/ DROG, CIGI, ALKOHOL / A speed és az ecstasy dep...
  2016-01-15

A speed és az ecstasy depresszióra hajlamosít

Egy kanadai felmérés szerint azok a tinik, akik a speedhez vagy az ecstasyhoz hasonló partidrogot használnak, jóval nagyobb eséllyel válnak később depresszióssá. Most megtudhatod, miért.

- hirdetések -

Depresszió egy év múlva?

Összesen 3900 tinédzsert hasonlítottak össze a drogokat nem használó társaikkal. Az interjúk, valamint a mentális egészséget feltérképező felmérések alapján kiderült, hogy azok a serdülőkorban lévők, akik kapcsolatba kerültek valamilyen droggal, legyen az speed vagy ecstasy, 60-70%-kal gyakrabban mutatták a depresszió jeleit egy évvel az utolsó drogfogyasztás után. Továbbá azoknak, akik mind a két drogot kipróbálták, kétszer gyakrabban produkáltak depressziós tüneteket, mint azok, akik sosem próbálták a tudatmódosítókat.

Mi áll a háttérben?

A kutatók két lehetséges mechanizmusra világítottak rá. Egyrészt ezeknek a drogoknak hatásuk van a szerotonin hormon (ismertebb nevén az örömhormon) szintjére, ami a hangulat kontrollálásáért felel. Másrészt pedig azoknak a hangulatát, akik ezeket a drogokat alkalmazzák, nagymértékben befolyásolják a közösségi kapcsolatok, valamint hatással van rájuk a többi fogyasztóval való barátkozás is, akiknek szintén vannak saját gondjaik és hangulati problémáik. Mindkét mechanizmus problémásabb lehet a gyerekek, fiatalok körében, mint a felnőtteknél.

10. osztályban már szinte mindenki kipróbálta

drogA vizsgált 10. osztályosoknál minden diák használt már metiléndioxi-metamfetamin vagy (met)amfetamint. Egy évvel később, mikor a tanulók már 11. osztályba jártak, a kutatók végigcsináltattak velük egy felmérést, ami a depresszióra utaló jeleket kereste. A 15-16 éves diákok közül többekről állapították meg, hogy speedet gyakrabban használtak, mint ecstasy-t, ez a százalékos arány 10. osztályosokra vonatkozóan 12% és 8% volt.

A kutatók szerint tény, hogy azok a tanulók, akik mindkét drogot használták a legesélyesebbek a depresszióra. Még egy év kihagyás után is nő a betegségre való hajlam, de a drogok kombinációjának használata még nagyobb kockázatot jelent. Azt azonban a kutatók nem vették figyelembe a vizsgálat során, hogy az alanyok milyen gyakran használtak partidrogokat. Így a vizsgálat alapján nem hasonlítható össze a kockázat mértéke a rendszeres, illetve a nem rendszeres fogyasztók között.

Más tényezők is közrejátszhatnak a depresszió kialakulásában

A tanulmány egyik társszerzője, Jean-Sebastien Fallu arra figyelmeztetett, hogy csapata nem tudott egyértelmű kapcsolatot felfedezni a szórakozási célú drogfogyasztás és a depresszió között. Az eredmények több oldalról megközelíthetőek, például ez a fajta drogfogyasztás lehet a jele a depresszív tünetek kialakulására vonatkozó sebezhetőségnek, de ez nem jelenti biztosan, hogy a drogok depressziót okoznak. Lehetnek más tényezők is, amelyek befolyásolják a fiatalt. Például tanulmányi kudarc, családi problémák vagy (egyidejű) marihuána fogyasztás. Rengeteg dolog alakítja együttesen a depresszió kialakulását.

Ennek ellenére a kutatást figyelmeztető jelnek kell vennünk, mert ezek a drogok valóban krónikus elváltozást okoznak az agy szerotonin szintjét illetően. Az viszont igaz, hogy az emberi adatok még bizonytalanok és több kutatásra van szükség. 

(H.I. - msn)