Gyakran fáj a fejed vagy a hasad? Az orvosok tehetetlenül állnak az előtt, hogy miért fáj a szíved, mellkasod? Rendszeresen vannak váll- és hátfájdalmaid? Lehet, hogy nem csak az orvos rendelőjében kell kopogtatni, hanem egy pszichológusnál is.

A stressz

Ha fáj valamink, az orvosi kivizsgálás elengedhetetlenül fontos. Ám van, hogy tovább kell keresni a fájdalom okát, és fel kell keresnünk egy pszichológust.

Szervezetünk ezernyi titkot rejt, és elég, ha egyetlen dolog nem működik megfelelően, vagy fellép egy hiányállapot, és máris megjelennek az első tünetek. Például gyengének érzed magad, sokat vagy fáradt, nincs étvágyad. Ez éppúgy lehet a depresszió tünete, mint a pajzsmirigy alulműködéséé (természetesen több más tünet is kapcsolódik idővel az alulműködéshez). Orvosi kivizsgálásra van szükség ahhoz, hogy megkapd a megfelelő gyógyszereket vagy kezelést.

Mi a szomatizáció?

Van, hogy a testi tünetek mögött pszichés problémák állnak. Szomatizációról beszélünk akkor, amikor az érzelmi zavarok elsődlegesen testi tünetben jelennek meg. A szomatizációnak több válfaja ismert: szomatoform zavarok esetén gyakran jelentkeznek fájdalomérzések, különböző rosszullétek, de a testi tünetnek nincs fiziológiai magyarázata. Pszichofiziológiai zavarok esetén a pszichés és fiziológia tényezők együttesen hozzák létre a tünetet.

Az az átkozott stressz…

Hosszú utánkövetéses vizsgálatokkal megfigyelték, hogy azok az emberek, akik sok stresszt éltek át az utóbbi egy év alatt, hajlamosabbak lettek a megbetegedésekre, különböző fizikai panaszokra. Ez az életesemény lehet akár pozitív is: bekerültél a legjobb középiskolába, egyetemi szakra, ahova szerettél volna. Ez önmagában pozitív esemény, de rengeteg stresszforrás is egyben. Olyasmin kezded el törni a fejed, hogy „Elég jó vagyok? Eleget teljesítek? Mit várnak el tőlem? Elfogadnak?” Jön az első megmérettetés, és a legrosszabb pillanatban megfázol, fáj a fejed és magas lázzal ágynak esel.

Senki sem csodálkozik azon, hogy megbetegszik az ember, ha sok negatív hatás éri a környezetében. Az immunrendszer és a stressz kapcsolata egyre világosabb napjainkban. Külső stressz hatására az agyad növeli a szimpatikus idegrendszer aktivitását – aminek az a feladata, hogy a veszélyhelyzetet elhárítsa. Erre nagy szükségünk volt régen, hiszen ha jött a kardfogú tigris, akkor gyorsan reagálni kellett a helyzetre: mély levegő, és futás a legközelebbi biztonságos helyre, vagy nagy erőkifejtéssel leküzdeni a tigrist. Tehát a szervezet felkészül a probléma elhárítására: gyorsul a légzés, emelkedik a vérnyomás, megfeszülnek az izmok. Közben a mellékvese is aktivizálódik, ami adrenalint termel, hogy fokozza az izmok vérellátását. Az izmoknak tápanyagra is lesz szükségük, és szépen megemelkedik ezért a vércukorszint is.

Ez ugyanígy történik a mai napig, akkor is, ha éppen a tanárod ordibál veled. Értelemszerűen azonban ez egy olyan helyzet, amiből sem elmenekülni nem lehet, sem pedig verekedést kezdeményezni… tehát a testedben ott marad az a rengeteg feszültség, amivel valamit kezdeni kell. A szervezet képes alkalmazkodni a stressz kisebb mennyiségéhez, de ha a stresszhatások állandósulnak, a szervezet kimerül, és különböző tünetek jelenhetnek meg. Gyengül az immunrendszer, mert folyamatosan igénybe van véve.

Így már nem is csodálkozunk azon, hogy miért van az, hogy pont akkor, amikor a legjobban kell dolgozni, pont akkor, amikor a legnagyobb az igénybevétel, beköszönt egy jó kis megfázás, ami miatt ágynak esik az ember. Jön a kényszerű pihenő, ami könnyen megismétlődhet, ha nem sajátítjuk el a stresszkezelés hatékony módszereit.

(KamaszPanasz)