Mit élhetnek át a veronai buszbaleset túlélői, családtagjai?
Egy közeli barát vagy családtag halála, súlyos betegsége, baleset, válás, szexuális zaklatás vagy erőszak is kiválthat hasonlót. Emellett a terrorcselekmények szemtanúi, természeti katasztrófák túlélői is a poszttraumás stressz tüneteit mutathatják. Ha a fenti eseményeket követő egy hónapon belül jelentkeznek az érintettnél pszichés tünetek, akkor akut stresszhatásról beszélünk, ha azonban ennél később jelentkezik vagy tovább tart, akkor a már említett poszttraumás stressz szindrómával állunk szemben.
- hirdetések -
Tünetek
Ennél a szindrómánál 3 nagy tünetcsoport kialakulása jellemző:
1. Az állandósult szorongás és félelemérzés, ami akár a napi tevékenységet is akadályozhatja.
2. A beteg újra meg újra akaratlanul is végigéli a történteket, mintegy filmszerűen leperegnek előtte az átélt események. Ezek a szakirodalomban flashbacknek vagy emlékbetörésnek hívott epizódok váratlanul jelentkeznek. A történtek gyakran álmaikban is visszatérnek, alvászavarok is kialakulhatnak.
3. A beteg elvonul a külvilágtól, bezárkózik, "beszűkül". Szélsőséges esetben kapcsolataik megszakadnak, munkaképtelenné válnak. Egyfajta "transzállapot" is létrejöhet, melynek segítségével a beteg elmenekül a valós világtól. Nem ritkán depresszióssá vagy alkoholistává válnak, súlyos esetben öngyilkosságot követhetnek el.
Magukba fordulnak...
Ha a trauma gyermekkorban következik be, az gyakran vezet személyiségtorzuláshoz, viselkedésbeli zavarokhoz. A gyerek agresszívvé, ingerlékennyé válhat, fél minden, a traumára emlékeztető élethelyzettől. Koncentrációs zavarok és a teljesítmény hanyatlása lehet még szembetűnő tünet.
A betegek az átélt eseményeket hosszú időn keresztül magukba folytják, sem családtagjaiknak, sem orvosnak nem beszélnek a történtekről.
Egyáltalán nem, vagy csak nagyon későn kérnek segítséget. Ez az oka annak is, hogy pl. a nemi erőszakra is sokkal később derül fény, mert az áldozat nem tud beszélni a történtekről.
Hogy lehet diagnosztizálni, kezelni?
A diagnosztikában és a terápiában a legnagyobb kihívást éppen a betegek hallgatása okozza. Gyakran egészen más problémák kapcsán kerülnek orvoshoz, ekkor derül fény a múltban történtekre és annak következményeire.
Ilyenkor a legfontosabb, hogy a beteg beszélni tudjon orvosának és közvetlen környezetének, esetleg pszichológusnak vagy pszichiáternek is a történtekről. Sokszor maga a pszichoterápia is hatásos, de előfordul, hogy gyógyszeres kezelésre is sor kerül. Ilyenkor hangulatjavítót (esetleg szorongásoldót, altatót) kap a beteg, melyek idővel, a tünetek oldódása függvényében elhagyhatóak.
Minél korábban jön a segítség, annál biztosabb a gyógyulás, ezért fontos, hogy minden megrázó életesemény, trauma után figyeljünk az azt átélt családtagra, hozzánk közel álló emberekre, és szükség esetén kérjünk orvosi segítséget!
