/ LÉLEK / Félek a nagybetűs élettől...
  2018-06-30

Félek a nagybetűs élettől!

Most fogok diplomázni, de már teljesen kiborultam. Teljes mértékben elterveztem, hogy a nyáron mit fogok csinálni. Dolgozni, elutazni, jövőt tervezni, esetleg második diplomát szerezni. Most azonban úgy érzem, hogy túl gyorsan történnek körülöttem a dolgok.

Nem szeretnék felnőni! Normális érzés ez? Normális az, hogy folyton idegeskedek? Sokszor csak azt érzem, hogy meg kellene halnom, vagy el kéne menekülnöm, mert nem tudom, hogy mi lesz a jövőben. Segítségét, tanácsát előre is köszönöm.

- hirdetések -

Kedves kérdező!

Az első lépés, hogy most vegyél egy mély levegőt. Az ijesztő érzés, hogy most már teljes mértékben kikerülsz a felnőttek világába, teljesen normális. Rengeteg a felsőoktatástól búcsúzó diák szenved ugyanazoktól a problémáktól, mint te.

Minden esetben, ha egy drasztikusabb változásra kerül sor az ember életében, egy minimális izgalom és idegesség teljesen normális. Ezért is használjuk sokszor azt az ezeréves mondást mely így szól: a változás sohasem könnyű.

A jó hír az, hogy tudatában vagy félelmeidnek, és pontosan tudod, hogy attól félsz, hogy abbahagyod majd az iskolát, továbbá rendelkezel már a nyárra is konkrét tervvel. Ezzel az előnnyel a tarsolyodban már el is kezdted a felnőtté válást. Hidd el sok társad fele ennyit nem gondolkodott még azon, hogy mit is kezdjen tanulmányai befejeztével. A probléma tehát, amint te is láthatod, nem a diplomázás utáni időszak, hanem sokkal inkább a félelem és az idegesség maga.

Tippek, hogy könnyebb legyen

Kiváló forrás lehet számodra, ha az éppen aktuális főiskolád vagy egyetemed karrier központját látogatod meg. Az itt lévő szakemberek segíteni fognak abban, hogy a lehető legmegfelelőbb munkát találják meg neked, vagy abban, hogy a második diplomád megszerzésére a lehető legjobb szakot válaszd ki. Ők azonban egyértelműen nem fogják megmondani, hogy mit is kezdj az életeddel, valójában viszont remek útmutatást adhatnak a további terveiddel kapcsolatosan.

Ne feledd, hogy a félelmed nem a diplomától vagy a diplomázástól van, hanem attól, hogy mit fogsz majd csinálni, ha már kezedben lesz életed egyik legmeghatározóbb okmánya. De ne izgulj! Lesz elegendő időd, hogy kitaláld, pontosan hol szeretnél dolgozni és milyen munkakörben. Sőt, tulajdonképpen egész életünk ebből áll! Minél jobb feltételeket szeretnénk teremteni magunknak és később a családunknak!

Nemrégiben napvilágot látott tanulmányok kimutatták, hogy az általános munkahelyváltások száma 8 és 10 között van, melyek nagy része 40 év alatt történik. Azt is megállapították, hogy nincs jó vagy rossz taktika igazából arra, hogy mit csinálj a diploma megszerzése után. A kulcs talán az, hogy próbáld meg a számodra legkedvezőbb lehetőséget megtalálni. Ha az az első helyen van, akkor ott, de ha csak tizedjére találod meg a számodra megfelelőt, akkor ott. Nincs ebben semmi rossz! Mindenki így kezdi! Az átmeneti időszak ugyanis pontosan arról szól, hogy valahol megtaláld a helyed!

Ha úgy gondolod, hogy számodra még a karrier központ, vagy az egyetem szakértői sem voltak elegek és még mindig idegeskedsz, a legjobb, ha felkeresel egy egészségügyi szakembert, vagy egy pszichológust ugyanis lehet, hogy csak ők tudnak segíteni. De ez a megoldás már tényleg csak az előző lépcsők végigjárása után ajánlott!

Hidd el, következő évben visszatekintve csak nevetni fogsz az egészen és rájössz, hogy mennyire jó dolog az, hogy tulajdonképpen most már a magad ura vagy. Most azonban ne feledd, ez az utolsó éved iskolában! Menj ki néha és élvezd az életet és bulizz még párat utoljára, egyetemistaként!

(KamaszPanasz)