Mindnyájan tudjuk, hogy mennyire egészséges a vega étrend, hiszen ez a fajta életmód csökkenti a magas vérnyomás, a szív és érrendszeri panaszok kialakulásának kockázatát, valamint a rák és cukorbetegség kialakulásának kockázata is alacsonyabb az átlagosnál. A vegetáriánusoknak lényegesen kevesebb a zsírbevitelük, alacsonyabb a koleszterinszintjük, és még számos érvet fel tudnánk sorakoztatni amellett, hogy miért előnyös a vega életmód.

A vegetarizmusnak viszont rengeteg hátránya is van, hiszen a vegetáriánusok azok, akik nem fogyasztanak húst, és így egy csomó fontos tápanyagot más módon kell bevinniük a szervezetükbe, ráadásul a túlzott, egyhangú növényi eredetű táplálkozás más veszélyeket is rejt magában.

A növényi eredetű élelmiszerekben számtalan egészségkárosító anyag is előfordulhat, melyek változatos táplálkozáskor általában nem fejtik ki hatásukat, mert ilyenkor ritkábban, és egyszerre kevesebb szerepel belőlük az étrendben. A túlzottan egyhangú vegetáriánus, csak növényi eredetű ételekből való táplálkozás során ezek az ártalmas összetevők különböző megbetegedéseket idézhetnek elő. Részben idegen vegyi anyagokról, melyek az ember hatására kerültek be a növénybe, részben a növényekben jelen lévő természetes anyagokról van szó.

Nitrátok

Szinte minden egyes növény tartalmaz nitrátot, attól függően, hogy a talajt, amelyen a növény növekedett, milyen mértékben műtrágyázták. Néhány növény különösen hajlamos a nitrátok nagymértékű felhalmozására. Ilyen növény például a sóska, paraj, sárgarépa, retek, cékla, zeller és a karalábé.

A gyomorban, illetve a vékonybél felső szakaszán a nitrát nitritté alakulhat, és ez az anyag a keringésbe bekerülve a vér oxigén szállításra szolgáló hemoglobint átalakítja oxigénszállításra nem alkalmas anyaggá, amit methemoglobinnak nevezünk. Ez nem képes ellátni a szöveteket oxigénnel, tehát súlyos, életveszélyes oxigénhiány alakulhat ki. Ez elsősorban a csecsemőkre jelent veszélyt.

Szalanin és goitrogének

A növényekben természetes eredetű, emberi szervezetre ártalmas anyagok is vannak, például a szalanin-mérgezés főleg éretlen, zöld vagy kicsírázott burgonya fogyasztásakor fordulhat elő. Keringési, légzési zavarok, gyomor-bélrendszeri panaszok jelentkezhetnek.

Ilyen anyagok a goitrogének is, melyek a kelkáposztában, kelbimbóban, karfiolban fordulnak elő, és túlzott fogyasztásuk pajzsmirigy megnagyobbodáshoz vezethet, de hőkezeléssel semlegesíthetőek ezek az anyagok, így hát főzés, párolás során távoznak a zöldségből.

Táplálékallergének

A növények tartalmazhatnak táplálékallergéneket is, ilyen növény például a szója, a búza, földimogyoró és a dió. Az allergénjeik sok panaszt okozhatnak. A gabonaneműek magjában és a hüvelyesekben levő fitátok a parajban, sóskában, rebarbarában, zellergumóban levő oxálsav jelentősen csökkentik a kalcium, a vas, a cink és a réz felszívódását és hatásait a szervezetben.

Fehérje, vitamin, ásványi anyagok

Azoknál a vegetáriánusoknál , akik kizárólag növényi eredetű ételt esznek, gyakran fordul elő fehérjehiány, hiszen a növények koránt sem tartalmaznak annyi fehérjét mint a húsok. A fehérjehiány legsúlyosabb veszélye gyermekkorban, terhesség alatt és a szoptatás időszakában jelentkezik, amikor a szervezetnek a legnagyobb szüksége van ezekre az anyagokra.
Szintén súlyos probléma a kalcium- és D-vitamin-ellátás hiánya. Szigorú vegetáriánus étrendet fogyasztó emberek általában fehérje-, vitamin- és ásványianyag-hiánytól szenvednek, ami az angolkór kifejlődését segíti elő.

Miután az ételek hőkezelése korlátozott, gyakoribb a táplálkozási allergiák kifejlődése. Különösen a müzli formájában elfogyasztott gabonafélék okozhatnak allergiás tüneteket.

Ne feledd! Ha úgy döntesz, hogy mégis a vegetáriánus életmódot választod, mindig nagyon ügyelj arra, hogy minden tápanyagot biztosíts a szervezeted számára: Táplálkozz változatosan és tudatosan, hiszen csak így lehet belőled egészséges ember.

(Kamaszpanasz - G.V.)