélkül is vannak. Csak annyi kell hozzá, hogy az életben legalább egyszer diák legyen valaki.

Szóval, aki valaha is ült már iskola padban, az mindenképpen találkozott a puskázás gyakorlatával. A mesterlövészek napi szinten, az óvatosabbja csak nagy ritkán. Talán olyan is akad, aki sohasem. Bár ez olyan kevés, hogy szóra sem érdemes.

Ekkora népszerűségnek kevés iskolai elfoglaltság örvend. Mi az oka ennek a felkapottságnak?

- hirdetések -

Születése valószínűleg az iskola születésével azonos. Már a kezdet kezdeténél elrejthette valahova a szemfüles diák puskáját. (Van, akinek az ágyú is kevés.) Felkarcolta palatáblájára vagy ködmöne ujjába rejtette.

Kreatív, kitartó, bátor és merész

Azt szokták mondani, hogy a puskázás a kollektív lustaság legtipikusabb példája. Pedig mindenki tudja, aki már próbálta, hogy igenis fáradtságos dolog. Körültekintő előkészületeket kíván, és komoly türelmet. A puskagyártónak nagyfokú kreativitással és dicséretes kitartással kell rendelkeznie. Tökéletes szem és biztos kéz szükségeltetik hozzá.

Már a fenti lista is minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy elég komplex személyiség kell egy használható puska megvalósításához. A puskázók halhatatlan társulatába egy jó ötlettel könnyű bevonulni. Egy-egy jól bevált módszert diákok tízezrei foglalják esti imájukba az idők végezetéig.

A diák azért folyamodik ehhez a megoldáshoz, mert a biztosra akar menni. Szeretné biztosítani babérjait. Szeretné megúszni felsülés nélkül. Mankó ez neki, megbotlás esetén jól bevált támasz.

Dilemma tárgya: puskával, vagy anélkül?

Nem kevés izgalommal jár a dolog, de a diák mérlegel minden felelet előtt. Akkor bukik-e nagyobbat, ha felkészületlenül, de puska nélkül, vagy ha szintén felkészületlenül, de puskával felvértezve indul mindennapi csatáiba? A válasz az esetek kilencven százalékában az utóbbi javára dől el. Inkább vállalja a plusz izgalmakat, mint hogy elbukjon.

S mit szól ezekhez a manőverekhez a tanár? Abból a tényből kell kiindulni, hogy egyszer ő is diák volt. Ilyenformán viszont feltételezhető, hogy ismer egy-két trükköt. Esetleg épp azok a kedvencei, amelyek nekünk voltak. Mindebből az következik, hogy a tanár legalább olyan jártas a puskázás rejtelmeiben, mint a diák.

Nem lehet orránál fogva vezetni. Ha valamelyik diák mégis azt hiszi túl járt a tanár eszén, az  nagyon téved. Csak az a tanár nem szól a puskázásért, aki nem akar.

(Intera)

 

  Kapcsolódó cikkek