/ LÉLEK / Mit élhetnek át a veronai...
  2017-01-23

Mit élhetnek át a veronai buszbaleset túlélői, családtagjai?

Amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson esik át, az úgynevezett poszttraumás stressz kialakulására lehet számítani. Korábban főleg a háborúk által megviselt katonáknál diagnosztizálták, ám más, az élettel járó események is kiválthatják ezt az állapotot.

Egy közeli barát vagy családtag halála, súlyos betegsége, baleset, válás, szexuális zaklatás vagy erőszak is kiválthat hasonlót. Emellett a terrorcselekmények szemtanúi, természeti katasztrófák túlélői is a poszttraumás stressz tüneteit mutathatják. Ha a fenti eseményeket követő egy hónapon belül jelentkeznek az érintettnél pszichés tünetek, akkor akut stresszhatásról beszélünk, ha azonban ennél később jelentkezik vagy tovább tart, akkor a már említett poszttraumás stressz szindrómával állunk szemben.

- hirdetések -

Tünetek

Ennél a szindrómánál 3 nagy tünetcsoport kialakulása jellemző:

1. Az állandósult szorongás és félelemérzés, ami akár a napi tevékenységet is akadályozhatja.

2. A beteg újra meg újra akaratlanul is végigéli a történteket, mintegy filmszerűen leperegnek előtte az átélt események. Ezek a szakirodalomban flashbacknek vagy emlékbetörésnek hívott epizódok váratlanul jelentkeznek. A történtek gyakran álmaikban is visszatérnek, alvászavarok is kialakulhatnak.

3. A beteg elvonul a külvilágtól, bezárkózik, "beszűkül". Szélsőséges esetben kapcsolataik megszakadnak, munkaképtelenné válnak. Egyfajta "transzállapot" is létrejöhet, melynek segítségével a beteg elmenekül a valós világtól. Nem ritkán depresszióssá vagy alkoholistává válnak, súlyos esetben öngyilkosságot követhetnek el.

Magukba fordulnak...

Ha a trauma gyermekkorban következik be, az gyakran vezet személyiségtorzuláshoz, viselkedésbeli zavarokhoz. A gyerek agresszívvé, ingerlékennyé válhat, fél minden, a traumára emlékeztető élethelyzettől. Koncentrációs zavarok és a teljesítmény hanyatlása lehet még szembetűnő tünet.

A betegek az átélt eseményeket hosszú időn keresztül magukba folytják, sem családtagjaiknak, sem orvosnak nem beszélnek a történtekről.

Egyáltalán nem, vagy csak nagyon későn kérnek segítséget. Ez az oka annak is, hogy pl. a nemi erőszakra is sokkal később derül fény, mert az áldozat nem tud beszélni a történtekről.

Hogy lehet diagnosztizálni, kezelni?

A diagnosztikában és a terápiában a legnagyobb kihívást éppen a betegek hallgatása okozza. Gyakran egészen más problémák kapcsán kerülnek orvoshoz, ekkor derül fény a múltban történtekre és annak következményeire.

Ilyenkor a legfontosabb, hogy a beteg beszélni tudjon orvosának és közvetlen környezetének, esetleg pszichológusnak vagy pszichiáternek is a történtekről. Sokszor maga a pszichoterápia is hatásos, de előfordul, hogy gyógyszeres kezelésre is sor kerül. Ilyenkor hangulatjavítót (esetleg szorongásoldót, altatót) kap a beteg, melyek idővel, a tünetek oldódása függvényében elhagyhatóak.

Minél korábban jön a segítség, annál biztosabb a gyógyulás, ezért fontos, hogy minden megrázó életesemény, trauma után figyeljünk az azt átélt családtagra, hozzánk közel álló emberekre, és szükség esetén kérjünk orvosi segítséget!

(WEBBeteg)